Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az EU 473,4 millió euróval támogatja a 3-as metró korszerűsítését

Az EU 473,4 millió euróval támogatja a 3-as metró korszerűsítését
Infovilág

Az Európai Unió 473,4 millió eurót (kb. 150 ezer millió forintot) fordít a kohéziós alapból Budapest 3-as metróvonalának teljes felújítására. Ennek köszönhetően jobb szolgáltatásban részesülhet majd az a több mint félmillió utas, aki naponta közlekedik a „kék” vonalon .– Ma Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára együttes nyilatkozatot írt alá, mely új szintre emeli az EU és a NATO közötti partnerséget.

A kohéziós politika keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően Budapest lakói és az ebbe a gyönyörű városba ellátogató turisták a jövőben korszerű metróvonalon utazhatnak és gyorsabban célba érhetnek. Ez konkrét példája annak, hogy az EU gondot fordít a polgárok jóllétére” – nyilatkozta Corina Creţu regionális politikáért felelős EU-biztos. – „Különösen örülök annak, hogy az uniós finanszírozás hozzá fog járulni a teljes vonal akadálymentesítéséhez.”

A felújítással a pályák és a sínrögzítő-elemek mindegyikét lecserélik a gyorsabb és biztonságosabb utazás cvégett, és mind a 20 állomást és a teljes világítási rendszert felújítják, hogy kellemesebb legyen az utazás. A Dunával a pesti oldalon csaknem párhuzamosan futó 3-as metróvonal 17 kilométer hosszan köti össze Budapest északi és déli részét. A folyamatban lévő és várhatóan 2021-ig elkészülő munkálatok a vonal kapacitását is növelni fogják: naponta 13 000 további utas számára fogják lehetővé tenni, hogy autó helyett metróval közlekedjék.

 

EU–NATO: közös nyilatkozat az együttműködés elmélyítésének jegyében

Ma Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára együttes nyilatkozatot írt alá, mely új szintre emeli az EU és a NATO közötti partnerséget. A nyilatkozat aláírásával a felek újonnan megerősítik, hogy polgáraik biztonsága érdekében elkötelezettek az együttműködés folytatása mellett. Az EU és a NATO teljes gőzzel folytatja a közös munkát annak a 74 konkrét intézkedésnek a megvalósítása céljából, melyeket a 2016-ban, Varsóban elfogadott közös nyilatkozatban meghatározott hét együttműködési területen hajtanak végre közös erővel. Ezek közé a területek közé tartozik többek között a hibrid fenyegetések elleni fellépés, a kiberbiztonság javítása, a védelmi kapacitások fejlesztése, valamint közös hadgyakorlatok lefolytatása. Az EU–NATO együttműködés szerves részét képezi az európai biztonság és védelem megerősítése érdekében végzett uniós munkának.

 

Szubszidiaritás és arányosság: új munkamódszerre vonatkozó ajánlások

A szubszidiaritással (—> Az Európai Unió az 1992-ben aláírt maastrichti alapszerződésben a szubszidiaritást az európai egységesülés és működésének egyik alapelveként fogadta el. Ezen alapelv mentén választotta ugyanis szét az EU a központi intézményrendszerének és tagállamainak hatásköreit. A szubszidiaritás értékét az arányosság elvével együtt alkalmazza az Unió. Három kritériumot fogalmaz meg ezzel kapcsolatban: 1) a fellépésnek vannak-e a tagállamok szintjén nem szabályozható, határokon átnyúló vonatkozásai? 2) a nemzeti fellépés vagy annak hiánya ellentétes-e a Szerződés követelményeivel? 3) az európai szintű fellépés egyértelmű előnyökkel bír-e?) , az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének vezetésével elkészítette és ma átadta zárójelentését Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek, aki három kérdés megválaszolásával bízta meg a tavaly létrehozott csoport tagjait:

  1. Hogyan lehetne jobban bevonni a regionális és helyi önkormányzatokat és a nemzeti parlamenteket az uniós döntéshozatalba és végrehajtásba?
  2. Miként lehetne megfelelőbben alkalmazni a szubszidiaritás és az arányosság elveit az uniós intézményeken belül?
  3. Vannak-e olyan szakpolitikai területek, ahol idővel jogköröket lehetne visszatelepíteni a tagállamokhoz?

A munkacsoport következtetései szerint a szubszidiaritás és az arányosság terén olyan új munkamódszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a nemzeti parlamentek hatékonyabban kapcsolódjanak be az uniós szakpolitikai döntéshozatalba és az új jogszabályok kialakításába. A javaslat értelmében a szubszidiaritás és az arányosság kiértékelésére a kormányzat valamennyi szintjén következetesebben kerülne sor egy szubszidiaritási és arányossági ellenőrző listához hasonló eszköz segítségével. A munkacsoport azt szorgalmazza továbbá, hogy rugalmasan alkalmazzák és esetlegesen növeljék 12 hétre azt a 8 hetes határidőt, amelyen belül a nemzeti parlamenteknek be kell nyújtaniuk az uniós jogszabálytervezetekre vonatkozó véleményüket. A munkacsoport úgy véli, hogy az új megközelítést a hatályos uniós joganyag és minden új szakpolitikai kezdeményezés esetében alkalmazni kell.