Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Frida Kahlo egy világhírű álmagyar festőművész képei a Budai Várban

Frida Kahlo egy világhírű álmagyar festőművész képei a Budai Várban
Matuscsák Tamás

Frida Kahlo naplójában és nyilatkozataiban is aradi zsidó felmenőkkel dicsekedett (halálának 50. évfordulóján, 2004-ben erre hivatkozva egyebek mellett a New-York-i Zsidó Múzeum is emlékkiállítással emlékezett rá), így bizonyos értelemben „hazatértek” azok a művek, amelyeket Magyarországon első ízben csodálhatunk meg mától a Nemzeti Galériában.

A félelmetesen gyönyörű huszonhat festmény és kilenc grafika értékéből mit sem von le, hogy a nyílt leszbikus viszonyától a nála csaknem három évtizeddel idősebb emigráns orosz forradalmár Trockijhoz való kötődéséig minden létező módon polgárpukkasztó Kahlo csak kitalálta a fent említett magyar–zsidó vérvonalat, valójában „békés”, németországi lutheránus mézeskalács- és ékszerkészítő dinasztiák sarja volt (talán innen is eredeztethető elképesztő kézügyessége). 

Édesapja, aki „gonosz” mostohája elől menekült Mexikóba, országos hírnévre szert tett fotográfus lett, aki leginkább Közép-Amerika mesés műemlékeit fényképezte állami megrendelésre, és a polgári jólét mellett egyfajta különleges látásmódot is tudott adni imádott lányának. Valószínűleg apja foglalkozása is belejátszik abba, hogy ha mindenképp szeretnénk közvetlen magyar kapcsolatot találni, akkor Frida kiadós szerelmi élete erre is nyújt lehetőséget: nagyszámú szeretőinek egyike a magyar Muray Miklós, korának híres fényképésze volt, aki választott hazája, az USA kardvívó csapatával az 1928-i és az 1932-i olimpián is részt vett. 

Utóbbi talán egy kevéssé emlegetett epizódja a mexikói festőnőnek a közönség számára leginkább a Salma Hayek főszereplésével készült filmből amúgy igen aprólékosan ismert, tragédiákkal, szó szerinti és átvitt értelmű fájdalmakkal teli életének. Frida kiskorában járványos gyermekbénulást kapott, amelytől jobb lába maradandóan torzult, de később viszonylag teljes életet tudott élni, mígnem 18 éves korában egy buszbalesetben a gerince és a medencéje is több darabra tört, melynek következtében évekre ágyba kényszerült, és borzalmas fájdalmakat élt át, egy különleges fémszerkezetet viselve a törzsén. Kahlót számos, mindannyiszor vetéléssel végző terhessége súlyos depresszióba taszította, gerincműtétei és fájdalmai miatt szinte állandóan erős gyógyszereket szedett, élete vége felé pedig jobb lábát már amputálni kellett. 

Frida Kahlo esetében a szenvedései felsorolása nem felesleges életrajzi kitérő, hanem művészete immanens elemeinek ismertetése: a minden képén áthasító fájdalom kiérezhető, az önarcképein látható merev testtartás, a sok portréján megjelenő acélfűző, illetve az ismétlődően megjelenő ágymotívum pedig kézzelfogható bizonyíték minderre. A sokféle testi-lelki szenvedés elviselésére ugyanis Kahlo „feltalálta” magának a festészetet, amelynek tárgya praktikus és pszichológiai okokból egyaránt saját maga portréja lett. Ágya fölé tükröt helyeztetett, és legtöbb képét ennek segítségével, fekve alkotta meg.

Képeinek máig tartó sikerét valószínűleg az adja, hogy szerfölött izgalmas formában ötvözi a klasszikus (középkori spanyol) portréfestészeti koncepciót a varázslatosan változatos mexikói építészeti és képzőművészeti motívumokkal, mindezt pedig a népi kultúra élénk színvilágát felhasználva teszi, ezáltal minden képe azonnal felismerhetően egyedi látványvilágú, ugyanakkor mélyen lélekbe markoló. A mexikói gyűjteményekből (főként a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból) most ideérkezett önarcképek, portrék, szimbolikus művek, rajzok és fotók alapján képet alkothatunk arról, micsoda viharok is dúltak e sokkal jobb sorsa érdemes, különlegesen szép, de végtelenül szerencsétlen nőnek a lelkében. Várhatóan az év budapesti sikerkiállítása lesz ez bemutató.

Azoknak pedig, akik e kiállítás alapján még többet szeretnének megtudni különleges világáról, de nem tudnak eljutni Frida Kahlo egykori híres otthonáig, a coyoacáni Kék Házáig, ajánljuk még a Budapestről sokkal könnyebben elérhető londoni Victoria & Albert Museum tárlatát, ahol a mexikói művésznő képei mellett olyan használati tárgyait is megtekinthetik, mint fantasztikus ruhatára legfontosabb darabjait, körömlakk-gyűjteményét, sőt még híres műlábát is. A Londonban kiállított legérdekesebb alkotás valószínűleg az a gipszfűző, amelyet Frida saját, összetéveszthetetlen stílusában teledekorált. A V&A Museum kiállítása a Nemzeti Galéria tárlatához hasonlóan november negyedikéig látogatható.