Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2018. december 10. Az év 343. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737435. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az UNHCR számai nem hazudnak: Magyarországon mindössze 6500 a menekült és menedékkérő

Az UNHCR számai nem hazudnak: Magyarországon mindössze 6500 a menekült és menedékkérő Az UNHCR számai nem hazudnak: Magyarországon mindössze 6500 a menekült és menedékkérő Az UNHCR számai nem hazudnak: Magyarországon mindössze 6500 a menekült és menedékkérő

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint a magyar, a lengyel és az osztrák út a két világháború előzményeit idézi fel. A magyar kormányfő immár európai keretekben igyekszik riogatni a migrációval, csakhogy a világban 70 millió menekült van, és közülük mindössze 3,7 millió jutott be az 550 millió összlakosságú EU-ba. A BMW debreceni gyára ügyében nem olyan szép a menyasszony, mint amilyennek látszik, az pedig nagy bajt hozhat a magyar gazdaság fejére, hogy az unortodox MNB dacol a világ pénzpiacain mutatkozó alapiránnyal.

Orbán Viktor sajtósa vagy nem tudja, mit mondott a főnöke Tusványoson, vagy még ennél is rosszabb a helyzet – állapítja meg a Politico. Mindenesetre Havasi Bertalan azzal utasította vissza az egyik konzervatív svéd EP-képviselő éles bírálatát, hogy a magyar kormányfő semmi olyasmit nem mondott a minap a nyári egyetemen, amivel Anna Maria Corazza Bildt nyilvánosan megvádolta egy napja, a Politicóban megjelent „Orbán ezúttal túl messzire ment” című írásában. Vagyis: a magyar vezető átlépte a határt, amikor azt állította, hogy a magyar illiberális demokráciamodell lesz az az erő, ami új életre kelti Európát, valamint az EPP-t. Csakhogy a miniszterelnöki hivatal honlapján ott a beszéd szó szerinti leirata és aszerint a kormányfő azt fejtegette, hogy az Európai Néppárt lassan és folyamatosan veszít erejéből és befolyásából. Hozzátette, hogy a pártcsalád vezetése rosszul reagált a fejleményre, mert populistaellenes népfrontot hozott létre. Majd úgy folytatta, hogy eljött az idő a kereszténydemokrata megújulásra, nem pedig antipopulista népfrontra van szükség.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa cseppet sem bánja, hogy nyíltan felszólalt a jogsértések ellen egy sor államban, Myanmartól és Magyarországtól kezdve az Egyesült Államokig – tudósít a The New York Times. New York-i búcsúzó sajtótájékoztatóján Zeid Ra’ad al Husszein azzal érvelt, hogy nem ő hozott szégyent ezekre a kormányokra, azok saját magukat járatták le. Meg egyébként is semmiféle tiszteletet nem eredményez, ha valaki hallgat. A jordán herceg, aki a hónap végén távozik tisztségéből, nagyon aggódik, mert ismét divatba jön a populizmus, az intolerancia és az elnyomás. Ráadásul, ha beindul, ezt a folyamatot igen nehéz megállítani, illetve a legtöbbször csakis viszály árán lehetséges a végén.

A diplomata azt kérdezi a magyar lengyel és osztrák vezetéstől, amely tőkét kovácsol a migráció elutasításából, milyen országot akarnak maguknak 2030-ra? Ha ugyanis az erősödő tekintélyelvűség felé vezet az út és az egyes államok a saját nemzeti programjukat követik, akkor előbb-utóbb összeütköznek a törekvések és odajutunk, ahol a világ egyszer már volt a 20. században. És itt kifejezetten emlékeztetett a két világháborúra, valamint a holokausztra. Ám ha a multilaterális rendszerbe be tudnak nyomulni a populisták, akkor nagyon veszélyes vizekre téved a világ. Arról is beszélt, hogy ha valahol meghamisítják a választást és ő felemeli a szavát ellene, az érintett korrupt kormány gyakran hangoztatja, hogy ne avatkozzék bele az ország szuverenitásába. Csakhogy a szuverenitás a népet illeti meg, a hatalom csupán a lakosság nevében gyakorolja azt.

