Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Tágas terek, szűk piacok, csillagászati árak

Tágas terek, szűk piacok, csillagászati árak Tágas terek, szűk piacok, csillagászati árak Tágas terek, szűk piacok, csillagászati árak
(Tudósítónktól)

Lakberendezési magazinok kedvence a loft-lakás – a hatalmas terekben szabadon szárnyalhat a belsőépítészek fantáziája. Ugyanakkor az ilyen lakásokból szűk a kínálat a fővárosi ingatlanpiacon. Az is igaz, ezeket jellemzően csak tehetős ínyencek engedhetik meg maguknak.  (Kép: fi_ehk.de)

Ingatlanosok tapasztalata szerint "vagánynak" kell lenni ahhoz, hogy valaki loft-lakást keressen! A vevők abból az ágazatból kerülnek ki, amelyben a kiemelkedő művészi alkotóképesség kellő anyagi forrással párosul: a filmiparból, a reklámszakmából, az IT-szektorból. A loft-lakás ugyanis mindenekelőtt drága: igazi, hagyományos értelemben vett loft 100–150 millió forint alatt nem is érhető el a piacon. Ráadásul kellő rugalmasságot kíván a vásárlótól, hiszen ezek a lakások nem a belvárosban találhatók: sokkal inkább egykori ipari övezetekben. Sok tetőtéri beépítést neveznek az értékesítők loftnak – tévesen, mert lehet bármilyen izgalmas is egy tetőtér-beépítés, az valójában nem loft, noha a szó eredeti jelentése erre utal.

A loft kivétel nélkül régi üzemcsarnok, gyár- vagy raktárépület különleges adottságait használja ki. Elsősorban a rendelkezésre álló nagy tereket, belmagasságokat, ahol az építészek nem takarják el az épület tartószerkezetét, a közművezetékeket; nyerstéglát és látszóbetont használnak burkolásként és hatalmas, kazettás üvegfelületeket megvilágításként. Ezekben a különleges otthonokban szinte minden funkció egyetlen, összefüggő térben található, legfeljebb térelválasztókkal, szinteltolással különül el a hálórész a nappalitól, a konyhától. A loft-lakások egyik jellemzője, hogy nincs két egyforma: aki ilyet vásárol, biztos lehet benne, hogy nem találkozik ugyanazzal az alaprajzzal, ugyanazzal az ötletes építészeti megoldással. 

A loft éppen az exkluzivitása okán nagyon drága – négyzetmétere 800 ezer–1,5 millió forintba is kerülhet, márpedig a valódi loft-lakás legalább 100–150 négyzetméter felett kezdődik. Történetét tekintve a loft nem volt mindig a luxus szinonimája: eredetileg Hollandiában és az Egyesült Államokban művészek és építészek alakítottak át maguknak elhagyott kikötői raktárépületeket, felrúgva minden addigi lakberendezési szabványt és szokást, rendkívül ötletesen.

Csak később vált divattá. Olyannyira, hogy ma már nem mindig régi épületelemek felhasználásával épülnek, van, ahol kifejezetten ilyen céllal húznak fel új épületeket. 
Budapesten, a XIII. kerületben nagy siker volt egy gyönyörű, eklektikus gyárépület átalakítása – ráadásul a fekvése is rendkívül kedvező volt: közel a Dunához és a belvároshoz. A fővárosban ma csak kevés az új loft-ajánlat. Pasaréten, az egykori filmgyár épületéből varázsoltak figyelemre méltó loftokat A pesti oldalon, a gazdasági válság miatt sokáig állt a IX. kerületben egy malomépületből kialakított lakáskomplexum építkezése. Mára elkészült, és még kaphatók lakások, irodák, 5-600 ezer forintos négyzetméteráron (igaz, egy lakóegység több mint 200 négyzetméter). Egy óbudai malomépületből átépített lakásokat is hirdettek loft elnevezéssel, de abban főleg 30 négyzetméter körüli garzonlakásokat alakítottak ki – ami biztosan különleges, csak nem feltétlenül minősül loftnak. A Római parton is épültek loft-lakások – mára már egy új építésű sincs a piacon. 

 

A loft elnevezés tehát vonzza a vevőket, az elnevezés marketingértéke magas, de valójában a tényleges loft-lakásokból szűkös a kínálat. Pedig elhagyott ipari épületből van bőven, bár ezek környezete ma még nem mindenhol áll készen egy presztízsberuházásra.