Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A békés lengyel tüntetők elutasítják a gyülekezési szabadság korlátozását

A békés lengyel tüntetők elutasítják a gyülekezési szabadság korlátozását A békés lengyel tüntetők elutasítják a gyülekezési szabadság korlátozását

A békés tüntetőkkel szembeni erősödő fellépés ellenére az emberek továbbra is az utcára vonulnak Lengyelországban, és bátran tüntetnek jogaik megsértése és a jogállamiság lebontása ellen – áll az Amnesty International új jelentésében. Az utca hatalma: a békés tüntetéshez való jog védelme Lengyelországban című beszámoló dokumentálja, miként mennek az emberek az utcára olyan körülmények között is, amikor a jogkorlátozó szabályok keménykezű rendőrséggel, ellenőrzésekkel, túlkapásokkal és büntetőeljárással együtt azzal fenyegetnek, hogy eltiporják a békés tüntetéshez való jogot.

A „tiltakozók” nem hajlandók elhallgatni, ezzel bizonyítva elszántságukat. A lengyel hatóságok letartóztatással és büntetőeljárással fenyegetik a békés tüntetőket, néhány esetben a rendőrök meg is ütötték és bántalmazták a tüntetőket. „Sok tiltakozót megfigyelés alá helyeznek, hiszen a békés tiltakozás egyre inkább törvénytelen cselekedet – mondta Gauri van Gulik, az Amnesty International európai igazgatója. –Lengyelországban az emberek bátran szembeszállnak a démonizálás politikájával, továbbra is az utcára mennek dacolva az egyre korlátozóbb jogszabályokkal és a megtorló rendőri intézkedésekkel, amelyek célja az emberek elhallgattatása.”

Tízezrek vonultak Lengyelország utcáira 2016 óta, hogy tiltakozzanak a nők jogait korlátozó és az igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó jogszabályok ellen. A tüntetők rendszeresen találkoznak erődemonstrációval és korlátozó intézkedésekkel, amelyek sértik azon jogukat, hogy láttassák magukat és hallassák hangjukat. Több százan rendőri őrizetbe kerültek, és hosszú bírósági eljárással néznek szembe.

Tavaly áprilisban életbe lépett a gyülekezési törvény azon módosítása, amely megtiltotta az ellentüntetéseket Varsó központjában, nem messze attól a helytől, ahol a kormánypárti gyűléseket tartották. A biztonsági erők által alkalmazott intézkedések drámaiak voltak: 2017 áprilisa és 2018 márciusa között a Mazóviai vajdaság kormányzója 36 gyűlés megrendezését tiltotta meg Varsóban. Tavaly a Varsó központjában lévő bírósághoz 632 olyan ügy került, amelyet ellentüntetőkkel szemben indítottak a gyülekezési törvény megszegése miatt. Ez merőben eltér a 2016. évitől, amikor nem emeltek vádat tüntetők ellen.

A hatóságok gyakran kedvezőbb megítélésben részesítik a kormányt támogató és nacionalista megmozdulásokat, mint a más típusú gyűléseket. A kormányt támogató gyűlésekkel szembeni kivételezést jól mutatja, hogyan biztosítják a rendet a demonstrációkon, hiszen az ellentüntetőkkel szemben bántalmazón vagy erőszakosan fellépő szélsőjobb és nacionalista csoportokat rendszerint megtűrik. Ezzel szemben a kormánnyal szembeszegülő békés tüntetők gyakran durva rendőri akcióknak és vádemelésnek vannak kitéve.

Az Amnesty International dokumentált olyan eseteket is, amelyek során a rendőrség túlzott mértékű erőszakot alkalmazott, azonban az ilyen rendőri túlkapások miatt szinte alig vonnak felelősségre bárkit.

Egy hatvanéves nő, aki részt vett az abortusz szinte teljes tilalma elleni fekete tüntetésen, szemtanúja volt annak, ahogy egy rendőr bántalmaz egy járdán fekvő embert. Mielőtt közbeavatkozhatott volna, őt is fejbe ütötték, állítólag egy rendőr volt az elkövető.

Ezt mondta az Amnesty Internationalnek az esetről: „Elvesztettem az eszméletemet, és amikor magamhoz tértem egy pocsolyában feküdtem. Valaki rajtam ült, és hallottam, ahogy az emberek az kiabálják: „Engedje el! Azután újra elájultam.”

A nő enyhe koponyasérülést szenvedett, az ügyészség azonban visszautasította a rendőrség ellen tett panaszát bizonyíték hiányára hivatkozva.

A szabad gyülekezés jogának gyakorlását érintő törvények szigorításával párhuzamosan a kormány jelentősen kibővítette a bűnüldöző szervek felügyeleti hatáskörét. A rendőrségi törvény 2016-i módosítása kiszélesítette a felügyeli hatáskört, hogy – megfelelő biztosítékok nélkül – ellenőrzésre a bűnügyi nyomozáson kívül is legyen lehetőség. Bizonyíték van arra, hogy felügyeleti hatáskörrel való visszaélés történt olyan emberekkel szemben, akik szerveztek vagy részt vettek a békés tüntetéseken.

A bíróságok túlnyomórészt védelmükbe vették a békés gyülekezéshez és szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Ez azonban hamarosan meg fog változni, köszönhetően a 2017-i igazságügyi reformnak, amely súlyosan aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, miután azt politikai befolyás és ellenőrzés alá vonja.

Az érintettek között lehet az a 19 éves diák, akit azután vettek őrizetbe, hogy 2018 márciusában megkérdezte a rendőr nevét, rangját, és hogy miért ellenőrzi a résztvevők személyazonosságát a varsói tüntetésen. Most egy rendőrtiszt állítólagos megtámadása miatt indított vádemeléssel néz szembe, és attól tart, hogy a befolyásolt igazságszolgáltatás nem biztosítja számára a tisztességes eljárást. „Még kérdéses, hogy az ügyem hogyan fog végződni, mivel a független igazságszolgáltatás utolsó napjai ezek Lengyelországban” – mondta az Amnesty Internationalnek.

A bírókra kemény politikai nyomás nehezedik Lengyelországban. Azok a bírák, akik nem voltak hajlandók fejet hajtani a reformok előtt, zaklatásokról számoltak be, beleértve a fegyelmi eljárásokat. Dominik Czeszkiewicz bíró, akit fegyelmi eljárás alá vontak azért, mert egy ítéletben kiállt a békés tüntetők jogai mellett, így számolt be az Amnesty Internationalnek: „Nagyon nehéz dolgozni ilyen körülmények között. Nem szállhatok szembe az egész rendszerrel. Nem tudom mikor, hol és honnan érkezik a pofon.”

„A békés tüntetéshez mindenkinek joga van, de Lengyelországban ezt komoly veszély fenyegeti. Az utca hatalma az államhatalom kulcsfontosságú fékje. A lengyel kormánynak meg kell védenie mindazoknak a jogát, akiknek eltökélt szándéka, hogy kiálljanak szabadságukért.” – mondta Gauri van Gulik, az Amnesty International európai igazgatója.

A lengyel hatóságoknak abba kell hagyniuk a békés tiltakozások kriminalizálását, véget kell vetniük a szabad gyülekezés és véleménynyilvánítás aránytalan korlátozásának, és biztosítaniuk kell az igazságszolgáltatás függetlenségét az emberi jogok védelmének biztosítása végett.