Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az állampolgári jogok bizottsága a 7-es cikkely aktiválását kéri a Tanácstól Magyarország ellenében

Az állampolgári jogok bizottsága a 7-es cikkely aktiválását kéri a Tanácstól Magyarország ellenében
Infovilág

Magyarország esetében fennáll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata – véli a Bizottság. Az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek jogai, a migránsok és menekültek helyzete ad okot aggodalomra. Az Európai Parlament egésze szeptemberben szavaz a javaslatról. Magyarországon fennáll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata, és a Tanácsnak be kell avatkoznia, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését, döntött az állampolgári jogok bizottsága hétfőn.

A 37 szavazattal, 19 ellenszavazat és nulla tartózkodás mellett elfogadott jogalkotási javaslattervezet felkéri az uniós tagállamokat, hogy indítsák el az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást. Az eljárást abban az esetben lehet elindítani, amikor fennál a 2. cikkben foglalt alapértékek – többek között a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete – megsértésének súlyos veszélye.

Az Európai Unió alapjogi chartájában is lefektetett alapértékek megsértésének kockázata más tagállamokra és a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra is hatással van, állapítja meg a jelentéstervezet. A képviselők szerint a magyar helyzet kedvezőtlen irányban befolyásolja az Európai Unióról kialakult képet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást.

A Parlament aggályai leginkább az alábbi területekre fókuszálnak:

az alkotmányos és a választási rendszer működése,

az igazságszolgáltatás függetlensége,

korrupció és összeférhetetlenség,

a magánélet védelme és az adatvédelem,

a véleménynyilvánítás szabadsága,

a tudományos élet szabadsága,

vallásszabadság,

egyesülési szabadság,

az egyenlő bánásmódhoz való jog,

a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai,

a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, és

szociális jogok.

Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő kijelentette: „Súlyos helyzettel állunk szemben, azonnal lépnünk kell. Az unióban kiállunk a magyar polgárok jogaiért és az uniós értékekért. Csak romlott a helyzet azóta, hogy időt adtunk a magyar kormánynak. Ezért lép közbe a Parlament.”

A tanácsi döntésre irányuló javaslatról szeptemberben szavaz a plenáris ülés. Elfogadásához a képviselők abszolút többségére, azaz 376 szavazatra, valamint a leadott szavazatok kétharmadára van szükség.

Az állampolgári jogi bizottságot 2017 májusában kérte fel a Parlament a magyarországi helyzet áttekintésére olyan szempontból, hogy vajon szükség van-e az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének aktiválására. A 2017. májusi állásfoglalásban a Parlament kijelentette, hogy a magyarországi helyzet okot ad az eljárás megindítására, amelynek eredményeképpen szankciókat fogadhatnak el Magyarország ellen. Ezek között például az ország tanácsi szavazójogának ideiglenes felfüggesztése szerepel.

A mostani lenne az első alkalom, hogy a Parlament kezdeményezi a 7-es cikk szerinti eljárás elindítását a jogállamiság, a demokrácia, és az alapjogok súlyos tagállami megsértésének egyértelmű kockázata miatt.

A jogállamiság helyzete a tagállamokban és a híres 7-es cikk (infografika)

Az eljárás lépései (angolul)

Az alapjogok helyzete Magyarországon: A képviselők a 7-es cikkely aktiválását kérik (2017. 5.17.)

Audiovizuális anyagok szakemberek számára

Az állampolgári jogi bizottság honlapja