Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország legyen a régió tudományos központja

Magyarország legyen a régió tudományos központja
(mta.hu)

Ma kora délután az Akadémia kommunikációs főosztálya közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe. A dokumentumban hangsúlyozza: a Magyar Tudományos Akadémia nagy súlyt fektet a kutatóintézet-hálózatában született eredmények kommunikálására, és az utóbbi években reményeink szerint még érezhetőbb ez az erőfeszítésünk. Az egyes kiemelkedő eredmények mögött működő háttérfolyamatok, kutatási stratégiák azonban, kisebb hírértékük miatt, gyakran nem lépik át a média és a híreket követő közönség ingerküszöbét. 

Az utóbbi időben kialakult helyzetben ezért talán segítség lehet a tisztánlátáshoz az MTA legfrissebb, a 2015–16. évekről szóló országgyűlési beszámolója „A Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről”.

Miközben az infokommunikációs robbanás miatt világszerte gyengül az intézmények tekintélye, Magyarországon még mindig nagy közbizalom övezi az egyetemeket és a Magyar Tudományos Akadémiát. Nálunk a tudománynak van még becsülete a társadalom és a döntéshozók, vagyis Önök előtt. Ezért is bízhatunk abban, hogy a tudomány és az oktatás támogatása hosszú távon biztosítva lesz Magyarországon. Egy ország tudományának színvonala egyértelmű­en függ attól, hogy a GDP hány százalékát fordítják rá.

Ezen a téren előreléptünk az elmúlt években, de minél előbb el kell érnünk az európai uniós átlagot. Ez kiváló kutatóink megtartása és hazahívása miatt is fontos, de még fontosabb az utánpótlás biztosí­tásához.

Ma, a tudományos kutatás paradigmaváltásának korában, az adatbányászat, a mesterséges intelligencia, a nanotechnológia és az élettudomá­nyok robbanásszerű fejlődésének időszakában minden korábbinál nagyobb szükségünk van a legjobb, legkreatívabb, legintuitívabb fiatal kutatókra. Ám ha nem teszünk az eddigieknél is nagyobb erőfeszíté­seket a kutatói életpálya vonzóbbá tételére, akkor már a gimnáziumok felső évfolyamain elveszítjük a tudomány horizontjáról a legtehetségesebb fiatalokat, akik jobban fizető foglalkozásokat választanak majd, sokszor külföldön. Hazánkban ez azért is különösen fájdalmas, mert minden körülmény adott ahhoz, hogy mi legyünk a régió tudományos központja, és learassuk ennek babérjait.

Hagyományainknak, tudománydiplomá­ciai erőfeszítéseinknek és a nemzetközi porondon is meghatározó, iskolateremtő kutatóinknak kö­szönhetően Magyarország messze jobban teljesít a tudományban, mint ahogy azt a népesség száma indokolná. Például magyar kutatók hozták el az EU13 országok „tudományos aranyérmeinek” kö­zel 40%-át az elmúlt 10 évben (ahogy azt majd a beszámolóban is olvashatják, a legkiválóbb kutatók által elnyert európai pályázatokról van szó).

Persze ez még mindig nagyon messze van például Ausztria teljesítményétől is. A remélt további fejlődés kulcsa az egyetemek gyökeres megújulása. Az MTA 2011-ben megújult és azóta stabilizálódott kutatóintézet-hálózatához hasonlóan reformokra lenne szükség az egyetemeknél is. A külföldi diákok számára sokkal vonzóbbak lennének a hazai egyetemek, ha sokkal több kiemelkedő külföldi oktatót és kutatót tudnánk Magyarországra hívni.

Szükség van a tudományos élet felpezsdítésére, a kutatók „körforgására”, ami jelenleg komoly adminisztratív akadályokba ütközik. Az említett „tudományos aranyérmeket” szinte kivétel nélkül néhány MTA-kutatóintézet és a Közép-európai Egyetem szállította. Ezen úgy lehetne változtatni, ha a magyar egyetemeken az MTA kutatóközpontjaival közösen új és erős szellemi-oktatási műhelyeket, interdiszciplináris kutatóhálózatokat hoznánk létre, amelyek egymást támogatva, egymással együttműködve biztosítanák központi tudományos, majd erre épülő gazdasági szerepünket a régióban. Ehhez a jövőbe történő befektetéshez kérem a tisztelt Országgyűlés, az Önök támogatását – írta 2017. november 30-án Lovász László, az Akadémia elnöke.