Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az Akadémia állásfoglalása az ITM innovációs koncepciójáról és javaslatai 

Az Akadémia állásfoglalása az ITM innovációs koncepciójáról és javaslatai 
(mta.hu)

A Magyar Tudományos Akadémia állást foglalt az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációs koncepciójáról, és Palkovics László miniszter kérésére saját javaslatokat fogalmazott meg a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban. Az állásfoglalást és a javaslatokat az MTA június 29-én elküldte a miniszternek, majd eljuttatta az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának és Kulturális Bizottságának is. Az állásfoglalást és a javaslatokat – miután az Akadémia szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta – teljes terjedelmükben közöljük.

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása és javaslatai a Kormány T/503 számú, Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatával kapcsolatban

A Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) alapvető elvi fenntartásai és a gyakorlati megvalósíthatóságot illető kétségei vannak a 2019. évi költségvetési törvényjavaslat őt érintő részeit és az MTA törvény módosítására irányuló javaslatot illetően is. Ezt az álláspontját elnökségi határozatban is megerősítette, és következetesen képviselte a Palkovics László miniszter úrral eddig folytatott megbeszéléseken.

Az alábbiakban a MTA állást foglal az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető Palkovics László miniszter úr által kifejtett innovációs koncepcióról és a miniszter úr kérésére saját javaslatokat fogalmaz meg a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban.

Az MTA két alternatív javaslatot dolgozott ki. Mindkettő maga után vonja a kormány által benyújtott MTA törvény (1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról) módosítására vonatkozó javaslat és a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat módosítását. Az első az MTA által preferált megoldás, a második az általa kevésbé preferált, de a testületi állásfoglalások biztosította keretek között éppen elfogadható, s a megvalósíthatóságot, az intézményi működőképességet éppen nem veszélyeztető megoldás.

Mindezeken túlmenően az MTA előzetesen állást foglal az utolsó  tárgyaláson a miniszter úr által felvetett kutatási alap létesítésével kapcsolatban is. A javaslatokat összegző dokumentum kiegészítő megjegyzésekkel zárul.

Az MTA vezetése és az egész magyar kutatóközösség számára nagyon fontos, hogy a kormányon belül erős legyen a K+F+I szféra képviselete. Közös cél a nemzeti K+F+I erőfeszítések hatékonnyá, eredményessé tétele. Az MTA vezetése üdvözli és elfogadja Palkovics miniszter úr együttműködési kezdeményezését és kész közreműködni a nemzeti célokat hatékonyan szolgáló tudománypolitika és innovációs stratégia kialakításában, majd megvalósításában és – autonómiájának sérelme nélkül – vállalja az ebből rá háruló feladatokat.

Az MTA meggyőződése, hogy az általa is elfogadott kormányzati célokat sokkal inkább el lehet érni a hazai kormányzati kutatási forrásokból ezután induló projektek, nagy programok, kutatási infrastruktúra támogatások, ösztöndíjrendszerek révén. Mindezek forrása az ITM-nél lesz, amit a Kormány által kilátásba helyezett fokozatos GDP-arányos K+F+I forrás-emelés fokozatosan tovább fog bővíteni.

Egyetért az MTA azzal is, hogy az innovációs célok fokozott együttműködéssel érhetők el, aminek az alapja a felek – állam, közszféra, magánszféra – közötti kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés. A tudománypolitikai és a nemzeti innovációs stratégia erős és hiteles MTA nélkül nem tud sem elkészülni, sem megvalósulni.

A legjobb stratégia sem működik, ha nem azonosul vele, áll mellé a K+F+I szféra kritikus tömege és nagy többsége. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú a fiatal tehetségek megnyerése. A stratégia eredményességének ők jelentik a legfontosabb feltételét, garanciáját.

A megbeszélések során tisztázódott, hogy az alapvető célokban és teendőkben egyet értünk, ugyanakkor az alkalmazni szándékozott „eszközök” MTA-ra vonatkozó részeinek felülvizsgálatát, finomítását kérjük az alábbiak szerint:

          1. alternatív javaslat

Az MTA törvény módosítására 2018-ban ne kerüljön sor, a 2019. évről szóló központi költségvetési törvényjavaslatot pedig úgy módosítsák, hogy az MTA címrendben szereplő MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek, MTA Támogatott Kutatóhelyek, illetve Fejezeti kezelésű előirányzatok továbbra is az MTA címsorai között szerepeljenek a 2018. évi költségvetés valamennyi alcímével, a 2019. évre vonatkozó tárgyalások szerinti összegekkel.

Az ITM 2018. június 12-én érkeztetett elektronikus levélben kérte az MTA-t az 1994. évi XL. törvény (MTA tv.) módosításának véleményezésére, irreálisan rövid határidejű válaszadással. 2018. június 13-án a Kormány benyújtotta Magyarország 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatát, amelyben a jelenleg az MTA fejezetben szereplő kutatás-fejlesztési forrásokat az ITM költségvetési fejezetébe utalja, úgy, hogy az ITM fejezeti indokolása nem tartalmazza a kutatóközpontok, kutatóintézetek működési, fenntartási feladatait, s a fejezeti kezelésű előirányzatok pedig beolvadtak az ITM költségvetésébe. A konstrukció kidolgozására 2018. június 12. óta is alig három hét állt rendelkezésre. A törvényjavaslatok az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit alapvetően érintik mind strukturális, mind pedig költségvetési szempontból 2019. január 1-jét követően.

