Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Alig bírtak Kisfaludyval

Alig bírtak Kisfaludyval
Kulcsár László

Eltűnt a győri Bécsi-kapu tér ikonikus jellemzője, a megyeszékhelytől nem messze, Téten 1788. február 5-én született Kisfaludy Károly bronzszobra. Ma ebéd utántól már senki sem tréfálkozhat a költő, drámaíró, festő személyével, azzal, hogy miért visel bő lebernyeget...

A válasz ez szokott lenni: mert mögötte nyílik a (valamikori) Szél köz (ma Szabad sajtó utca). És miért éppen nyugat felé tekint: mert abban az irányban képzelte el a magyarság jövőjét. Kezében pedig azért tart pennát és papírlapot, hogy fölírja az iskolából elkéső diákokat meg a tilosban parkoló gépjárműveket…

A reformkori irodalmi élet meg az Aurora-kör szervezőjét, a magyar novella egyik meghonosítóját a tanulás is Győrhöz fűzte: a helyi bencés gimnázium növendéke volt, és bátyjával együtt a róluk elnevezett Kisfaludy utcában lakott, jó száz méternyire az iskolájától...

Bár a Nemzeti Múzeum kertjében is áll egy Kisfaludy-szobor, a legszebb és legnagyobb Győrött őrzi alakját, emlékét: Mátrai Lajos György (1850–1906) pesti szobrászművész (aki Sopron számára Széchenyi-szobrot alkotott) talán legmarkánsabb műve formájában. A csiszolt gránit alapra helyezett, ember nagyságúnál nagyobb Kisfaludy-szobor árát a helyi polgárok adták össze, és eredetileg nem messze a mostani helyétől, a Rába által körülölelt Radó-szigeten állították föl, majd  az árvízveszély miatt 1921 tavaszán helyezték át a mai Bécsi-kapu térre, az ország, sőt Közép-Európa egyik legszebb barokk terére.

A második világháború utolsó napjaiban, amikor a németek fölrobbantották a város valamennyi hídját, köztük a Rábán átívelő, gyönyörű kettős hidat is, és a belvárosban közelharcok folytak, a szobor is sok helyütt megsérült. Ma dél tájban viszont elérkezett a pillanat (pontosabban órákig tartott művelet), hogy Kisfaludyt leemeljék a talapzatáról restaurálás céljából.

A szerfölött kényes műveletet a köztéri szobrok nagy tiszteletet és elismerést érdemlő mestere, Szórádi Zsigmond szobrászművész irányította.

Miközben a szakemberek a szobor szerfölött kényes műveletnek számító leemelésével foglalatoskodtak, Szórádi mester gyorsan elmondta, hogy „egyelőre nem találnak fogást Kisfaludyn”. E nélkül pedig aligha tudják leemelni, majd a szállító jármű platójára fektetni, hogy a művész fővárosi műtermébe szállíthassák felújítás céljából.

Végül mégis csak sikerrel végződött az igyekezet, a győri Kisfaludy elindulhatott a főváros felé (nagyon fog hiányozni!), hogy majd a karácsony előtti napokban visszatérjen az addigra teljesen megújuló Bécsi-kapu térre.