Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarországi beruházásokra eddig 332 millió euró

Magyarországi beruházásokra eddig 332 millió euró Magyarországi beruházásokra eddig 332 millió euró
Infovilág

Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport teljesítette azt a vállalását, hogy az európai beruházási terv (Juncker-terv) részeként 315 000 millió euró értékű beruházást mobilizáljon. Az Európai Unió költségvetési garanciája és az EBB-csoport által biztosított fedezet mellett 2015 júliusa óta 898 műveletet hagytak jóvá, amelyek várhatóan 335 000 millió euró összértékű beruházást mozgósítanak a 28 uniós tagállamban. Ez több, mint a 315 000 millió eurós eredeti cél, amelyet 2015-ben, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kezdetén határoztak meg avégett, hogy segítsen felszámolni a pénzügyi és gazdasági válság következtében fennmaradt beruházási hiányt.

Az európai beruházási terv egyértelmű hatást gyakorolt az uniós gazdaságra és forradalmasította az innováció európai finanszírozásának módját. Nagyszabású beruházási tervek támogatása mellett várhatóan 700 ezer kis- és középvállalkozás számára javul a finanszírozáshoz való hozzáférés. Tekintettel az ESBA sikerére, az Európai Tanács és az Európai Parlament tavaly megállapodott a terv időtartamának meghosszabbításáról és kapacitásának 2020 végéig 500 000 millió euróra növeléséről.

Magyarország jelenleg a 19. helyen áll az ESBA révén mozgósított beruházások GDP-hez mért arányát tekintve. Magyarországi beruházásokra eddig 332 millió euró adott a Juncker-terv, aminek köszönhetően várhatóan 1,8 milliárd euró értékű teljes beruházás valósul meg.

 

A Bizottság 4 342 865 000 euró versenypolitikai bírságot rótt ki a Google-ra

Az Európai Bizottság 4340 millió euró összegű bírságot szabott ki a Google-ra, mert az uniós antitröszt-szabályokat megsértve, jogellenesen korlátozta a versenyt. A Google 2011 óta korlátozásokat vezetett be az Android operációs rendszert használó eszközgyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára avégett, hogy bebetonozza erőfölényét az általános internetes keresés területén.

A bizottsági határozat a Google által az eszközgyártókra és a mobilhálózat-üzemeltetőkre kirótt három jogellenes szerződéses korlátozásra vonatkozik. A Google így az Androidot keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használhatta. A Bizottság határozata nem vonja kétségbe magát az Android operációs rendszert.

A Google különösen

# az alkalmazás-áruház (a Play Store) engedélyezési feltételeként előírta a gyártók számára a Google Search alkalmazás és a Google böngészőalkalmazása (Chrome) előzetes telepítését;

# kifizetéseket tett egyes nagy gyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azzal a feltétellel, hogy eszközeikre kizárólag a Google Search alkalmazást telepítik előzetesen; valamint

# megakadályozta a Google alkalmazásokat előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatain működő mobileszközt is értékesíthessenek.

A bizottsági határozat előírja a Google-nak, hogy 90 napon belül ténylegesen szüntesse meg a jogellenes magatartását. A Google-nek legalábbis meg kell szüntetnie és tilos ismét megkezdenie a három jogellenes gyakorlatot. A Bizottság 4 342 865 000 euró összegű bírsága figyelembe veszi a jogsértés időtartamát és súlyosságát. A bírság kiszámítása a Google-nek az Európában használt Android eszközökön a keresési reklámszolgáltatásokból származó árbevétele alapján történt.

* * *

„Az Android több választási lehetőséget teremtett, nem kevesebbet"

Ügynöksége révén a Google közleményt juttatott el szerkesztőségünknek a világcég vezérigazgatója, Sundar Pichai aláírásával. Miután lapunk egyik alapelve a tárgyilagosság, a  hallgattassék meg a másik fél is elve és gyakorlata alapján helyt adunk Pichai úr vérleményének is:

„Ha androidos telefont vásárolunk, akkor a világ két legnépszerűbb mobilplatformjának egyikét választjuk – egy olyat, amelyik nagy mértékben járult hozzá a világszerte kapható mobiltelefonok választékának bővítéséhez.

Az Európai Bizottság ma elmarasztaló versenyjogi határozatot hozott az Android és annak üzleti modellje ellen. A határozat figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az androidos telefonok az iOS-telefonok versenytársai, jóllehet ezt a Bizottság saját piaci felmérésében részt vevő válaszadók 89 százaléka is megerősítette. Azt sem veszi figyelembe továbbá, hogy milyen hatalmas választási lehetőséget kínál az Android annak a több ezer telefongyártónak és mobilhálózat-üzemeltetőnek, akik androidos készülékeket gyártanak és forgalmaznak; annak a világszerte több millió alkalmazásfejlesztőnek, akik az Androidra alapozva építették fel vállalkozásukat; és annak a több milliárd fogyasztónak, akik így megengedhetik maguknak, hogy csúcstechnológiás androidos okostelefont használjanak.

Az Androidnak köszönhetően ma már több mint 24 000-féle készülék létezik minden árkategóriában, több mint 1300 márka, a többi között holland, finn, francia, német, magyar, lett, lengyel, olasz, román, spanyol és svéd telefongyártók kínálatából. (Magyar telefongyártók? – a szerk. megj.)

