Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

„Magyarországnak nincs gondja a muzulmán bevándorlókkal"

„Magyarországnak nincs gondja a muzulmán bevándorlókkal „Magyarországnak nincs gondja a muzulmán bevándorlókkal

Az erősen konzervatív szemléletű amerikai tévécsatorna, a Fox News a weboldalán Cal Thomasnak, az Amerika-szerte eléggé ismert kommentátornak a terjedelmes írása olvasható. A cikk címében ezt kérdezi: ráébred-e végre Európa az ellenőrizetlen bevándorlás veszélyeire? Thomas azzal a hasonlattal él, hogy Európa nagy része aludt, vagy éppenséggel tagadta a probléma súlyát, amikor hatalomra jutottak a nácik, és újra fejleszteni kezdték a hadsereget, megsértve az első világháborút lezáró versailles-i szerződést. Most, főleg észak-afrikai és más muzulmán térségekből évek óta tartó, szemmel láthatóan zabolátlan bevándorlás után, néhány európai nemzet kezd ráébredni arra, mit jelenthet ez országára nézve, és ellenlépéseket tesz, abban a reményben, hogy még nem késő.

A Fox News kommentátora felhozza Sebastian Kurz osztrák kancellár példáját, akit – nyilván az osztrák belpolitikáról szerzett ismereteinek kissé felszínes volta miatt – szélsőjobboldaliként említ, és akinek – a Daily Mailből szerzett értesülése szerint – az a terve, hogy családostul kiebrudaljon 60, Törökország által támogatott imámot, és bezárasson hét mecsetet, a politikai iszlám elleni fellépés jegyében. Szintén megemlíti Cal Thomas Milos Zeman cseh elnököt, és idézi azt a kijelentését, hogy a muzulmánok számára „gyakorlatilag lehetetlen” a modern Európába való beilleszkedés. Németországgal kapcsolatban azt írja a Fox News szerzője, hogy friss közvélemény-kutatási adatok szerint a németek többsége ellenzi Angela Merkel kancellár irányvonalát, amelyet a nyitott ajtók politikájaként jellemez.

„Magyarországnak nincs gondja a muzulmán bevándorlókkal. Egy kormányszóvivő azt mondta nekem a múlt nyáron tett látogatásom során, hogy azért nincs, mert Magyarországon nem létezik úgynevezett jóléti program, és így a bevándorlók olyan országokba mennek, ahol kedvezményekben részesülnek” – osztja meg Magyarországról szerzett ismereteit az olvasókkal a vezető konzervatív amerikai tévécsatorna kommentátora.

Cal Thomas ezen európai példák alapján arra a következtetésre jut, hogy az öreg kontinens egyes részei ébredezni látszanak, szemben Kanadával és az Egyesült Államokkal, ahol – Trump elnök kivételével – továbbra is tagadják azt, amit néhányan folyamatos inváziónak tekintenek.

Állításának alátámasztására Cal Thomas Kanadában, illetve az Egyesült Államokban működő muzulmán vallási oktató központok példáját hozza fel, idézve az általuk hirdetett tanok közül azokat a tételeket, amelyek a muzulmánokat erőszakra buzdítják az ő hitüket nem vallókkal szemben. Kérdi, hogy miért nem záratják be ezeket az iszlám iskolákat és mecseteket ?

Miután egy kis bepillantást nyertük a kemény amerikai jobboldal világfelfogásába, maradt némi időnk napi aktualitásokra is. Ma kezdődik Brüsszelben a NATO kétnapos csúcstalálkozója, amelynek előestéjén a magyar külügyi tárca közölte, hogy Budapest továbbra is blokkolja Kijev euroatlanti integrációját, az ukrán oktatási törvény kisebbségellenes kitételei miatt. Az EurActiv című brüsszeli hírportál azt írja, hogy Petro Porosenko ukrán elnök Magyarország ellenállásának dacára részt vesz a NATO-csúcson. A portál emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megakadályozhatja közös nyilatkozat elfogadását. „Orbán baráti viszonyban van Vlagyimir Putyin orosz elnökkel” – írja, mintegy háttérmagyarázatként az EurActiv. A cikkből kitűnik, hogy Porosenko és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár holnap a csúcstalálkozó keretein kívül fog közös nyilatkozatot tenni. A hírportál megjegyzi: Ukrajna, miként Grúzia is, szeretne csatlakozni a NATO-hoz, de néhány tagállam úgy gondolja, hogy egy ilyen lépés szükségtelenül elmérgesítené a viszonyt Moszkvával.

Az EurActiv beszámol arról, hogy a Reuters hírügynökség idézett egy nevének mellőzését kérő ukrán diplomatát, aki szerint Kijev egyértelmű biztosítékot kapott az amerikai féltől arra nézve, hogy „Ukrajna érdekeit megerősítik és megvédik” a csúcstalálkozón. Az EurActiv ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy Donald Trump amerikai elnök, amikor néhány nappal ezelőtt azt kérdezték tőle, elismerheti-e az Egyesült Államok a Krím félsziget orosz bekebelezését, csak annyit mondott, hogy „ezt majd meglátjuk”.

Végül röviden arról, hogy a londoni Financial Times a törökországi helyzetről, az ország gazdasági lehetőségeiről, illetve Recep Tayyip Erdogan elnök egyszemélyi hatalmának a kiteljesedéséről szóló írásában kitér arra: Erdogannak most már joga van több tucatnyi vezető állami tisztségviselő minden felülvizsgálat nélküli kinevezésére. Ennek kapcsán azt írja a Financial Times: az, hogy az Erdogan család orvosát nevezte ki egészségügyi miniszterré, azt az embert, aki magánkórház-hálózatot is tulajdonol, egyenesen az olyan autoriter nacionalisták forgatókönyvéből származik, mint amilyen például az orosz Vlagyimir Putyin vagy a magyar Orbán Viktor. Távolítja Törökországot az európai demokráciától a kvázi közép-ázsiai modell irányába.