A Süddeutsche Zeitung kommentárja kétségbe vonja, hogy ennyi lett volna a demokrácia, noha annak jövőjét sokan kétségbe vonják az erősödő populizmus láttán. Hiszen Kína gazdaságilag igen erős, Oroszország a külpolitikában roppant agresszív és a magyaroknál, lengyeleknél és osztrákoknál sorra nyerik a választásokat a jobboldali populisták. Ám az eltelt évtizedekben sokkal több állam tért rá a demokratikus útra, mint amennyi a diktatúrába csúszott át. Azonkívül a demokráciának döntő előnyei vannak a tekintélyelvűséggel szemben. De az antidemokratikus erők sokáig ködösítettek ez ügyben, ügyes trükkökkel próbálták bizonyítani, hogy a Nyugat igazából terjeszkedni akar Ukrajnában, Grúziában, vagy éppen az arab tavasz segítségével. Nem volt ez más, mint puszta propaganda. De mostanában a demokrácia védelmezői is hasonló túlzásokba esnek, mintha az egész nyugati modell veszélybe sodródott volna.

A demokrácia páratlan képessége a széleskörű konszenzus megteremtése, ebben alapvetően különbözik a kiváltságok elosztásától, a politikai zsarolástól vagy a sima elitváltástól, amivel az autokráciák féken tartják a hadurakat, a hatalmi klikkeket vagy a titkosszolgálatokat. Ezekre a rendszerekre nem éppen a hatékony végrehajtó hatalom vagy közigazgatás a jellemző, hanem a mindent átható bürokrácia, korrupció és a kisebbség uralma. A demokrácia tekintélyének sokat ártott Trump, Putyin, Orbán, az AfD, illetve a Brexit. Ám az összkép egyáltalán nem rossz. A demokrácia már korábban is időről időre bajbajutott, de mindig kikeveredett a slamasztikából. Pozitívumai közé tartozik, hogy többnyire súrlódásmentesen megy végbe benne a hatalomváltás. Ez ügyben Orbánnak, Erdogannak és Putyinnak még lesznek nehézségei. A tekintélyelvűek a jelenből élnek, a jövő nem az erősségük. Az épp elég baj, hogy a fiatal magyar és lengyel demokrácia visszaesést él át, de a fejlődés sosem volt egyenes vonalú. És idáig, minden borúlátás ellenére, még senki sem tudta megcáfolni Churchillt, aki azt mondta, hogy a demokrácia a legrosszabb államforma, leszámítva az összes többit.

Populista vakítás azt állítani, hogy Európát lerohanják a migránsok: az egész EU-ban kevesebb menekült, illetve menedékkérő van, mint Törökországban – írja az osztrák Die Presse. A 3. világban talált oltalom annak a csaknem 70 millió embernek a 85%-a, aki valamilyen okból menekülni kényszerült. Vagyis olyan helyen fogadták be, amely a szegénység és az éhség miatt maga is segítségre szorul. A téma három éve uralja az uniót, noha látnivaló, hogy az öreg kontinensre csupán az érintettek töredéke jutott el. Az adatokat az ENSZ szakosított szervezete, az UNHCR hozta nyilvánosságra. A jelentésből kiderül: egy év alatt hárommillióval nőtt a menekültek száma világszerte.

Európában ez idő alatt nem egészen 650 ezren adtak be menedékkérelmet. A kontinens mégis igen megosztott az ügyben, mi tévő legyen az összesen 3,7 millió emberrel. Közülük 1,4 millió német földön él, Törökországban viszont 3,8 millióan vannak, ami a lakosság 4,7 %-ának felel meg. De nem sokkal marad el tőle Jordánia (2,9 millió), illetve Libanon (1,5 millió) sem. Ehhez képest a tavalyi európai számok: Görögország: 83 ezer, Olaszország: 355 ezer, Spanyolország: 54 ezer. A statisztika Ausztriában és Svédországban sem erősíti a közvéleményben élő képet. Magyarországon mindössze 6500 a menekültek és menedékkérők száma.     

