Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2018. december 10. Az év 343. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737435. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hazánknak új energiahatékonysági programokra van szüksége

Hazánknak új energiahatékonysági programokra van szüksége
Infovilág

Riadót fújt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), mert tavaly több évi stagnálás után újra emelkedett a világ energia-felhasználáshoz kötődő széndioxid-kibocsátás – olvasható a Magyar Energiahatékonysági Intézet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Holott az energiahatékonysági szakpolitikák hatásosakmár ha léteznek. (A kép forrása: http://www.buildup.eu/en/events/c4e-forum-2018-0)

Az energiahatékonyság ösztönzése és a megújuló energiaforrások lehető legszélesebb körű alkalmazása a széndioxid kibocsátása csökkentésének alapja, a megtakarítások csaknem négyötödét adják a földi éghajlatváltozás megfékezéséhez vezető úton. Az energia-megtakarítási célok lassan haladó teljesítéséhez hazánknak is új energiahatékonysági intézkedésekre van szüksége.

Az energia hatékonyságával foglalkozó közép- és kelet-európai szakembereknek szervezett minapi serocki C4E Fórum egyik vezető előadását Kathleen Gaffney, az IEA energiahatékonysággal foglalkozó programvezetője tartotta. Elmondta: az energiahatékonyság javulása, valamint a megújuló energiaforrások és a jelenleginél tisztább tüzelőanyagok használata kulcsfontosságú szerepet játszott az üvegházhatású gázok eddigi csökkentésében.
 
Az összesített energiaintenzitás-javulás mértéke 2006–16 között a történelmi átlag csaknem kétszerese volt, ami rendkívül kedvező eredmény. Azonban még ezt az ütemet gyorsítani kell, ha el kívánjuk érni a 2015-i párizsi klímaegyezmény céljait. A legújabb tendenciák pedig sajnos épp az ellenkező irányba mozognak. Lassult ugyanis az energiaintenzitás javulása, és tavaly újra nőtt a széndioxid-kibocsátás a világban. A fő oka: az energiafelhasználás kétharmadára továbbra sincs intézkedés, nincsenek hatékony energia-ésszerűsítési programok. A ma energia-megtakarításai a tegnap szakpolitikáiból erednek.
 
Már-már közhely, hogy az energiafogyasztás kb. 40 százaléka az épületállományhoz kapcsolódik, de az energiahatékonyságuk javítását szolgáló gazdasági potenciál négyötöde továbbra is kihasználatlan – állapítja meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye.
 
Az energiahatékonysági beruházások csillagászati összegbe kerülnek, a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint évente egymillió millió (!) dollár befektetésre van szükség a világban 2050-ig. Ugyanakkor az energia hatékonyságára fordított minden dollár többszörösen meg is térül, a hatásvizsgálatok szerint átlagosan egy dollár befektetés három dollár megtakarítást eredményez. Az energiahatékonyság – amellett, hogy az egyik leggazdaságosabb eszköz a gazdasági növekedés ösztönzésére (versenyképesség emelése, munkahelyek teremtése, költségvetési bevétel-emelkedés) – a nyilvánvaló energia-megtakarítás mellett hozzáadott értékteremtéssel jár az egészségügyi, szociális és környezetvédelmi hatásain keresztül is.
 
A Nemzetközi Energiaügynökség álláspontja szerint az energiahatékonyság ösztönzését az energiastratégiai tervezés központi elemévé kell tenni. Még mindig olcsóbb és kifizetődőbb előbb energia-megtakarítást elérni, majd a csökkentett fogyasztáshoz méretezni az energiatermelést, bármilyen energiaforrásról van is szó.

A jól meghatározott közös célok és stratégiák ellenére Magyarország döcögve halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítésében. A megkezdett hazai energiahatékonysági intézkedések lassan érnek be, és a nagy energia-felhasználó ágazatok közül a legnagyobb, azaz a lakosság számára kevés, és korlátozott pénzügyi keretű program áll rendelkezésre. Holott a háztartások által felhasznált energia 40–50 százaléka megtakarítható lenne.
 
Ahhoz, hogy felpörgessük az energia-megtakarításokat, a lehető legrövidebb időn belül szükség lesz további szakpolitikai intézkedések kidolgozására és új szemléletmód bevezetésére is. Eddig nem alkalmazott, lakosságot célzó programokra, amelyek minimális költségvetési forrásból, mindenekelőtt jogi szabályozókkal képes segíteni a hazai célok teljesítését. Ilyen lehet a többi között az egykapus rendszer bevezetése, amely a lakossági energetikai korszerűsítések bonyolult folyamatát egyszerűsíti és harmonizálja; az energiahatékonysági beruházások közműszámla-alapú finanszírozása, vagy az áfa-csökkentés kiterjesztése az energetikai korszerűsítést célzó beruházásokra.
 
A bevezetőben említett C4E-fórum egyik legnagyobb tanulsága, hogy az energiahatékonysági szakpolitikai intézkedések kulcsa a „lassú víz partot mos” elv figyelembe vétele. Tehát azok az országok képesek a energiahatékonysági szakpolitikai intézkedéseket sikerre vinni, amelyek ragaszkodnak a kiszámíthatóság, stabilitás, tervezhetőség, nyitottság elvéhez.