Az MTA javaslata lehetőséget teremt arra, hogy 2019-ben az MTA, az ITM és a tudományos kutatásban érdekelt más szervek tárgyalásokat folytassanak az együttműködés kereteiről és formájáról, és 2020-tól olyan finanszírozási és működési konstrukció jöhessen létre, amely megfelel a tudománypolitikai stratégia célkiűzéseinek.

           2. alternatív javaslat

Az MTA fejezetben lévő MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek sor, az MTA Támogatott Kutatóhelyek sor, illetve a Fejezeti kezelésű előirányzatoksorokból az Infrastruktúra fejlesztés működési kiadásra előirányzott összege, és a Központi kezelésű felújítások című sorok továbbra is az MTA fejezetben szerepeljenek.

Ez az Elnökség által adott mandátumban foglalt minimális alternatíva. A Fejezeti kezelésű előirányzatok közül az Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása, a Lendület Program, a Kiválósági központok támogatása, a Fiatal kutatók pályázatos támogatása, illetve a Posztdoktori pályázati támogatások esetében az MTA nyitott a további tárgyalásokra azzal, hogy az ITM tudománystratégiai céljainak megvalósítása érdekében ezen pályázatok, illetve programok pénzügyi felügyelete a minisztériumhoz kerül, míg szakmai felügyelete továbbra is az MTA-nál marad.

Előzetes állásfoglalás a kutatási alap létrehozására vonatkozó kezdeményezésről

Az MTA üdvözli a kutatási alap létrehozására irányuló miniszteri kezdeményezést és kész együttműködni annak létrehozásában, működtetésében. Ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy az akadémiai és egyetemi kutatóhelyek továbbra is pályázhassanak az innovációs alap forrásaira is, amennyiben meg tudnak felelni a kiválósági alapú pályázati céloknak.

Az MTA fenntartja azt az álláspontját, hogy a kutatóhálózat alapfinanszírozása nem tekinthető kutatásokat közvetlenül finanszírozó forrásnak, így azokat nem indokolt átcsoportosítani az ITM által létrehozni tervezett kutatási alapba. Ez azért sem indokolt, mert működési forrásokat az egyetemektől és más minisztériumok fejezetében kutatásokat folytató intézményektől sem csoportosítanak át, ahogy kutatási források is maradtak ilyen intézményeknél. Ez megalapozza a MTA igényét a kutatóhálózat forrásainak a megtartására.

Az MTA fenntartja azt a korábbi igényét, hogy a kormány kutatásért felelős szerve, a továbbiakban az ITM mintegy 5 milliárd forintnak megfelelő forrást fordítson az MTA kutatóhálózatában a tudománypolitikai, illetve tudománystratégiai célok megvalósítására. Az MTA egy évtizede nem kapott az infláció kompenzálására és a részben kormányhatározatok és törvények által rárótt új feladatokra új forrást. A 2018. évről szóló költségvetési tárgyalások során az MTA ígéretet kapott erre a Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Ez az 5 milliárd forintból képzett alap működhetne a tervezett kutatási alap részeként is. Évenkénti rendszeres megemelésével néhány év alatt olyan jelentős garantált forrás hozható így létre, amely biztosítja az ITM által meghatározott tudománystratégiai célok megvalósítását. Ezzel az ITM kutatási témák közötti szelekciós elképzelése is érvényesülhet úgy, hogy az ebben az alapban felhalmozódó források terhére az MTA kutatóközpontjai, kutatóintézetei, illetve a Támogatott Kutatóhelyek esetében is kutatási prioritásokat fogalmazhat meg.

           További megjegyzések

Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a tervezett változtatások érinthetik a magyar állam kutatási céljainak elérését hitelező Európai Fejlesztési Bankkal 2018-2020-ra vonatkozó megállapodásának megkötését, amire vonatkozóan egyértelmű jelzést érkezett az EIB részéről. A korábbi hitelmegállapodások megkötésének meghatározó garanciája volt az MTA intézethálózat banki vizsgálatok szerint kiemelkedő teljesítménye.

Az ITM-hez való átcsoportosítás, majd a források visszajuttatása az MTA fejezethez az államháztartási rendszer szabályozásában rendszeridegen technikai megoldásokat igényelne, amelyek a bürokráciát növelik, a költségvetés átláthatóságát, transzparenciáját pedig egyáltalán nem segítik.

A költségvetési törvényjavaslat indokolása szerint (740. oldal) a kormányzat célja az, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs források egy helyen, a XVII. fejezetben kerüljenek megtervezésre. Ennek ellentmond, hogy magában a törvényjavaslatban valamennyi minisztérium - sőt, az alkotmányos fejezetek is – továbbra is rendelkeznek önálló innovációs és kutatási stratégiával, illetve az alapkutatások finanszírozására igen jelentős támogatási forrásokkal. A tervezet kizárólag az ilyen célokat szolgáló felsőoktatási, az akadémiai, valamint az NKFIH forrásokat csoportosítaná át.

Az alternatívák a Tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. paragrafusában szereplő fogalmakat tartalmazzák.

A fenti javaslatok megvalósításához szükséges törvénymódosítások kidolgozásában az MTA örömmel működik együtt az ITM-mel.