Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2018. december 11. Az év 344. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737436. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyar menóra – Zsidó emlékhelyek Magyarországon – Szunyogh Szabolcs új kötete

Magyar menóra – Zsidó emlékhelyek Magyarországon – Szunyogh Szabolcs új kötete
Infovilág

„A zsidóság emlékhelyei élni tanítanak. Azt bizonyítják, akarattal, tudással, jóindulattal nagyon mélyről lehet magasra is jutni" – mondja a könyvhétre a Noran Libro kiadónál megjelent könyvéről a szerző, Szunyogh Szabolcs (a képen) tanár, újságíró (a Köznevelés egykori főszerkesztője), író. Kollégánk kötetét először a pesti Vörösmarty téri könyves forgatagban vehették kézbe az érdeklődők, hivatalos bemutatója június 13-án délután öt órakor kezdődik az Örkény István könyvesboltban (Budapest, XIII., Szent István körút 26.).

A pécsi Engel Adolf olyan szegény volt, hogy gyerekkorában karrierjét kihegyezett ceruzák árulásával kezdte. Egy fillérért becserélte az általa előző este kihegyezett ceruzákat a többi diák törött vagy tompa hegyű ceruzáira, és mint Pécs egyik leggazdagabb polgára, Komló megteremtője, a zsinagóga építtetője, a pécsi kórház bőkezű támogatója fejezte be életét.

A keszthelyi Goldmark Károly kezdetben libapásztorkodásból élt, aztán az úri fiúkat tanította hegedülni (ebédet kapott cserébe), húsz év múlva Szentpétervártól Milánóig, Párizstól Berlinig játszották az operáit.

A pesti Weiss-testvérek egy zöldségbolttal kezdték a Lövölde téren. Konzervkészítési célból vásároltak egy bádogprést, ebből építették fel a csepeli Weiss Manfréd Műveket, Közép-Európa legnagyobb acélgyárát.

Vámbéry Ármin árvagyerek volt, szegény és sánta, de megtanult latinul, németül, franciául, angolul, oroszul, szerbül, törökül, arabul, és béna lábbal elindult, hogy megtalálja a magyarok őshazáját. Bejárta a Keletet, és mint világhírű professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja fejezte be az életét.

Az egész magyar zsidóság ott kezdte a 19. század elején, hogy a zsidók a városokból kitiltva, sapka- és tajtékpipa-készítésből, kocsmabérlésből, batyuzó kereskedésből, lakodalmi zenélésből éltek. Aztán eltelt két évtized és a legtöbb magyarországi orvos már zsidó. Aztán eltelt újabb két évtized, és ott találjuk a zsidókat a vállalkozók, a gyáralapítók, a tudósok, a művészek között. A század végére a mintegy kilencszázezer lelket számláló magyar zsidóság a polgári modernizáció fő hajtóereje, a városok felépítője, a nemzet anyagi függetlenségének és felemelkedésének legfőbb biztosítéka.

Ha volt olyan társadalmi csoport, amelyik mélyről indult, a kirekesztettségből, a jogfosztottságból, a faluvégi szegénységből, az a zsidóság volt. A zsidók 19. századi története arra tanít, miképp lehet felvenni a küzdelmet a sorssal pusztán a tudás, a szorgalom, a tanulás, a kitartó munka, a vállalkozókedv, a problémamegoldó szemlélet, a humor és az élni akarás, az életöröm segítségével. Fegyverük, hatalmuk nem volt, jóindulatuk és jó kedvük viszont igen.

A zsidó emlékhelyek a civilizáció üzenetét hozzák. A zsidó kultúra az élet kultúrája. Ez a könyv, a „Magyar menóra” az életről szól.

