Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Lehetséges-e baloldali fordulat populista demokráciában?

Lehetséges-e baloldali fordulat populista demokráciában? Lehetséges-e baloldali fordulat populista demokráciában? Lehetséges-e baloldali fordulat populista demokráciában?

Baloldali populizmussal Orbán ellen – ezzel a címmel közli a Der Standard című bécsi liberális lap Gulyás Márton kommentárját. A művészként, politikai aktivistaként és a Humán Platform alapítójaként bemutatott szerző, aki előadója lesz az augusztus második felében tartandó Alpbachi Európai Fórumnak, úgy véli: a magyar miniszterelnöknek a lehető legnagyobb szívességet teszi az, aki őt populistának nevezi, számára ugyanis fontos, hogy a tömegek vezetőjeként tűnjék fel, miközben valójában alig van kapcsolata az emberekkel.

Gulyás Márton szerint csak egy baloldali populista mozgalom mentheti meg a demokráciát Magyarországon és az Európai Unióban. Orbán illiberális állama a demokráciát nem populárissá tette, hanem privatizálta. A valódi baj az illiberális demokráciának nevezett berendezkedéssel nem az, hogy nem liberális, hanem az, hogy nem demokrácia – írja a szerző. Emlékeztet arra, hogy amikor a parlament elfogadta az új alkotmányt, kétszáznál kevesebben mentek csak ki az utcára tiltakozni.

Orbán azt ígérte, hogy megszabadítja az embereket a demokrácia bürokratizált és rosszul működő intézményeitől – állítja Gulyás Márton –, de az egyetlen, amit helyette fel tudott kínálni, nem más, mint az ő személyes önkényuralma. Nem képviseli a népakaratot, hanem ő teremti azt. Ez azonban nem populizmus, hanem demagógia – írja.

Okfejtése szerint Magyarországon a legtöbb embernek már megadatott a lehetőség, és osztályrésze volt az azt követő kudarc. Ha azonban a kudarcot vallottak egyesítik erőiket, akkor második esély nyílhat számukra. Egyenjogúságon alapuló, igazságos társadalmat kell alkotnunk, és ez csak nemzeteken átnyúló együttműködéssel lehetséges – írja a Der Standard vendégkommentátora, aki szerint a populista demokráciák korát éljük, és az a kérdés, hogy ezekben a populista demokráciákban mód nyílik-e baloldali fordulatra, vagy pedig mindig csak jobbról fognak jönni a válaszok a feszültségekre és válságokra.

Európának nem Steve Bannontől, hanem a körülötte keltett nagy felhajtástól kell tartania – állítja Cas Mudde, a The Guardian című baloldali liberális londoni lap szemleírója, Donald Trump amerikai elnök volt stratégiai tanácsadójáról, aki a szélsőjobboldali populista erők számára akar új szellemi platformot kialakítani Európában. 

Bannon nem zseniális gonosz, de veszélyes alakként való beállítása önbeteljesítő jóslattá válhat – figyelmeztet a brit publicista, aki szerint: ha Bannon nem lenne, akkor a médiának ki kellett volna őt találni, miként valóban, részben a média találta ki, és tette meg Trump Raszputyinjává. Steve Bannon egyszerűen mestere annak, miként adja el önmagát sikeres politikai vállalkozóként és aktivistaként – egyfelől a befektetőknek, másfelől az újságíróknak – írja Cas Mudde. A The Guardian kommentátora emlékeztet arra, hogy Bannon 2016 augusztusában lett Trump kampányigazgatója, vagyis egy hónappal azután, hogy Trump már elnyerte a republikánusok elnökjelöltségét. 

A cikkíró szerint a tőről metszett amerikai Bannonnek nincs esélye az európai radikális jobboldal egyesítésére, amit a kontinens dörzsölt politikusai is évtizedek óta képtelenek megvalósítani. Ideológiailag közel áll ugyan olyan pártokhoz, mint a francia Nemzeti Gyűlés (korábbi nevén Nemzeti Front) vagy az olasz Liga, illetve olyan szélsőjobboldali politikusokhoz, mint Orbán Viktor, mégis, vízióit tekintve Bannon kifejezetten amerikai. A zsidó–keresztény értékekkel összekapcsolódó kapitalizmusképe például már nem fest jól az intervencionista Dán Néppárt, vagy éppen a Nemzeti Gyűlés szemében – nem beszélve arról, hogy Amerika-centrikus külpolitikai látomásai megszólaltatják a vészharangot a dél-európai Amerika-ellenes jobboldalnál. Kevés európai fogadná el tőle azt, hogy úgymond „hadban állunk Kínával”. Orbán, Bannon állítólagos szövetségese úgy tekint Kínára, mint ami saját illiberális államának szolgál mintaként – hívja fel az figyelmet a Bannonnal kapcsolatos ellentmondásokra a The Guardian kommentátora.

Elmulasztotta az uniós országok nagy része a számítástechnika-biztonsági határidőt – írja az EUObserver című brüsszeli hírportál. A cikk emlékeztet arra, hogy az EU-tagállamok 2016-ban megállapodtak: intézkedéseket hoznak az olyan számítástechnikai támadások elhárítására, amelyek a lényegbevágó szolgáltatások – mint például a vasúti közlekedés, illetve vízellátás – megzavarását célozzák. A tagállamok többsége azonban nem teljesítette határidőre az egyhangúlag elfogadott irányelvben vállalt kötelezettségeit.

Május 9-ig kellett volna jelenteni a brüsszeli Európai Bizottságnak, hogy az egyes nemzeti jogrendszerekben miként szankcionálják az ilyen alapvető infrastrukturális rendszerek működésének megzavarására irányuló kísérlet, a rendszerekbe való informatikai betörés cselekményeit. Az Európai Bizottság eddig közzétett adatai szerint a 28-ból csak 8 tagállam teljesítette maradéktalanul, 4 további pedig – és ezek közt van Magyarország is – részben teljesítette vállalásait.