Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

EU-élelmiszerbiztonság: elfogadhatatlan a kettős minőség – mintavétel lesz Győrött

EU-élelmiszerbiztonság: elfogadhatatlan a kettős minőség – mintavétel lesz Győrött
B. Mezei Éva

(Belgiumba kiküldött munkatársunk jelentése) Győrött vizsgálódnak a jövő héten az Európai Unió szakemberei a kelet- és a nyugat-európai üzletekbe szállított élelmiszer termékek kettős minősége miatt. Ugyancsak beszerzik a többi panaszos által kifogásolt cikkeket a panasztevők által említett valamennyi országból – tudtuk meg az EU belgiumi Geel városa mellett működő Közös Kutatóintézetében, ahol az újságírókat az intézmény munkájáról, elsősorban az élelmiszerek biztonsága céljából – az élelmiszer-hamisítások megelőzésére – végzett vizsgálatok módszereinek kidolgozásáról tájékoztatták.

A tavalyi nagy botrányt keltett „kettős minőség ügyét” most vette napirendjére az Európai Unió Kutatási Központja, a hatvanegy esztendeje alapított JRC (Joint Research Centre). A probléma közismert: a nagy nemzetközi láncok által forgalmazott élelmiszerek minősége a hazai, valamint a cseh, a szlovák, a román üzletekben gyengébb, mint az osztrák vagy német boltokban, áruházakban hasonló/azonos néven, csomagolásban kaphatóké. Az eddigi vizsgálatok nem hitelesek, ugyanis nem követték a JRC által kidolgozott módszertant – tudhattuk meg az Eurói Unió Közös Kutatóközpontjában.

A Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre – JRC) az Európai Bizottság egyik főigazgatósága. Öt EU-tagállamban (Belgium, Német-, Spanyol-, Olaszország, Hollandia) hét kutatóintézetet foglal magában. A jó 2700 alkalmazottat foglalkoztató JRC-főigazgatóság aktív szerepet játszik a minden eddiginél biztonságosabb, tisztább, egészségesebb és versenyképesebb Európa létrehozásában. A közös kutatóközpont feladata, hogy ügyfél-központú tudományos és technikai hátteret nyújtson az uniós politikák kidolgozásához, fejlesztéséhez, végrehajtásához és ellenőrzéséhez. Az Európai Bizottság égisze alatt működő JRC az egész unió számára tudományos és technológiai referenciaként szolgál. A politikai döntéshozatali folyamat közben a JRC mindig a tagállamok közös érdekeit tartja szem előtt, függetlenül mindenféle speciális – egyéni vagy nemzeti – érdektől.

A JRC együttműködik mintegy 1500 köz- és magánszférájú szervezetből álló hálózattal, mely egyebek között kutatóközpontokból, egyetemekből, hatóságokból, önkormányzatokból, egyesületekből és iparvállalatokból áll.


Franz Uberth, a JRC Geel élelmiszer-hamisításokkal, kivizsgálásukkal és a csalások megelőzésével foglalkozó részlegének vezetője hangsúlyozta: az intézményben kidolgozták és tavaly elfogadták, hogy milyen technológiát, milyen vivőanyagokat kell egységesen alkalmazni az élelmiszerek vizsgálatánál. Mindenütt ugyanazzal a 35 vivőanyaggal, hasonló körülmények mellett kell vizsgálni az összetevőket, az esetleges szennyezettséget, mérgező anyagok jelenlétét. Fontos hatással van például az élelmiszerek minőségére, hogy mibe csomagolják, milyen körülmények között szállítják, hol, milyen hőmérsékleten és miben tárolják. Az sem mindegy, hogy miben főzik, találják fel.

Ott jártamkor éppen festett tányérok, kerámiatálak hatását analizálták, s nézték, hogy különböző körülmények között milyen anyagok oldódnak ki belőlük.

