Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2018. december 11. Az év 344. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737436. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország zárt társadalom lett: elviselhetetlen a politikai és lelki nyomás

Magyarország zárt társadalom lett: elviselhetetlen a politikai és lelki nyomás Magyarország zárt társadalom lett: elviselhetetlen a politikai és lelki nyomás Magyarország zárt társadalom lett: elviselhetetlen a politikai és lelki nyomás

Trump az európai nacionalistákkal szűri össze a levet, és nem törődik a következményekkel. Netanjahut csak a saját hatalmának megőrzése érdekli, ezért képes összeállni Orbán Viktorral is, noha az antiszemita kampányt folytatott Soros György ellen. Gulyás Gergely abban bízik, hogy a Fidesz megerősödve kerül ki jövőre az európai választásokból, ezért neki édes mindegy, hogy távozik Budapestről a Nyílt Társadalom Alapítvány.

A Financial Times vezércikke arra figyelmeztet, hogy Trump újfajta transzatlanti szövetséget igyekszik tető alá hozni, ezért nacionalistákkal szövetkezik. Nagy lökést adott nekik, amikor a héten kijelentette, hogy a bevándorlás hatása igen kedvezőtlen, megváltoztatja a kultúrát. Ilyenformán nem meglepő, hogy az európai partnerek nyugtalankodnak a Putyinnal tervezett hétfői találkozó miatt. Szó, ami szó, a politikus e heti kirándulása az öreg kontinensen katasztrofális eredményeket hozott. Kifejezetten ellenséges a NATO-val szemben. Kinyilvánította megvetését a szövetségesekkel, azon belül is elsősorban Németországgal szemben, ami egészen példátlan. Folyamatosan beleavatkozik az európai politikába a nacionalista pártok oldalán, utóbbiak ideológiailag a lelki társának számítanak. Nagy kedvvel tesz keresztbe az olyan, hagyományos középjobb vezetőknek, mint Merkel és May. A migráció ügyében pont az ellenkezőjét hangoztatja, mint a német kancellár vagy a francia elnök.  Trumphoz hasonló populisták vannak már hatalmon Olaszországban, Magyarországon, Lengyelországban és Ausztriában. Egyértelmű, hogy az elnök a lázadó politikai erőkkel igyekszik új szövetséget létrehozni az Atlanti-óceán két partján. Csak éppen óvatlanul aláássa a kontinens stabilitását és árt Amerika hosszú távú érdekeinek.

Orbán Viktor jövő heti jeruzsálemi látogatása előtt azt írja a The Washington Post, hogy az antiszemitizmus nem zavarja Netanjahut, ha az a szövetségeitől indul ki. Az izraeli kormányfő ezért törleszkedik Orbán Viktorhoz, és ilyen megfontolásokból lép túl a lengyel holokauszt-törvényen. Olyannyira, hogy a múlt hónap végén megállapodást írt alá Varsóval, és a szerződés feloldja a lengyeleket az alól a szerep alól, amelyet a zsidók kiirtásában töltöttek be a 2. világháború végén. De idetartozik az is, amikor a politikus tavaly beszállt a magyar kormánypropagandába Soros György ellen, pedig a kampány csöpögött antiszemitizmustól és idegengyűlölettől.  Orbán, aki dicsérte Horthyt, nem csupán zsidóellenes összeesküvés-elméleteket terjeszt, politikája egyúttal a melegek és a menekültek ellen is irányul. Utóbbi szöges ellentétben áll a holokauszt tanulságaival, de azzal is, hogy Izrael korábban a térség LGBT-közösségének liberális otthonaként határozta meg magát. Netanjahu már jó 8 éve hatalmon van, mégis úgy tesz, mintha bármelyik pillanatban megbukhatna. A jelek szerint csakis a saját érdekeit követi, és ebbe belefér az is, hogy szélsőjobbos európai kormányokkal álljon össze. Amikor összeszűri a levet az olyanokkal, mint a magyar és a lengyel kormány, lényegében az izraeli történelem nagy darabjait árulja ki. Cserében a másik fél nem bírálja országát az emberi jogok megsértéséért. És ha Magyarország kulcsfontosságú szövetséges lehet neki, akkor meg lehet feledkezni a nyilvánvalóan antiszemita kirohanásokról Soros ellen. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök cionista alapon zsidóellenes volna, de ettől még elősegítheti a zsidók elleni gyűlöletet, a maga javára aknázhatja ki a holokauszt emlékét. Pl. úgy hogy antiszemitizmussal vádolja meg azokat, akik szóvá merik tenni Izrael emberi jogi politikáját. Egyébiránt a holokauszt tanulságai közé az is beletartozik, hogy véget kell vetni az antiszemitizmusnak.