Lapunk győri fiókszerkesztőségének kérésére szerző az Infovilág rendelkezésére bocsátotta a „Magyar menóra” Győrre és Abdára vonatkozó fejezetét. Íme:

1490-ben Győrből Sopronba költözött egy Simon nevű zsidó, ez a legrégibb adatunk a győri zsidóságról. A XVIII. századból egy városi határozat sajátos módon értesíti az utókort a zsidók létezéséről: 1748-ban úgy döntött a magisztrátus, hogy kiűzi a zsidókat. A győri zsidókról a középkor után az első komolyabb létszámú közösségre utaló híradás 1795-ből származik: ekkor építették meg az első imaházat Győr-Szigetben. Az első rabbi, akiről tudunk, Schick Ábrahám volt, ő 1803–18 között szolgált Győrben rabbiként.

A szabadságharc idején a győri zsidók Klapka György seregében harcoltak, ezért az osztrákok megsarcolták a hitközséget, a rabbit letartóztatták, egy fiút pedig kivégeztek. 1851-ben a győri és győr-szigeti zsidók közös hitközséget hoztak létre, ugyanebben az évben alapították az iskolát. (1864-től kezdve magyar nyelven folyt a tanítás.) 1866-ban írtak ki pályázatot egy korszerű zsinagógára, amely Benkó Károly és Fränkel (Fraenkel) Vilmos tervei szerint meg is épült, 1870. szeptember 15-én avatták fel. (A templomot 1925–26-ban Bachrach Arnold tervei szerint felújították, kibővítették.)

A nagy szakadás Győrt sem kerülte el: 1870-ben kiváltak a hagyományhű zsidók a reform iránt nyitott kongresszusi közösségből, és létrehozták az ortodox hitközséget.

A kongresszusi, tehát neológ hitközség viszont az ország egyik legfontosabb gyülekezetévé emelkedett. Elnöke Schreiber Ignác királyi tanácsos, a Vaskorona Rend lovagja, az osztrák–magyar bank alkormányzója. Ő hatalmas adományokkal támogatta nemcsak a szegény sorsú gyerekek tanulását, hanem a szegény sorsú tanítók megélhetését is. Ha egy kereskedő elszegényedett vagy csődbe ment, fordulhatott hozzá segítségért. Az ő támogatásából épült fel a zsidó öregek otthona, ahogy akkor nevezték, az Aggok Háza is. Az utódja egy orvos lett, név szerint Pfeiffer Fülöp, aki elődjéhez méltó filantróp tevékenységet végzett. Ettől kezdve (a holokausztig) hagyománnyá vált Győrött, hogy a hitközségi elnök személyes vagyonából is példamutató jótékony munkát végez.

Győrben rövidesen fellendítették az ipart a zsidók. Schlesinger Adolf szeszgyárat, Neubauer Károly gyufagyárat, Kohn Adolf növényolajgyárat, Back Hermann hengermalmot alapított, Keppich Illés pedig dunai gőzhajózási társaságot.

A hitközség hazafias gondolkodású volt, tagjai lelkesen vettek részt az 1. világháborúban, 85 fiatal életét is vesztette a győri hitközség tagjai közül.

A győri zsinagóga a 20. század elején (archív felvétel).

Egy ORZSE (=Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem)-hallgató (Lőrinczi Enikő) dolgozatában így számol be a zsinagóga történetéről: „A templomépülethez kapcsolódó iskolát már 1869. október 17-én megnyitották. A költségeket a hitközség az ülőhelyek örök áron való megvételéből, a hitközség tagjainak kamatmentes hiteléből és adományokból fedezte. 1927-ben egy téli templommal bővítették az épületet. A háború után a templom használaton kívül maradt, így állapota fokozatosan romlott. A zsinagóga 1968-ban állami, 1993-ban városi tulajdonba került. 2003-ban kezdődött meg teljes felújítása. A több mint 140 éves zsinagógát 2006 augusztusára sikerült újjávarázsolni. Az egykori győri zsinagóga ma múzeumépületként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont. Központi terében és karzatain Vasilescu János műgyűjteménye állandó kiállításon tekinthető meg. Az egykori iskolai szárnyban a Zeneművészeti Főiskola kapott helyet. A holokauszt után a megfogyatkozott zsidó közösség ma már egy külön imatermet használ, amely a zsinagógával azonos épülettömbben található.”

