Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A medve nem játék – lehet együttélni a visszatérő nagyragadozókkal

A medve nem játék – lehet együttélni a visszatérő nagyragadozókkal
WWF Magyarország

A hazánkban kóborló, majd a múlt héten szabadon engedett barnamedve, Robi esetét sorra követik a médiában megjelenő hírek és videók különböző medveészlelésekről. A WWF Magyarország szerint az eset rávilágított arra, hogy mennyire fontos és sürgető újra megtanulnunk együtt élni őshonos nagyragadozóinkkal. Nem szabad zavarni életüket, és ebben a természetvédelmi szervezet a lakosság együttműködését kéri. (Kép: Tomas Hulík/WWF)

A múlt héten szabadon engedett barnamedve kóborlása közben nagy távolságokat tett meg dél felé. Érintette Abonyt, Kocsért, Tiszaalpárt, Tömörkényt, végül pedig Sándorfalva környékén sikerült altatólövedékkel elkábítani. Útközben a riadalmon kívül a medve más gondot nem okozott. A napokban azonban újabb hasonló hírek keltek szárnyra: medvét láttak Sajókeresztúron, Szirmabesenyőn, Mezőkeresztesnél és Miskolcon is.

Az Északi-középhegységben dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön. Állománynövekedésük természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző. Hazánkban a barnamedve őshonos, fokozottan védett faj, amelyet az 1800-1900-as években már csak ritkán figyeltek meg az országban. Az 1980-as évektől azonban egyre többször észleltek kóborló példányokat az ország területén. A barnamedvék május és június környékén szaporodnak, ilyenkor a nagyobb távolságokat is megtesznek, hogy megtalálják párjukat.

A mostani Sajó menti megjelenés egyébként nem újdonság: a Sajó-völgy fontos zöldfolyosó lehet a faj számára. A települések környékén megjelenő medvét senki se próbálja gépkocsival, traktorral hajszolni egy-egy jó fényképfelvétel véget, hanem inkább értesítse a legközelebbi nemzeti parkot.

A WWF Magyarország munkatársai mindenkit arra kérnek, hogy semmiképpen se zavarják a nagyragadozókat, köztük a települések közelében esetlegesen előforduló medvét se. Nincs ok pánikra, a hajszolással viszont megijeszthető a medve, holott az állat jó eséllyel magától visszatérne megfelelő élőhelyére.

Az együttélés nem lehetetlen, nagyragadozóinkkal meg lehet osztozni a természetes élőhelyeken, ahogy ezt külföldi példák is mutatják. A visszatelepülő őshonos nagyragadozóinknak – így a medvének, farkasnak és a hiúznak is – helye és szerepe van az Északi-középhegység erdeiben. Egykor elterjedt, de élőhelyük felszabdalása és üldöztetésük miatt eltűnt nagyragadozóinknak nagy szerepük lehet az erdő növényzetének megújulásában.

A nagyragadozók szerepe az erdei ökoszisztémákban: Az őshonos eurázsiai hiúz, szürke farkas és barnamedve nagy mozgáskörzettel rendelkeznek, egy egyed képes 50-60 négyzetkilométert is bejárni. Ha élőhelyükön megfelelő egyedszámban vannak jelen, befolyásolják a növényevő vadfajok állományát és viselkedését. Zsákmányolásukkal segíthetik a növényzet megújulását, így az erdő végső soron egy változatosabb élőhellyé alakulhat át. A nagyragadozók jelenléte ezáltal hozzájárul az élővilág egészségéhez.