Az élelmiszer-szennyezések, a nem megfelelő adalékanyagok, a hamisítások, az előírásokat meg nem tartó tárolás rengeteg kárt okoznak egyrészt a fogyasztóknak, akik egészségkárosodást szenvednek, rengeteg az ilyen okra utaló allergiás megbetegedés, s előfordulnak mérgezések is. Másrészt a csalók tevékenysége bizalomvesztést, ekként anyagi veszteséget okoz a gyártóknak, azoknak is, akik az előírásoknak megfelelően termelik az élelmiszereket. Ennek következtében munkahelyek szűnnek meg.

Az unió országaiból meghívott újságíróknak – köztük az Infovilág munkatársának – például bemutatták azt a laboratóriumot, ahol az állatok élelmezésére használt gabona magvait különböző finomságra őrölve, jó mínusz 100 fok hidegbeb vizsgálták. Megfelelő laboratóriumi körülmények között ki tudják mutatni a nehézfém szennyezéseket is. Egy másik laboratóriumban a fagyasztott halakkal foglalkoztak, elemezve, hogy megfelelő módon voltak-e a hűtve.

Mivel nagyon gyakoriak a borokra érkező panaszok, így ezek vizsgálatára külön laboratóriumot rendeztek be, ahol analizálják a borok cukor- és víztartalmát, kimutatva az eredetit és a mesterségesen hozzáadottat. Plusz 78 fokon ki lehet mutatni például a répacukor jelenlétét a borban. Nehéz meghatározni, hogy mi minden befolyásolja a borok minőségét, hiszen az éghajlat, a talajviszonyok, az évjárat, a földrajzi elhelyezkedés mind-mind hatással vannak rá. Nagyon sok múlik az adalékanyagok, a cukor használatán. Ami az egyik országban tiltott, az másutt megengedett. Azt is nézik, hogy megfelelő arányban történik-e a különféle szőlőfajták keverése.

Létrehozták a Metabankot, amelybe az országok beküldik, az itt kidolgozott módszerekkel vizsgált borok analízisét. Ezt évente meg kell ismételni. Tizennyolc tagállam vesz ebben részt. A franciák például 400-féle bor analízisét küldték be, Luxemburgból viszont csak 4 érkezett. Kérdésemre a magyar borokat illetően nem tudtak adatot közölni.

Ha például a németek panaszkodnak a spanyol borok minőségére, előveszik a Metabankba elküldött jellemzést, s annak a vizsgálatnak alapján meg tudják állapítani, valóban megfelel-e a feltüntetett eredetinek a kifogásolt bor. Ez nagyon fontos az eredetvizsgálatnál. Háromszor találkoznak évente a borokat analizáló szakemberek, azzal a céllal, hogy egységesítsék a vizsgálati technológiát.
Ugyancsak sok a panasz az unió országaiban a mézre, ezért vizsgálata is kiemelt feladat. Különösen a Távol-Keletről érkezett mézre volt sok panasz, amelyet egyes termelők szívesen (a nyereség reményében) kevertek a sajátjukéval, anélkül, hogy feltüntették volna az eredetét. A méznek is saját laboratóriuma van. Itt nézik, hogy mivel táplálják télen a méheket. Gyakori, hogy a cukor mellett adalékanyagokkal például Amfondával dúsítják a méhek élelmezésére szánt anyagot. Fontos, amikor a gyűjtési időszak kezdődik, kitisztítsák a kaptárakat, hogy idegen anyag ne keveredjék a mézzel. Nem könnyű megkülönböztetni a táplálékkal dúsított mézet a nem „kezelttől”. Ellenőrzik a minőségét, állagát, cukor- és víztartalmát. Két éve 28 országból 1200 mintát kértek be vizsgálatra. A laboratórium vezetője szerint a leghíresebb, a legjobb az Új-Zélandból származó Manuka méz. Bár az is figyelemre méltó, hogy sokkal többet adnak el belőle világszerte, mint amennyit termelnek.