Magyarország immár véglegesen az autógyártás egyik nagyhatalma lesz, miután a BMW üzemet létesít Debrecenben, ám ennek megvannak a maga hátulütői – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung. A bajor cég döntése valóságos megkoronázást a magyar kormány számára, miután ez a harmadik olyan német cég az országban, amelyik kimagasló értékű kategóriás gépkocsikat állít elő, ráadásul ezúttal a gazdaságilag elmaradott keleti országrészben kezdődhet meg az összeszerelés. A hatalom ennek megfelelően repes a boldogságtól, miután a múlt években egyre-másra azt kellett hallania, hogy a nacionalista gazdaságpolitikával elriasztja a befektetőket. Igaz, ami igaz, a különadók és hasonló lépések meggyötörték a bankokat, üzletláncokat és távközlési vállalkozásokat. Az autóiparral szemben azonban Orbán kíméletesnek bizonyult.

Debrecen számára valóságos áldás egy ekkora gyár. A hasonló gondokkal küszködő Kecskeméten is fellendülést indított be a Mercedes megjelenése. Ám nincsen öröm üröm nélkül, mert növekszik az ország függése az autóipari konjunktúrától. Ha az USA valóban vámot vet ki az európai járművekre, az a Bécsi Gazdasági Összehasonlító Intézet szerint nagyon is érzékenyen érintené Magyarországot. Azonkívül a BMW felbukkanása gátolja a hatalomnak azt a törekvését, hogy lendületet adjon a kis- és középvállalkozásoknak. További súlyos gond, hogy nincs elég munkaerő, bár az új üzem nagyrészt automatizált lesz, tehát nincs szüksége sok alkalmazottra. De még őket sem lesz egyszerű megtalálni. Ráadásul az emberhiány miatt emelkednek a bérek.

A magyar lakosságot sújtja a forint árfolyamának zuhanása, illetve az árszínvonal növekedése, ám Matolcsy György, aki Orbán Viktor bizalmasa az MNB élén, nem hajlandó emelni az irányadó kamatlábat – írja a francia Le Monde. Az idén a magyarok közül a szokásosnál kevesebben mennek külföldre nyaralni és ennek az egyik oka a nemzeti fizetőeszköz gyengélkedése lehet. A forint jegyzése a dirigista gazdaságpolitikájáról ismert kormányfő újraválasztása óta esik. Viszont emiatt a magyarországi vakáció igencsak vonzó a külföldi turisták számára, kedvező az export szempontjából is, ám fokozza a nyugtalanságot az országban. Az amerikai jegybank már emelte az alapkamatot és emiatt egyre több tőke áramlik vissza az Egyesült Államokba, mert ott javultak a hozamok. Ellenben meggyengült a forint és megdrágultak az importáruk. Vagyis nem spekuláció áll a jelenség mögött. Ugyanakkor fontos, hogy az államadósság, valamint a háztartások és a cégek tartozásainak jó részét idegen devizában jegyzik. Ennélfogva a forint mélyrepülése súlyosbítja az eladósodást.

Vagyis a helyzet instabil, mondja Losoncz Miklós, a GKI kutatója, aki rámutat, hogy a Nemzeti Bank figyelmen kívül hagyja a vészjeleket, ahelyett, hogy megnyugtatná a piacokat. Márpedig a befektetők ebben kockázatot látnak. És azt is tudják, hogy a pénzintézet nem önállóan hozza meg döntéseit. Orbán Viktor 2010 után rátette a kezét az MNB-re és a hatalom nem szeretné, ha magasabb volna az irányadó kamatláb. Csakhogy a növekedésre alapozott gazdasági modell, az orbanomics, a jelek szerint ellentmondásos eredményeket hozott. Felcsúti Péter közgazdász-bankár egykor úgy jellemezte ezt a gazdaságpolitikát, hogy az nem hisz a piacban, azt gondolja, hogy a kormány feladata a piac alakítása. Bokros Lajos egyetemi tanár pedig azt mondta Matolcsyról, hogy az politikailag lekötelezett, nem ért semmit a monetáris és gazdaságpolitikához.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.