Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország nukleáris biztonsága: újabb kérdőjelek Paks 2 okán

Magyarország nukleáris biztonsága: újabb kérdőjelek Paks 2 okán
Greenpeace-közlemény

A bécsi Természet- és Élettudományi Egyetem (BOKU) Biztonsági és Kockázati Tudományok Intézete friss tanulmányában [1] kimutatta: kérdéses, hogy Magyarország tudja-e garantálni a legmagasabb szintű nukleáris biztonságot a jelenlegi jogszabályi és intézményi környezetben. A Greenpeace Magyarország továbbra is azt várja a magyar kormánytól: függessze fel a Paks II. beruházást, és tegyen meg mindent hazánk nukleáris biztonságának garantálásáért a jogszabályok szigorításával, valamint a hatósági munka szakmai színvonalának és függetlenségének biztosításával. A jelenlegi helyzet ugyanis még Paks I. biztonságára is hatással lehet. (Fotó: © Járdány Bence/Greenpeace)

A bécsi Természet- és Élettudományi Egyetem (BOKU) Biztonsági és Kockázati Tudományok Intézete a Greenpeace közép- és kelet-európai irodájának felkérésére készített elemzést, melyben Magyar- és Finnország nukleáris hatósági szervezetét, valamint a két ország kapcsolódó jogszabályrendszerét hasonlítja össze a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) követelményei alapján. Az összevetés alapja, hogy mindkét országban az orosz állami vállalat, a Roszatom kapott megbízást ugyanolyan típusú reaktorok megépítésére.

A tanulmányból az derül ki: Magyarország jóval Finnország alatt teljesít a nukleáris biztonság tekintetében. Hazánkban 15, Finnországban 4 szempontból találtak problémát. [1]

Az intézet szerint a finn helyzettel összehasonlítva nálunk a következő problémák állnak fenn:

  • Magyarországon  egy atomerőmű engedélyezése során szigorú időkorlát kényszere köti az engedélyező hatóságot. Ez indokolatlan nyomást helyezhet a hatóságra a biztonsági kérdések vizsgálata során.
  • Magyarországon nem áll rendelkezésre adat arról, hogy hányan és milyen pozícióban dolgoznak az engedélyezéseken az Országos Atomenergia Hivatalnál (OAH). Így az sem állapítható meg, van-e egyáltalán elegendő szakember Paks II. engedélyezésének és Paks I. felügyeletének megfelelő minőségű elvégzéséhez.
  • Több esetben ugyanazok a személyek vagy szervezetek dolgoznak külsős szakértőként a magyar engedélyeseknek és a hatóságnak. Ez a megbízott szakértők és szervezetek függetlenségével kapcsolatban vethet fel kérdéseket.
  • Az OAH máig nem hozta nyilvánosságra az új atomerőművek engedélyezésére vonatkozó összes irányelvet. Így nem egyértelmű, milyen szempontok alapján bírálják el az engedélykérelmet.
  • A hazai szabályok egyes pontokon ellentmondanak a NAÜ követelményeinek, vagy nem fogalmaznak egyértelműen. Például nem határozzák meg, milyen méretű repülőgép rázuhanását kell kibírnia Paks II.-nek; valamint megengedik, hogy több blokk közösen használjon egyes biztonsági rendszereket; a vonatkozó NAÜ-követelmény szerint a biztonsági rendszerek semmilyen esetben sem oszthatók meg.

„A tanulmány alapján úgy látjuk, sem a jogszabályi keretek, sem az OAH rendelkezésére álló erőforrások nem garantálják, hogy a magyar hatóság megfelelően tudja biztosítani az ország nukleáris biztonságát Paks II. engedélyezése során. Ez kihatással lehet Paks I. biztonságára is. Ezért sürgősen le kell állítani a Paks II. projektet. Milliók életéről és egészségéről van szó” nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

A finn–magyar összehasonlító tanulmány magyar nyelvű összefoglalója.

Háttér.

 [1] A teljes eredeti tanulmány.