Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk

Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk
(mta.hu)

Minden magyar embernek saját származástörténete van: a szüleiről, nagyszüleiről, olykor dédszüleiről is őrzi emlékeit, ismeri életük korai eseményeit is. A közös nyelvű, közös kultúrájú és hagyományú emberek egy népet alkotnak. Magyarságunk, összetartozásunk érzését leginkább a közös származás, az ősi rokonság tudata tartja életben. Kik vagyunk, kik voltunk mi, magyarok?

A Magyar Tudomány összeállításának a legfontosabb mondanivalója, hogy a nyelvünk finnugor eredetű ugyan, de a magyar nép nem nevezhető finnugornak. A genetikai rokonság ugyanis sok esetben független a nyelvek rokonságától, két különböző dologról van szó. Hogy ez nem ellentmondás, az összeállításunkból világosan kiderül.

A magyarság őstörténetére a nyelvészeti, a régészeti és a paleogenetikai adatokból következtethetünk. A 8–9. századtól kezdve pedig történeti források is rendelkezésünkre állnak. Mint látni fogjuk, a magyar őstörténettel foglalkozó különböző tudományterületek eredményei egymást erősítik. A részletekben még lehetnek eltérések, abban azonban nincs vita, hogy a körülbelül i.e. 1000–500 körül kialakult önálló magyar nyelv finnugor eredetű, ugyanakkor a honfoglalók genetikai összetétele nagyon változatos, nyugat-eurázsiai és közép-ázsiai eredetű.

Cikkünk azzal a szándékkal született, hogy a tanárok és a nagyközönség számára összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket. Erre Klima László nyelvész-régészt, Mende Balázs Gusztáv paleoantropológust és Türk Attila régészt kértük fel. Kattintson az alábbi címekre az egyes írások eléréséhez!

Magyar őstörténet – honnan hová?
Klima László nyelvész-régész, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék vezetőjének írása

A honfoglalók változatos genetikájú népességet alkottak, jelentős keleti gyökerekkel – Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratórium vezetőjének írása

A magyarság korai története a régészet szemszögéből – Türk Attila, a PPKE BTK Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszék vezetőjének írása

A Magyar Őstörténeti Témacsoportot 2012. február 23-án hozták létre az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont belső munkatársai és az ország számos egyetemi és múzeumi kutatóhelyéről felkért külső szakértők. A közreműködő szakemberek létszáma megközelíti a negyvenet. Kiemelt cél, hogy a közvélemény érdeklődésétől övezett területen a valódi tudományos eredmények jussanak el minél szélesebb rétegekhez. A kutatócsoport a magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető sztyeppei lelőhelyekkel, a székely írás kérdéskörével, a bizánci–magyar kapcsolatok régészeti hagyatékával, valamint a legfrissebb embertani, etnosz- és államelméleti kutatások értelmezési lehetőségeivel foglalkozik. Az eltelt közel fél évtizeden számos kiadvány – köztük népszerűsítő jellegűek is –, illetve konferencia fémjelezte a témacsoport munkáját.

A Magyar Tudomány tematikus összeállítása a történeti genetika történeti relevanciájáról, Bálint Csanád vendégszerkesztésében (2018. január)

Cikk a Scientific Reportsban a honfoglaló népesség genetikai összetételéről

Mi micsoda az archeogenetikában? – Mende Balázs előadása

Az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriuma

Cikk a Plos One folyóiratban a honfoglalók származásának és rokonsági viszonyainak archeogenetikai módszerekkel történő vizsgálatáról

A régészettudomány történetiségéről módszertani szempontból

A magyar őstörténethez átfogóan, főleg a régészeti források alapján

A honfoglalás kori hagyaték keleti kapcsolatrendszerének friss eredményeiről összefoglalóan

A magyar őstörténet Volga–Urál-vidéki régészeti hátteréről számol be a II. Nemzetközi Magyar Őstörténeti Régészeti Konferencia (2013) kötete:

A magyar őstörténet régészeti kutatásának modern megközelítéséről

Az uráli őshaza kutatásáról összefoglalóan

A Volga térségének magyar szempontból fontos leleteiről összefoglalóan

Néhány honfoglalás kori lelet keleti eredetének vizsgálatához

Őstörténetünk önkéntes kutatói megszállottan hirdetik, hogy a finnugor rokonságot a Habsburg-ármány erőltette a védtelen és kiszolgáltatott magyar nemzetre. Vajon ki volt az első magyar, aki leleplezte ezt az ördögi labanc konspirációt?