Ma 1444 olyan magyar város és falu van, amelyben volt, de több mint hét évtizede nincs már zsidó hitközség. Győr szerencsére más helyzetben van, noha a holokauszt során tulajdonképpen a győri zsidóságot legyilkolták, mintegy ötezer embert. (A korábban 5700 lelket számláló győri hitközségből a háború után 780 maradt.)

A gettót a Sziget nevű városrészben alakították ki, innen a gyárvárosi nyomortelep barakkjaiba hajtották át a zsidókat, miközben megalázó és durva motozásnak vetették alá őket. Fontos megemlíteni, hogy a győri püspök, akit később részeg orosz katonák lőttek le, Apor Vilmos megpróbálta megakadályozni a deportálást és személyesen ment a nyomornegyedbe a zsidókért, de a csendőrök elkergették. (Éppen ma 74 éve, 1944. június 11-én és június 17-én indultak a vonatok Győrből Auschwitzba.)

Magyarországon először Győrött emeltek gránittömböt a holokauszt során elhurcolt zsidó gyerekek emlékére. Mivel az egykori zsinagóga a Széchenyi István Egyetem kezelésébe került, itt, ennek az udvarán állított emléket 2007-ben az elhurcolt ötszáz gyereknek Schweitzer József főrabbi és Szekeres Tamás rektor. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nevében öt botlatókövet helyeztek el 2016-ban elhurcolt győri zsidók emlékére.

Talán legigazabban azok a pedagógusok őrzik a mártírok emlékét, akik tanítványaik szívében emelnek emlékművet. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium honlapján olvashatjuk például egy tizenegyedikes kislány megható sorait: „2015. április 16-án, a magyarországi holokauszt áldozatainak emléknapján Győrbe kirándultunk. A városban található zsinagógát és holokauszt emlékházat látogattuk meg. Az előbbiben meghallgatott érdekes előadásból átfogó képet kaptunk a magyarországi zsinagógák építészeti jellemzőiről és funkciójáról. Majd a felsőbb szinteken a holokauszt-túlélők és zsidó művészek festményeit tekinthettük meg. Ezután átsétáltunk a közelben található emlékmúzeumba, amely a háború alatt menedékként szolgált az üldözötteknek. Ma már a zsidó kultúra megismerésében segíti az odalátogatókat. Szó volt a vallási ünnepekről és hagyományokról, de az egyszerű mindennapokról is. A látogatás legemblematikusabb része számomra a holokauszt-emlékszoba volt, ahol az idegenvezető hölgy mesélt a családja által megélt borzalmakról. Nagyon köszönjük a lehetőséget, megindító és tanulságos út volt.”

A győri neológ zsinagóga: az az épület, amely ma megtekinthető, és amelyik valamikor a győri zsinagóga volt, Győr Újváros nevű negyedében, a Petőfi téren, pontosabban a Kossuth Lajos utca 5. szám alatt található. A historizmus és a szecesszió stílusjegyeit mutató zsinagóga részletes kiviteli terveit az Örömy, Hencz és Bergh nevű pesti cég dolgozta ki, a kivitelező Fränkel (Fraenkel) Vilmos bécsi építész volt, de igazi tervezőjének Benkó Károlyt tarthatjuk.

Ez egy nagyon impozáns épület. Külső mérete 22,25×35,30 méter.

A hatszáz négyszögöles telket 1866-ban vásárolta meg a hitközség, hogy ott iskolát és templomot építtessen. Összesen 33 pályamű érkezett a pályázatra, közülük Benkóét fogadták el. A költségeket közadakozásból és hitelből fedezték. Először – ez egy jellegzetes zsidó vonás –, az iskola készült el, és csak utána a templom.

