Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A tudományos csodagyár: a felfedező kutatások a legjobb befektetések a társadalom számára

A tudományos csodagyár: a felfedező kutatások a legjobb befektetések a társadalom számára
(mta.hu)

Súlyos hibába esnek a politikusok, amikor azt várják el az alapkutatásban dolgozó tudósoktól, hogy jó előre mondják meg, milyen várható haszna lesz a munkájuknak – magyarázza Eric Lander, aki Barack Obama amerikai elnök egyik tudományos tanácsadója volt. A matematikus-biológus az amerikai adminisztráció csúcsintézményeiben szerzett tapasztalataira hivatkozva amellett érvel, hogy a döntéshozóknak azt kellene figyelembe venniük, milyen elképesztő hasznot hajtottak a 20. század folyamán az alapkutatások, amelyek kezdetben fölösleges, közpénzt pazarló luxusnak tűntek-tűnhettek föl.

Eric Lander az alapkutatások fontosságáról „The Miracle Machine” (A csodagyár) című előadásában beszélt a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban, a Nemzeti Matematikai Fesztivál díszebédjén. Szövegét rövidítve, szerkesztve közöljük; az előadás teljes angol szövege itt olvasható.

Eric Lander, a Massachusetts Institute of Technology biológiaprofesszora. Kutatóként 2001-ben ő volt az első szerzője az emberi genom első térképe, a Human Genome Project eredményeit közlő Nature-tanulmánynak (Forrás: University of Washington)

Barack Obama amerikai elnök tudományos tanácsadó testületének társelnöke beszédében abból indult ki, hogy a 2008–09. pénzügyi-gazdasági válság hatásai mindmáig érezhetők az Egyesült Államokban, Európa pedig még nehezebben evickél ki belőle. Az állami költségvetésben világszerte megszorításokkal próbálják csökkenteni a felhalmozott államadósságot, ebben a helyzetben pedig a választott vezetők érthető módon ragaszkodnak ahhoz, hogy ha valamire közpénzt fordítanak, annak legyen maximális az eredménye. Ez az attitűd az Atlanti-óceán mindkét partján hasonló jelenségekhez vezet: a kanadai és az ír kormány egyaránt azt várja el a korábban az alapkutatást támogató állami intézményektől, hogy a fejlesztő kutatásokra, az ipar közvetlen támogatására koncentráljanak, és ez áll az EU azon kezdeményezése mögött is, amely az unió alapkutatásra irányuló vezető kutatási szervezete, az ERC költségvetését kurtította volna meg, hogy több forrás jusson infrastruktúra-fejlesztésre és gazdaságélénkítésre. (Ez ellen az elképzelés ellen érvelt május közepén Brüsszelben öt Nobel-díjas tudós társaságában a Wolf-díjas Lovász László, az MTA elnöke.)

„Itt, az Egyesült Államokban mi sem vagyunk mentesek az efféle gondolkodástól. A kongresszus előtt fekszenek törvényjavaslatok annak biztosítására, hogy el lehessen számolni az adófizetők tudományba fektetett dollárjaival (...). Vannak olyan javaslatok, amelyek köteleznék az NSF-et (Nemzeti Tudományos Alap), hogy igazolja, minden egyes ösztöndíj/grant tudományos értékei a széles nemzeti érdekhez illeszkednek (...). Szóval mi rossz lehet abban, hogy valaki pontosan látni akarja, hogyan térülnek meg az alapkutatásba fektetett összegek? A válasz az, hogy minden a világon! Rettenetes stratégia efféle szűrőt alkalmazni az alapkutatásokra. Az lesz az eredménye, hogy szokásos megtérülést kapunk – olyan projekteket, amelyek ugyan garantálják a szokásos haszonkulcsot (...), de elesünk a rendkívüli hozamoktól. Az alapkutatás alapvetően különbözik minden másfajta befektetéstől. Még mindig nem értjük igazán, hogyan működik, de rendkívüli dologról van szó: újból és újból azt tapasztaljuk, hogy az alapkutatás óriási, aránytalanul magas hozammal jár. Az alapkutatás teljesen átalakítja, jobbá teszi társadalmunkat, gazdaságunkat és honvédelmünket.

A teljes cikk teljes terjedelmében itt olvasható, tessék kattintani!