Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Egy őrült víziója az EU és a NATO széteséséről

Egy őrült víziója az EU és a NATO széteséséről Egy őrült víziója az EU és a NATO széteséséről

Angela Merkel elbukik, a menekülteket Németországból szétosztják, a szélsőjobb AfD párt koalíciós kormányzásba kezd. Magyarország gratulál az új koalíciós kormánynak. Majd kisvártatva bejelenti, hogy a németekkel, a csehekkel és az olaszokkal együtt kilépnek a schengeni egyezményből, határ- és útlevél-, vízumellenőrzést vezetnek be.  Az emberek és a munkaerő szabad áramlásának véget vetnek, az unió összeomlik – írja Roger Cohen a The New York Timesban.

Donald Trump gratulál  a kilépőknek, aztán ellátogat a NATO brüsszeli központjába és felelősségre vonja az európai hadseregeket, amelyek tétlenül nézték a migránsok bejövetelét és a keresztény kultúra feldúlását. Trump véget vet a dél-koreai és amerikai közös hadgyakorlatoknak, mert úgy véli, barátját, Kim Dzsong-unt ez provokálta. Konzultál másik barátjával, Vlagyimir Putyinnal is, és megállapodnak, hogy a Baltikumból és Lengyelországból is kivonják a NATO-csapatokat, a területet annektálja Moszkva, noha tagadja. A NATO szétesik, Putyin létrehozza az Autoriter és Reakciós Államok Szövetségét, az AARS-t. A liberális politikai klub a dekadencia és politikai korrektség súlya alatt összeroppan. Az amerikai alkotmánybíróság döntése nyomán az Egyesült Államokból az összes bevándorlót deportálják. Mindez nem történhet meg. Csak egy őrült gondolhatja egy pillanatra azt, hogy mégis – írja Roger Cohen.

S ha már politikai korrektség: épp ezt, valamint a képmutatást rótta fel Szijjártó Péter külügyminiszter az amerikai szélsőjobb Breitbart Newsnak adott, ahogy ott hirdetik, exkluzív interjújában az uniós vezetőknek. Mert szerinte ezek miatt nőtt meg Európában a terrorista cselekmények száma. Konkrét számait az újság megerősíti az amerikai konzervatív Heritage Alapítvány kutatásaival. A cikkbe ágyazták Donald Trump twitter-üzeneteit is arról, a menekültáradat miatt miként nőtt Németországban a bűnözés, és hogy milyen nagy bajban van Angela Merkel. Az interjú videó-változatát és feltették a honlapra, amelyben a riporternő alákérdez: „Az önökkel kritikus Nyugat viszont rasszizmussal és erőszakkal vádolja önöket. Úgy gondolom, a magyar kormánynak más az álláspontja” – így Amanda House. A külügyminiszter csattanós mondatokkal zárja az interjút: „A migráció nem tartozik az alapvető jogok közé. Nem alapvető emberi jog eldöntheti, hogy melyik országot választod életterednek.” Nemzetbiztonsági okok miatt – fogalmazott Szijjártó az amerikai portálnak. A videó-interjú végével orosz reklám következett, nem kis meglepetésünkre.

Talán éppen emiatt látta fontosnak a szintén amerikai konzervatív Hot Air blog portál összefoglalni a BBC-nek néhány napja Szijjártóval készített interjúját, amelyben az újságíró közölte a magyar külügyminiszterrel, hogy nincs Magyarországon menekültválság, hisz’ nem is jönnek ide a menekültek. S amikor választási csalásról kérdezte őt Emily Maitlis, akkor így fogalmazott a magyar külügyminiszter: „Maga a hazugságokat visszhangozza a tévéjükben. Ez nem fair, ön részrehajló és egyoldalú” – támadott vissza Szijjártó.

Továbbra is ellentmondásos hírek jelennek meg arról, hogy a német kancellár megegyezett-e 14 uniós országgal a menekültek visszafogadásáról. A Radio Free Europe (Szabad Európa Rádió) szerint Angela Merkel a koalíciós partnereinek írt két levélben a megegyezés tényéről számolt be a múlt heti brüsszeli csúcs után. Azonban a magyar, a cseh és a lengyel kormány tagadta, hogy ilyen megegyezés történt volna.

A Wall Street Online német nyelvű kiadásából kiderül, hogy Angela Merkel 531 menekült Magyarországra befogadását kérte Orbán kormányától, de a múlt egy évben Budapest egyetlen menedékkérőt sem fogadott be. Összességében csaknem 1800 menekült befogadását kérte Berlin a többi uniós országtól, de mindössze 5-nek találtak otthont a környező országokban.

Egyre kevésbé vonzó a külföldi befektetőknek a magyar kormány unortodox, laza monetáris politikája – írja a Neue Zürcher Zeitung elemezve az utóbbi napokban tapasztalt nagyarányú forintleértékelődést. Noha a gazdasági növekedés nem torpant meg, sőt dinamikus, a külföldi adósság a jó eredmények ellen szól. A cseheket úttörő gazdaságpolitikájáért dicséri, Prága egy év alatt már négyszer emelte az irányadó kamatokat.