A zsinagóga alaprajza téglalap alakú, de mivel a sarkokhoz tornyok illeszkednek, ezért végeredményben a központi tér nyolcszögre emlékeztet. A tornyokat és az imateret könnyű öntöttvas oszlopokra helyezett kupolák fedik, az ikerablakok ívelt záródásúak, a hatalmas rózsaablakon beömlő fény pedig emelkedetté varázsolja a templom belső terét. A kupola több, mint 33 méterre emelkedik az alapszint fölé. A frigyszekrény, a Tóra-fülke és előtte a bima – a neológ szokásoknak megfelelően – a templom keleti végén található. A frigyszekrény fölötti héber szöveg jelentése: „Íme, a Szövetség Ládája, az egész föld Uráé”. (Ez egy bibliai idézet, Józsua könyvének 3. fejezetéből, a 11. versből való.) A belső téren kétszintes, Dávid-csillagokkal díszített karzat fut körbe.

Ez az egyik első neológ zsinagógánk. A keresztény bazilikákra emlékeztet annyiban, hogy vertikalitása az ég felé törő vallásos érzületet fejezi ki, bár nem annyira egyértelműen, mint a budapesti neogótikus Frankel-zsinagóga. Az épület belső tere gazdagon díszített, külső képe pedig a hatalmas kupolával és a tornyok gömbsisakjaival a város egyik dísze.

Eredetileg négyszáz hívő számára volt a zsinagógában ülőhely, de az 1926-ban megkezdődött és 1927. november 20-án befejeződött felújítás során kibővítették a templomot. A háború után, 1946. március 15-én újraszentelték ugyan a zsinagógát, de a töredékére csökkent létszámú győri gyülekezet nem tudta sem megtölteni, sem fenntartani. Az iskolaszárnyakat már 1950-ben államosították, az épület maradék része pedig 1966-ban „ajándékozással” az állam tulajdonába került, a gabonaforgalmi vállalat irodái működtek itt, továbbá a tanács leselejtezett bútorainak raktára. 1973-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola megkapta az iskolaszárnyat. A Kossuth utcai szárnyban még működött a hitközség, és az emeleten volt egy imaterem is. 1994-1999 között, részben Európai Unió támogatásával, sikerült felújítani az épületet, amely ha nem is ragyog teljes régi szépségében, de legalább nem romlik tovább. Jelenleg a Széchenyi Egyetem és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum működteti, koncerteket rendeznek a kiváló akusztikájú imatérben.

Abda. A Radnóti-szobor nem a költő meggyilkolásának helyén áll, a tömegsírt ettől kicsit távolabb tárták fel. Az egyik holttest zsebében találtak egy átázott jegyzetfüzetet azzal a felírással, hogy az „Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza.”

Ez a szobor is másolat, Melocco Miklós Munkácsy-díjas szobrász 1977-ben készült alkotásának a kópiája. A helyszín Kerényi József Ybl-díjas építész munkája. 1980-ban állították fel.

Körülbelül nyolcvan méter hosszú, kockakővel borított sétány vezet a költő embermagasságban álló szobrához. Amikor legutóbb ott jártam, hideg volt és erősen fújt a szél. A költő a kabátjába burkolózva, lehajtott fejjel áll, szobra mégis a „rettentő szavak tudójának”, a nagy prófétának, Ézsaiásnak az angyalát idézi. Magányos és elhagyatott az emlékmű, de nagyon szép és megrendítő.

2013-ban egy autós ledöntötte. Állítólag véletlen baleset történt. A szobor 25 darabra tört szét. 2014-ben újraalkották.

Megközelítés: Eléggé el van rejtve, ha az ember Győr felől Abda felé autózik, mielőtt rákanyarodna a soproni útra, a kereszteződés előtt körülbelül 500 méterrel találja az emlékművet.

Ajánlott olvasnivalók:

Lőrinci Enikő: A pozsonyi és győri zsidóság nyomában.

70 éve nem felejtenek.

Botlatókövek Győrben.

Holokauszt emlékkirándulás Győrben.

A győri zsidóság tragédiája.

A győri zsidóság története.

A pozsonyi és győri zsidóság A győri zsinagóga.

A győri neológ zsinagóga építésének története.