Magyarország egykoron az EU kedvencének számított, ma viszont a populisták kísérleti laboratóriuma – állapítja meg a Süddeutsche Zeitung. Megtestesíti a jobbról érkező új, európai korszellemet, ami nacionalista, tekintélyelvű és idegenellenes. Gulyás Gergely ugyanakkor azt hangoztatja, hogy a választás erős felhatalmazást adott a Fidesznek, és hogy az ország az utóbbi években a földrész értékeit védelmezi. A hatalom duzzad az erőtől és az önbizalomtól. Ebben közrejátszik, hogy a bezárkózás politikája immár többségbe került az unióban. Orbán irányvonala kisugárzott nem csupán a V4-ekre, hanem Szlovéniára, Ausztriára is. Olaszországban is hasonló gondolkodású körök kerültek hatalomra, Bajorországban pedig a CSU évek óta udvarol a magyar vezetőnek. Vagyis Magyarország élcsapatnak érezheti magát a visszaállamosításban. Aki tudni akarja, ez az út hová vezet, az figyelje meg, hogy mit jelent az orbanizálódás. A jelszavak viszonylag sűrűn változnak ugyan nála, de a lényeg, hogy teljesen át akarja alakítani az országot. Szente Zoltán jogászprofesszor úgy határozza meg a rendszert, hogy bizonyos intézmények még fennmaradtak az egykori liberális demokráciából, de sok alapjogot  eltöröltek. És igen fontos, hogy a kormányt már nem lehet leváltani. Erre Orbán szerzői jogot szerzett az unióban, példát Oroszországtól és Törökországtól vette. A hazai sajtót az ő emberei uralják, a hatalmi ágak megosztását felszámolják, a jogállamot aláássák. Szente szerint az uniformizálásban most a tudomány, az igazságszolgáltatás és a civil szféra következik.  

Csontos Csaba a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője úgy fogalmaz, hogy a „Stop, Soros!” az utolsó csepp volt a pohárban. Ők augusztus végén testületileg Berlinbe költöznek, mert Magyarország zárt társadalom lett. Elviselhetetlenné vált a politikai és lelki nyomás. Gulyás Gergely úgy reagál az intézmény elköltözésére, hogy „tökmindegy”. Ez egykedvűen hangzik ahhoz képest, amilyen dühvel üldözte a hatalom az utóbbi két évben Soros Györgyöt, mint a nemzet első számú közellenségét. De hát az ellenségképek csereszabatosak. És ha nincs más idehaza, még mindig ott van Brüsszel. Gulyás inkvizíciónak nevezi az EP által elindított jogállami eljárást, de ez sem izgatja igazán. Abból ugyanis tőkét lehet kovácsolni a belpolitikában, azon kívül a jövő évi Európa-választásokon újra osztják a lapokat. A hatalomhoz közeli sajtó máris a kontinens új erős embereként taglalja Orbán érdemeit. A kabinetminiszter szerint azonban Magyarországnak nincsenek vezetői ambíciói az unióban. De azért a kormányfő már arról beszél, hogy manapság a magyarok Európa jövője.