E cégek által gyártott telefonok mind különbözőek, de egy dolog közös bennük: mindegyiken ugyanazok az alkalmazások futtathatók. Ez azoknak az egyszerű szabályoknak köszönhető, amelyek a készülék méretétől vagy formájától függetlenül technikai kompatibilitást biztosítanak. Egyetlen telefongyártónak sem kell azonban kötelezően alkalmaznia ezeket a szabályokat – az Androidot tetszésük szerint bárhogy használhatják vagy módosíthatják, éppen úgy, ahogy azt az Amazon a Fire táblagép és a TV stick esetén tette.

A nyílt forráskódú platformok sikeressége szempontjából fontos a körültekintő egyensúlyteremtés a platform összes használójának igényei között. A történelem bizonyítja, hogy az alapvető kompatibilitásra vonatkozó szabályok nélkül a nyílt forráskódú platformok fragmentálódnak, ami a felhasználók, a fejlesztők és a telefongyártók számára egyaránt ártalmas. Az Android kompatibilitási szabályaival ez elkerülhető; többek között ezért is jelent ez a platform hosszú távon is vonzó ajánlatot mindenki számára.

Az Androidnak köszönhetően az újonnan vásárolt telefonunkra ma már mintegy 40 alkalmazás előre fel van telepítve, és ezek több fejlesztőtől származnak, nem csak attól a cégtől, amelyiktől a telefont vettük. Ha más alkalmazásokat – vagy böngészőket, keresőmotorokat – jobban kedvelünk az előre telepítetteknél, akkor egyszerűen kikapcsolhatjuk vagy törölhetjük őket, vagy választhatunk helyettük más alkalmazásokat, például a mintegy 1,6 millió európai alkalmazásfejlesztő kínálatából.

Egy tipikus androidos telefonhasználó jellemzően mintegy 50 alkalmazást telepít fel a készülékére. A tavalyi évben globális szinten több mint 94 milliárd alkalmazást töltöttek le Play alkalmazás-áruházunkból; az Opera Mini és a Firefox böngészőket több mint 100 millió alkalommal töltötték le, az UC Browsert pedig több mint 500 millió alkalommal.

Ez éles ellentétben áll azzal, ahogy a dolgok az 1990-es években és a 2000-es évek elején (a betárcsázós korszakban) mentek. Akkoriban technikailag bonyolult és időigényes feladat volt a számítógépre előre feltelepített alkalmazások módosítása, vagy az új alkalmazások telepítése. A Bizottság Android ügyében hozott határozata figyelmen kívül hagyja az új alternatívák hatalmas választékát és az emberek telefonhasználati szokásaira vonatkozó egyértelmű bizonyítékokat.

2007-ben azt a döntést hoztuk, hogy ingyenesen biztosítjuk az Androidot a telefongyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők számára. Az Android fejlesztése természetesen költségekkel jár, és az elmúlt évtizedben a Google dollármilliárdokat fordított arra, hogy az Androidot azzá tegye, ami ma is. Ez a beruházás azért jelentőségteljes számunkra, mert így fel tudjuk kínálni a telefongyártóknak azt a lehetőséget, hogy előre telepítsenek néhány népszerű Google alkalmazást (pl. Keresés, Chrome, Play, Térkép és Gmail), amelyek közül némelyik bevételt generál számunkra, mindegyike pedig segít abban, hogy a telefon a dobozból kivéve rögtön működjön. A telefongyártóknak nem kötelező a mi szolgáltatásainkat használni, sőt, konkurens alkalmazásokat is telepíthetnek a mieink mellé. Vagyis mi csak akkor jutunk bevételhez, ha az alkalmazásainkat telepítik, és ha az emberek úgy döntenek, hogy a mi alkalmazásainkat használják a rivális alkalmazások helyett.


Az Android platform és a Google alkalmazáscsomag ingyenes terjesztése nem csak a telefongyártók és az üzemeltetők számára előnyös, hanem a fejlesztők és a fogyasztók számára is. Ha a telefongyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők nem tudnák az alkalmazásainkat bevonni az általuk forgalmazott készülékek széles választékába, felborulna az Android ökoszisztéma egyensúlya. Az Android üzleti modell eddig azt jelentette, hogy a telefongyártóknak nem kellett fizetniük a technológiánkért, illetve nem kellett egy szigorúan szabályozott terjesztési modelltől függeniük.  

Mindig is egyetértettünk azzal a kijelentéssel, hogy egy vállalat növekedése komoly felelősséggel jár. Az egészséges, virágzó Android ökoszisztéma megléte mindenkinek érdeke, és mi már bizonyítottuk, hogy hajlandóak vagyunk változtatni. Aggódunk azonban amiatt, hogy a mai határozat felborítja azt a gondosan kialakított egyensúlyt, amelyet az Androiddal teremtettünk, egyúttal nyugtalanító jelzés is, amely a szabadalmazott rendszerek favorizálását vetíti elő a nyílt forráskódú platformok rovására.  

A gyors innováció, a széles választék és a csökkenő árak mind az erős verseny klasszikus jelei, és az Android mind a hármat lehetővé tette. A ma meghozott határozat elutasítja az Androidot támogató üzleti modellt, ami több választási lehetőséget teremtett mindenki számára, nem kevesebbet. Szándékunkban áll a határozat ellen fellebbezni – zárul az Android első emberének állásfoglalása.