Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A német kereszténypártok megegyezésére vár Európa menekültügyben

A német kereszténypártok megegyezésére vár Európa menekültügyben A német kereszténypártok megegyezésére vár Európa menekültügyben A német kereszténypártok megegyezésére vár Európa menekültügyben

Ennek a hétnek talán a legfontosabb nemzetközi politikai eseménye az a fejlemény, amely nem történt meg, hanem tegnap sikerült két héttel elhalasztani – illetve derűlátóbbak szerint nemcsak odébb tolni, hanem elhárítani: vagyis a német kormánykoalíció összeomlása, a menekültpolitikát illető nézeteltérések miatt.

Ilyenkor az ember a tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitunghoz nyúl, és annak a kommentárjából igyekszik kihámozni, mit hozhat ebben a kérdésben a közeli jövő. Nos, a kép nem túl rózsás: a lap szerint a CDU-nak és a CSU-nak – vagyis a német kereszténydemokratáknak és bajor testvérpártjuknak, a keresztényszociálisoknak – sikerült ugyan elkerülniük az ütközést, de a veszély nem múlt el, és nem különösebben jók a kilátások arra, hogy Angela Merkel kancellár teljesíteni tudja majd Horst Seehofer belügyminiszter követeléseit.

Az összeütközés még mindig fenyeget abban az esetben, ha Merkelnek a következő két hétben európai szinten nem sikerül elérnie azt, amit a CSU egyoldalú német intézkedéssel be akar vezetni, vagyis az érdemi határrendészetet. Visszatekintésében a Frankfurter Allgemeine megállapítja: a bajor CSU, de általában a németek egyre nagyobb aránya nem érti, miként adhatta fel a 2015-i migrációs hullám idején a kancellár olyan könnyen a határellenőrzést. A lap utal arra: Merkel csalódni volt kénytelen abban a reményében, hogy más európai országok is követni fogják a példáját, másfelől viszont a magyar és az osztrák elrettentő célzatú intézkedések megállították a balkáni útvonalon érkezők Bajorországba áramlását.

Ami a lehetséges jövőt illeti, arról a kommentár azt írja: a CSU a német határ ellenőrzésével és a visszaküldéssel egyfajta láncreakciót akar kelteni a többi EU-országban, hogy ők is járuljanak hozzá az unió külső határainak a jobb ellenőrzéséhez, Merkel viszont attól tart, hogy ez a konfliktusok láncreakciója lenne. A majna-frankfurti lap kommentátora úgy véli, hogy a Merkelnek adott tárgyalási mandátumot nem gyengíti, hanem éppenséggel erősíti a CSU részéről megnyilvánuló nyomás. Tekintve azonban az érintett országok politikai viszonyait és hangulatát, nem túl valószínű, hogy a kancellár hatékony szabályozást tudna kialkudni.

Ennek ellenére a bajor tartományi választás évében a CSU nem rogyhat össze. A múlt három évben túl sokszor fordult elő, hogy a Keresztényszociális Unió úgy üvöltött, mint az oroszlán, és úgy cselekedett, mint a kiscica – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

„Ha két olyan őseurópai párt, mint amilyen a CDU és a CSU nem tud már egymással megegyezni, akkor az egész európai egységesülés művére sötét idők várnak. Ezt azoknak is tudniuk kell, akikkel most a kancellár tárgyalni fog. Nem csupán a migránsok visszavételéről van szó, hanem mindenről” – zárul a mértékadó német lap komor hangú kommentárja.

A liberális bécsi Der Standard ugyanerről a kérdésről közölt hosszas fejtegetésében viszont felhívja a figyelmet arra, hogy Seehofer úgymond mesterterve – a máshol már regisztrált menekültek visszafordítása a német határról – amivel tehát a német belügyminiszter fenyeget, a gyakorlatban már most is realitás, Németország visszaküld Ausztriába egyes személyeket. Az más kérdés – teszi hozzá a lap -, hogy az intézkedés egyes szakértők szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal.

Ugyanakkor az osztrák belügyminisztérium a Der Standard megkeresésére azt közölte, hogy ha Ausztriában a határövezetben elfognak egy illegálisan bejutott migránst, akkor az illetőt 14 napon belül visszaküldhetik a szomszédos országba. Az osztrák belügyi tárca nem számít arra, hogy a Seehofer által kilátásba helyezett eljárás bármit rontana is Ausztria helyzetén.

Nem sikerült áttörést elérnie tegnapi varsói tárgyalásain Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének a lengyel igazságügyi reformintézkedésekkel kapcsolatos jogállamisági aggályok ügyében – derül ki a Politico című amerikai lap európai kiadásának beszámolójából.

Az uniós végrehajtó testület tisztségviselőitől származó értesülésekre hivatkozva a Politico azt írja: Timmermans azért utazott a lengyel fővárosba, hogy rávegye az ottani vezetést az egyik leginkább ellentmondásos megítélésű intézkedésük július harmadikára tervezett hatályba léptetésének az elhalasztására. A szóban forgó jogszabály értelmében a legfelső bíróság bíráinál 65 évre csökkentenék a kötelező nyugdíjazás idejét, amivel a testület tagjainak a 40 százalékától megszabadulnának.

Ehhez képest a Mateusz Morawiecki kományfővel folytatott megbeszélése után Timmermans csak arról tudott beszámolni, hogy a miniszterelnök megosztott vele bizonyos információkat, amelyeket ő most tanulmányozni fog, és hite szerint folytatódik majd az építő szellemű párbeszéd. Morawiecki azt állította, hogy Varsó a megoldásra törekszik. A rövid sajtónyilatkozat megtétele után a két politikus nem hagyta, hogy kérdezzen tőlük a sajtó.

A Politico beszámolója kitér arra, hogy Magyarország korábban jelezte: ellenezni fogja, hogy szankciókkal sújtsák Lengyelországot az EU-alapszerződés hetedik cikke alapján, az európai alapértékek veszélyeztetettségére való hivatkozással indított eljárásban.