Az Independent kiküldött tudósítója azzal tért haza Budapestről, hogy Orbán Viktor alatt a menekültek homokzsákok, a velük szembeni légkör egyre mérgezőbb, és ez vonatkozik azokra is, akik próbálnak segíteni nekik. Ezt a „Stop, Soros!” is bizonyítja, amint azt Iván Júlia, az Amnesty International vezetője is megerősítette. A jogvédők most éppen azon dolgoznak, hogy ráirányítsák a figyelmet saját munkájukra, miután sorozatosan támadások érik őket. A helyzet odáig jutott, hogy hiába képeztek ki gyakornokokat, azok nem mernek náluk munkát vállalni, mert félnek a következményektől saját további pályafutásukra nézve. Magyarország a harmadik az államok sorában a migránsok elutasításának szintjét tekintve. Orbán idegengyűlölő retorikával nyert a választáson, a menedékkérőket tette felelősség a magyarok minden bajáért, az egészségügy összeomlásától kezdve a kiterjedt korrupcióig. A cikk idézi az UNHCR vezetőjét, aki szerint a hatalom politikai megfontolásokból folyamatosan kelti a gyűlöletet, ez vezetett a legutóbbi, szégyenteljes fejleményekhez. A „Stop, Soros!” egyértelműen xenofób és szembemegy az európai, illetve nemzetközi emberi jogi normákkal, értékekkel. Miközben az ország tavaly mindössze 1216 embert fogadott be. Ugyanakkor az Orvosok Határok Nélkül több száz olyan esetet jegyzett fel a határ szerb oldalán, amikor az áldozatok szerint a magyar határőrök szándékosan sérüléseket okoztak az illegális migránsoknak a visszatoloncolás közben. Ideértve kutyaharapásokat, könnygáz, illetve bors-szpré bevetését. Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság igazgatója teljes mértékben jogsértőnek nevezi ezt a gyakorlatot. A tranzitövezetekben uralkodó állapotokat pedig embertelennek minősíti. Nem járnak sokkal jobban azok sem, akik menedéket kapnak, mert őket harminc nap elteltével sorsukra hagyják a hatóságok. Nincs nyelvtanfolyam, vagy bármiféle segítség, hogy munkát találjanak, élelemről és szállásról nem is szólva.

Az egyik menekült Vámosszabadiban arról számolt be, hogy az őrök, illetve a helyi lakosok ütik őket és Magyarország a legrosszabb hely, ahol megfordult az odüsszeia során. Az emberek gyűlölik őket, a körülmények még állatoknak sem valóak. Az UNHCR most ahhoz a példátlan lépéshez folyamodott, hogy kérte az uniós tagállamokat, ne küldjenek vissza Magyarországra menedékkérőket, mert veszélybe kerülhet a biztonságuk.

A vasárnapi futball vébédöntő jóvátételt kínál Kelet-Európának, a térség Horvátországon keresztül megfizethet a Nyugatnak a 18. századig visszanyúló lekezelésért – írja a The Wall Street Journal, idézvén a New York Egyetem egyik professzorának helyzetértékelését, akinek szakterülete az európai történelem. Larry Wolff szerint pl. a magyar és lengyel populista EU-ellenesség erősödését részben az magyarázza, hogy a kontinens nyugati fele felsőbbrendűnek hitte magát, amire a másik oldal sokáig elnyomott felháborodással reagált. Azonkívül a sport a térségben jó párszor alkalmat kínált a nemzeti ellentétek megvívására a szurkolók között. Ám ha a horvátok holnap győznek a franciák ellen, akkor az jelképes lesz abból a szempontból, hogy évszázadok után helyreállítsa a hatalmi egyensúlyt a földrészen. Európát idáig Anglia, Francia- és Németország gazdasági és kulturális ereje határozta meg. Most már a franciák az utolsó akadályt a keleti diadal útjában, amire még sosem volt példa.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy mutatja be Varga Zoltánt, Central Group tulajdonosát, hogy az befektetőként az amerikai álmot váltotta valóra Magyarországon. Vagyis: „tányérmosogatóból lett milliomos", és mostanra jó pár kulcságazatban fontos cégeket ellenőriz, ezen belül az övé az egyik legbefolyásosabb médiacsoport. Az 52 éves férfi Pécsett szerzett közgazdászdiplomát, majd Németországban gyűjtött szakmai tapasztalatokat, amiből külön kiemeli, mennyire hasznos volt számára ebből a szempontból a majna-frankfurti tőzsde. Értékpapírokkal kereskedett a Credit Swiss First Bostonnál, majd beszállt a Wizz Air-be. Érdekeltségei ma már kiterjednek Argentínára és Közép-Amerikára is. Kétezren dolgoznak a keze alá, negyedük a sajtóbirodalomban, amely a 60 milliárdos forgalom harmadát termeli meg. Ebből a szempontból kulcsfontosságú volt, hogy négy éve átvette a Sanomát. Jó két tucat folyóiratot ad ki, övé a 24.hu is, viszont a napilapokról úgy gondolja, hogy azokkal nem érdemes foglalkozni, mert csak veszteséget termelnek. A jövő a digitális médiáé – mondja. Politikailag viszont semleges, úgy fogalmaz, hogy ők középen állnak. Ezzel együtt úgy tartják számon, mint aki bírálja a kormányt. Nem értett egyet pl. a Soros elleni hadjárattal. Nem tartozik Orbán kegyencei közé. Most Lengyelországban kíván terjeszkedni, mert onnan is szorítják kifelé a multikat.   

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.