Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Folytatódik az ingatlandrágulás

Folytatódik az ingatlandrágulás Folytatódik az ingatlandrágulás Folytatódik az ingatlandrágulás
(Tudósítónktól)

A hazai ingatlanpiac első féléves összesített adatai szerint folytatódott az élénkülés a lakáspiacon. Az ingatlanok négyeztméterára és az adásvételek száma is emelkedett a Duna House adatai szerint. A fővárosban még mindig a panellakások ára növekedett a legnagyobb mértékben, az átlagos négyzetméterár már elérte a 400 ezer forintot. Az idei első félévre több mint 77 ezer adásvétellel számol a szakma, és ez a tavalyinál erősebb éves forgalmat sejtet. (Képek: Business Insider; Immo Sale 24; idealiosta.com)

Ingatlanpiaci szakemberek és a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésében is erre az évre 10–12%-os áremelkedéssel számoltak az elemzők, és ez (az első félévi adatok alapján) teljesülhez. A budapesti téglalakások esetében az 5%-os áremelkedésnek köszönhetően jelenleg 541 ezer forint az átlagos négyzetméterár. A legdrágább lakásokat továbbra is a pesti belvárosban, az V. kerületben várnjak új gazdájukra, akiknek persze mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, miután 914 ezerre forintra szökött az átlagos négyzetméterár. A fővárosi panellakások négyzetméterára elérte a 400 ezer forintot; a legkedveltebb környékeken (XI. és XIII. kerület bizonyos részei) már félmillió forint körül jár az átlagár – négyzetméterenként. Érdekesség, hogy a panelek a téglalakásoknál nagyobb ütemben drágultak.

A megyei összesítések szerint – bár a fővároson kívül is emelkedtek az árak –látványos területi árkülönbségek tapasztalhatók. Elsősorban Zala és Heves megyében drágultak érezhetően a panel- és téglalakások. A főváros után még mindig Veszprém megye a főváros után a legdrágább terület. A megyékben általában fele annyiba kerülnek a házgyári lakások, mint Budapesten.

A második félévben az új építésű otthonok átadása tarthatja lendületben az ingatlanpiacot. A Duna House a tavalyinál több, mintegy 160-180 ezer ingatlanvásárlással számol az idén.

Az Eurostat ma megjelent adatai szerint Magyarországon a 2015-i adatokhoz képest az idei első negyedévben 3,25-szörösére nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma. A dobogó második fokán Málta, a harmadikon pedig Írország áll bő két és félszeres növekedéssel. Alig két év alatt rajtuk kívül még Portugália tudott duplázni. A vizsgált országok közül hatban látszik csökkenés a lakásépítési engedélyekben az elmúlt években: Dániában, Svédországban, Romániában, Szlovákiában, Macedóniában és Törökországban.

Hazánkban a 2016-ban bevezetett 5%-os lakásáfa, az önerős építésnél 5 millió forintig visszaigényelhető áfa, valamint az új lakások esetében megnövelt CSOK-összegek okozzák elsősorban a látványos növbekedést. Emellett az újlakáspiacot egyaránt fűti a válság alatt pihentetett kereslet aktivizálódása, illetve a nagyszámú befektetési célú vásárlás is.

A következő évek piaci működése kiszámíthatatlan mindenekelőtt a véges építőipari kapacitások miatt. Bár az alacsony áfakulcs előreláthatólag 2019 végéig érvényes, a szakma és a vevők is arra számítanak, hogy a kormányzat meghosszabbítja a kedvezményt. Az adókedvezmény ugyanis a lakásépítőknek elviselhető adóteherrel, a vevők számára pedig ugyancsak megfizethető árakkal jár.