Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán kikötéssekkel hajlandó visszavenni menedékkérőket

Orbán kikötéssekkel hajlandó visszavenni menedékkérőket Orbán kikötéssekkel hajlandó visszavenni menedékkérőket

Ha  a német kormány megállapodik Ausztriával, az pedig Magyarországgal a nem kívánatos menedékkérők visszatoloncolásáról, akkor a magyar kormány kész tárgyalni Németországgal is a kérdésről. Jobboldali fordulat az európai menedékpolitikában, ám az elhozhatja az EU végét, ráadásul kivitelezhetetlen - német lapvélemények az uniós csúcsról, illetve a CSU-CDU-egyezségről. Az EU-n belül Magyarországon van leginkább veszélyben a jogállam, mondja az Európai Parlament jelentéstevője.

 

US News and World Report / Frankfurter Allgemeine Zeitung Berlini látogatása előtt egy nappal Orbán Viktor közölte: hajlandó megállapodni Merkellel a német határon elutasított menedékkérők visszafogadásáról, de csak akkor, ha Berlin előbb egyezségre jut a kérdésben Ausztriával. A politikus a Bild című bulvárlapnak nyilatkozott, és azt mondta, hogy nyitott a párbeszédre, de a sorrendet be kell tartani. Vagyis a magyar fél csak akkor tárgyal Béccsel, ha az már megegyezett a németekkel. Ez esetben lehet azután szó arról, hogy leüljenek a magyar és a német kormány képviselői. Megismételte, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, illetve hogy tranzitközpontokat kell létesíteni az EU-n kívül. Továbbá hogy a főként muzulmán migránsok beáramlása fenyegeti az európai keresztény civilizációt.

A miniszterelnök hamarosan találkozik osztrák kollégájával is, mert ahogy mondta, szeretné vele megvitatni a jószomszédi kapcsolatok következő teendőit. A jelentés hozzáteszi, hogy a német vezetésnek a CSU-val kötött szerződés sikere érdekében meg kell szereznie az érintett államok beleegyezését, mármint hogy visszaveszik a menekülteket. Az olaszok azonban továbbra sem hajlandó a kétoldalú toloncegyezményre, azt követelik, hogy a többiek vegyenek át tőlük menedékkérőket.

Die Welt A luxemburgi külügyminiszter úgy gondolja, nem jó az, hogy Ausztria az EU soros elnökeként ennyire a visegrádi államok oldalára áll a migráció kérdésében. Asselborn szerint ez a megközelítés árt az uniónak, mert a érdemi megoldást csak az hozhatja el, ha kiegyensúlyozottan elosztják a menedékkérőket. Az európai liberálisok strasbourgi vezetője viszont kétli, hogy valóban válságról van, hiszen a számok egyáltalán nem támasztják azokat, akik a félelmet gerjesztik. Az év első négy hónapjában pl. mindössze 45 ezren érkeztek. Verhofstadt úgy látja, hogy a menekülteket ürügyként használják fel, itt valójában az Orbán-, Salvini, Seehofer és Kurz-féle populizmus mozgatja a szálakat.

Az újság hozzáteszi, hogy az osztrák kancellár megerősítve látja saját, bezárkózási politikáját. A német uniópártok megállapodása után Ausztria várhatóan szigorúbb ellenőrzést vezet be a Brenner-hágón és megerősíti déli határainak védelmét is, ám ezzel dominóhatást indít be. Kurz azonban hivatkozhat arra, hogy ő maga az európai megoldást szeretné, csak hát a németek külön útja nem hagy más választást számára. Egyben pedig újult erővel követeli a külső határok őrizetét, hogy a migránsok ne juthassanak be Európába.

Financial Times elemzése úgy ítéli meg, hogy a Merkel-Seehofer-egyezség nem érinti a menekültügy mélyebben fekvő okait, így az őszi bajor választások után bármikor ismét beüthet a válság. A mostani vita véget vethetett volna a nagykoalíciónak, sőt mindkettejük politikai pályafutásának is, de ezt most megúszták. Ám megmaradt köztük a bizalmatlanság, arról nem beszélve, hogy igazából nem oldódott meg a fő gond. Mert a CSU megkapta ugyan, amit akart, azaz tranzitközpontokba küldik az osztrák-bajor határon kiszűrt migránsokat, és ha ott kiderül, hogy valamely más EU-tagállamban már adtak be menedékkérelmet, akkor visszatoloncolják őket oda. Már ha van hozzá kétoldalú megállapodás. A nagy többség azonban előreláthatólag marad Németországban.

Az az amatőrség, amit a két politikus tanúsított az ügyben, jóvátehetetlen károkat okoz mindkettejüknek. Ugyanakkor Európa nem jutott előbbre a Dublini rendszer reformja kapcsán. Mint ahogy azt sem látni, miként lehetne megakadályozni, hogy a migránsok Dél felől tovább menjenek Németországba, miközben a kérelmük még folyamatban ott, ahol először léptek az unió területére. Seehofer ugyanakkor megfelelő kampánytémát adott a szélsőséges AfD-nek, a bajor választásokra, és ha a keresztényszociálisok leszerepelnek az erőpróbán, akkor nyakunkon az újabb válság, az pedig visszaüthet – pusztító erővel.

Die Zeit: A migránsügy kapcsán nem kevesebb a tét, mint az EU fennmaradása. Ezt hangsúlyozza a kommentár, hozzátéve, hogy az az unió végét jelentené, ha Magyar- és Lengyelországhoz hasonlóan a német kormány is maga dönthetné el, hol kezdődik és hol végződik a szolidaritás. Ráadásul, a Merkel–Seehofer-vita miatt Németország immár kevésbé kiszámítható a földrész számára, még a legnagyobb tagállamot is elkaphatja a hirtelen populista láz. Az utóbbi napokban az ország nemzetközi tekintélye forgott kockán, Brüsszel egyre nagyobb aggodalommal figyelte a berlini cirkuszt. Szinte senki sem érti, milyen szenvedélyek hajtják a CSU-t, miközben a Bizottságnak nagyobb dolgokkal kellene megbirkóznia: a Brexittel, Trumppal, Putyin nyomulásával, Salvini megszelídítésével, a belső megosztottság gyógyításával. Mindehhez már csak a megbízhatatlan Németország hiányozna.

Egy sor állam, így Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Dánia, Svédország, de részben még Franciaország is saját útra törekszik, és most már afelé tartanak a németek is. A gyakorlat hivatalos elnevezése: rugalmas szolidaritás. A visegrádi csoport dobta be jó másfél évvel ezelőtt, mert nem akart menedékkérőket átvenni. Azt természetesen mindig az adott nemzetállam döntené el, hogy mi felel meg a lehetőségeinek, vagyis semmiképpen sem Brüsszel, ez volt a lényeg. Az EU jó három éve ennek az elvnek megfelelően működik, mivel nem tudta kikényszeríteni a szolidaritást. Ám ha a legnagyobb tag, Németország is rátér erre az útra, akkor onnantól kezdve a rendszer nem működik. Mint ahogy valószínűleg az unió sem.

A nemzetközi sajtószemle itt folytatódik.