Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Uniós adózási körkép – És Magyarországon?

Uniós adózási körkép – És Magyarországon?
Infovilág

Az Európai Bizottság ma közzétette az „Adózási trendek az Európai Unióban” című 2018. évi jelentését. A kiadvány részletes áttekintéssel és összehasonlítható adatokkal szolgál a 28 uniós tagállam, valamint Izland és Norvégia adórendszeréről és adókulcsairól.

A jelentés megállapítja, hogy 2016-ban 19 uniós tagállamban emelkedett az adóbevételeknek a GDP arányában kifejezett százalékos értéke. A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az egyes uniós tagállamokban látványosan eltérnek egymástól az adómértékek.
 
A jelentést közreadó weboldal

A jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete

Az EU szerepének megerősítése a biztonság és védelem területén
 
A 2021–27-i költségvetési időszakban az Európai Bizottság arra törekszik, hogy az unió az eddiginél erősebb nemzetközi szereplővé váljék, nagyobb stratégiai autonómiával rendelkezzék, és jobban tudja védelmezni az európai polgárokat. Evégett 13 000 millió € költségvetésű Európai Védelmi Alap létrehozását javasolja, amely biztosítani fogja az élvonalbeli technológiákba és berendezésekbe (pl. titkosított szoftverekbe és dróntechnológiába) történő, határokon átívelő beruházások pénzügyi hátterét.

Az alap katalizátorként elő fogja segíteni, hogy Európában innovatív és versenyképes védelemipari és tudományos bázis épüljön ki.
 
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini bizottsági alelnök ugyancsak ma új, 10 500 millió eurós eszköz – Európai Békekeret – létrehozására tett javaslatot. Az Európai Békekeret az EU hosszú távú költségvetésén kívüli mechanizmus, mely segíteni fog abban, hogy az EU tevékenysége hatékonyabbá váljék a konfliktusok megelőzésében, a béketeremtésben és a nemzetközi biztonság szavatolásában.
 
A 13 000 millió eurós költségvetésből gazdálkodó új Európai Védelmi Alap 4100 millió €-t költhet versenyképes és együttműködésen alapuló kutatások finanszírozására. A kutatási szakaszon túl 8900 millió euró áll majd rendelkezésre a tagállamok beruházásainak kiegészítésére a prototípus-fejlesztési költségek és a fejlesztést követő tanúsítási és vizsgálati teendők társfinanszírozása révén.

Csak olyan kezdeményezések támogathatók, amelyeknek résztvevői legalább három különböző tagállamból kerülnek ki. Közös prototípusok kifejlesztését kizárólag akkor társfinanszírozza az alap, ha a tagállamok kötelezettséget vállalnak a végtermék megvásárlására.
  
A 10 500 millió eurós Európai Békekeret már létező, költségvetésen kívüli biztonsági és védelmi célú mechanizmusok összevonásával jön létre, és a jelenlegi hiányosságok és korlátozások megszüntetését szolgálja. Javítani fogja a közös biztonság- és védelempolitikába illeszkedő katonai missziók és műveletek finanszírozásának hatékonyságát, meg fogja könnyíteni az EU hozzájárulását a partnerei által irányított béketámogató műveletekhez, és bővíti az EU által nyújtható katonai és védelmi támogatást. A békekeret azokat a kiadásokat fogja fedezni, melyek katonai és védelmi vonatkozásuk miatt az uniós költségvetésből nem finanszírozhatók.

 

4800 millió €-s biztonsági költségvetés a védelmet nyújtó Európa számára
 
A következő hosszú távú időszakra szóló uniós költségvetés fontos elemeként a Bizottság azt javasolja, hogy az EU növelje meg számottevően – a jelenlegi 3500 millió €-ról 4800 millió euróra – az uniós belső biztonsági költségvetést.
Korunkban egyre inkább olyan fenyegetésekkel nézünk szembe, amelyek összetettek és nemzetközi jellegűek. Az uniós alapok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Unió ellenállóvá váljék a jövőbeli biztonsági kihívásokkal szemben, és jobban felkészülhessen a vészhelyzetekre való reagálásra. A megerősített Belső Biztonsági Alap keretében nyújtott 2500 millió eurót csaknem 1200 millió € egészíti ki abból a célból, hogy egyes tagállamokban – Bulgáriában, Szlovákiában és Litvániában – és a Közös Kutatóközpont olaszországi (Isprában működő) telephelyén az eddiginél is biztonságosabban menjen végbe a nukleáris létesítmények leszerelése.
Ezenfelül az EU közel 1100 millió eurót fog fordítani arra, hogy tovább erősítse a biztonság területén működő uniós ügynökségeket: a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségét (EUROPOL), a budapesti székhelyű Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségét (CEPOL) és a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központját (EMCDDA).
A Bizottság az uniós polgári védelmi mechanizmus megerősítését is szorgalmazza. Evégett a rescEU rendszer kiépítésére 1400 millió eurót irányoz elő a belső biztonság támogatására szánt 4800 millió eurón felül.

Bár a polgárok védelme elsősorban nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU létfontosságú szerepet játszik a tagállamok erőfeszítéseinek támogatásában. A Belső Biztonsági Alap a tagállamok biztonság területén történő támogatásának legfontosabb pénzügyi eszköze, ezért a Bizottság azt javasolja, hogy az EU növelje több mint kétszeresére – 1000 millió euróról 2500 millió euróra – az alap forrásait. Az új alap a következő elemeket foglalja magában:

  • Új célkitűzések: 1. az uniós bűnüldöző hatóságok közötti információcsere elmélyítése; 2. a határokon átívelő közös műveletek intenzitásának növelése; 3. a bűnözés megelőzésére és a bűnüldözésre, valamint a radikalizálódás elleni fellépésre szolgáló képességek megerősítése.
  • Nagyobb rugalmasság és hatékonyabb vészhelyzeti reagálás: az alapból 1500 millió eurót különítenek el a tagállamok számára, hogy kiépítsék hosszú távú biztonsági ellenálló képességeiket. A fennmaradó 1000 milliót előre nem látható biztonsági kihívások kezelésére tartják fenn.
  • Az uniós szakpolitikák alaposabb összehangolása: a megerősített Belső Biztonsági Alap hatékonyabban fog együttműködni más uniós alapokkal, többek között az Integrált Határigazgatási Alappal és a Menekültügyi és Migrációs Alappal, ezáltal maximalizálva a biztonsági kihívások teljes skálájára adott uniós válaszok hatékonyságát.
  • Erős külső dimenzió: a Belső Biztonsági Alap továbbra is támogatni fogja a nem uniós országokban végrehajtott intézkedéseket, egyidejűleg pedig biztosítani fogja, hogy az intézkedések és az unió belső biztonsági prioritásai között komplementaritás valósuljon meg.