Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Három oldalról támadják az európai demokráciákat

Három oldalról támadják az európai demokráciákat Három oldalról támadják az európai demokráciákat

Az, amit általában a Nyugatnak nevezünk, két pilléren nyugszik: az Egyesült Államokon és az európai demokráciákon, amelyek ma az Európai Uniót alkotják. E két pillér közül az egyik, az európai, soha nem látott támadások kereszttüzébe került, és most először kérdésessé vált, hogy nem fog-e összeomlani – írja a The New York Timesban a lap külpolitikai kommentátora, a háromszoros Pulitzer-díjas Thomas Friedman.

A szerző nemrég Itáliában tett látogatást, és ott folytatott politikai beszélgetései alapján úgy fogalmaz: Olaszországból különösen jól látható az európai demokráciák ellen három irányból indított támadás forrása: Nyugat felől Donald Trump, Kelet felől Vlagyimir Putyin, dél felől pedig az afrikai és közel-keleti felfordulás.

Ami ez utóbbit illeti, Friedman szerint Itáliát most az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország 2011-ben hozott felelőtlen döntésének az árnya kísérti: megbuktatták Moamer el-Kadhafit, Líbia erős emberét, de magára hagyták az országot, nem maradtak ott, hogy segítsenek felépíteni az új rendet. Ez – írja a The New York Times kommentátora – a NATO eddigi története legostobább döntésének bizonyult.

A Kadhafi elleni lázadás hajtóereje ugyanis a legkevésbé sem a demokrácia iránti vágy volt, hanem a kelet-líbiai törzsek haragja. A Nyugat hagyta, hogy Líbiában a törzsek és milíciák kezdjenek harcot a hatalomért és az olajért, és a rend hiánya szülte az afrikai és arab menekültek, illetve gazdasági migránsok áradatát, az Olaszországba irányuló embercsempészetet. Mintegy „felemelték a fedőt” Afrikáról, és az Európába érkező tömegek civakodáshoz vezettek az országok között, ki fogadja be ezeket az embereket, és az egész a legtöbb országban a nacionalista populisták megerősödésével ütött vissza.

Thomas Friedman megírja, hogy egy olasz kormányzati tisztségviselő azt panaszolta neki: az olasz gazdaság több száz millió eurót veszített az Oroszország elleni szankciós intézkedésekben való részvétel miatt, ami azt célozta, hogy eltérítsék Moszkvát a betolakodástól Közép-Európába, és eközben olyan közép-európai országok, mint például Magyarország, egyetlen olyan migránst sem hajlandóak átvenni, aki az olasz partoknál jutott be Európába. Rómában azért van most bevándorlásellenes kormány, mert a világ és az EU hátat fordított Itáliának – fejtegette egy olasz menekültügyi szakértő az amerikai publicistának.

Az európai demokráciák ellen Kelet felől érkező támadás értelmezése nagyon egyszerű Thomas Friedman szemében: Putyin régóta törekszik az EU gyengítésére és hiteltelenítésére, és támogatást nyújtott az olasz unióellenes pártoknak, illetve a brexitre törekvőknek is.

Trump már nagyobb talány a The New York Times szerzőjének, hiszen a második világháború óta Európa és Amerika partnersége volt az alapja annak, ami a világot szabadabbá, stabilabbá és virágzóbbá tette. Friedman felidézi, hogy most viszont az amerikai elnök kemény brexitet javasolt a brit kormányfőnek az Egyesült Államokkal való szabad kereskedelem fejében. Donald Trump az EU-t nem partnernek, hanem ellenfélnek tekinti, és a jelek szerint az unió széttöredezettségét részesíti előnyben, abban a reményben, hogy akkor jobb üzletet köthet az egyes országokkal.

A The New York Times publicistája szerint azonban az újszerű globális kihívások miatt ma is szükség lenne az Egyesült Államok és az EU stratégiai partnerségére, mert ha a világ visszatér a 19-20. századi hatalmi vetélkedés időszakába, akkor „ki fogja megírni a 21. század új viselkedési szabályait?”

A szélsőségesen aszályos időjárás négy évtizede nem tapasztalt mértékű válságot okoz az Európai Unió zöldségpiacán – írja az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál, az Európai Gyümölcs- és Zöldségtermelők Szövetségének, a PROFEL-nek a tájékoztatása alapján. A száraz forróság miatt, ami a júliust a kontinens nagy részén végigkísérte, különösen Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Nagy-Britanniában, Magyarországon és Lengyelországban keletkeztek súlyos károk a termésben. A leginkább a fagyasztott termékek élelmiszeripara és a konzervipar érzi meg a válságot. A friss zöldség értékesítésében is jelentkezik azonban áruszűke, illetve rendszertelen kiszállítás. A zöldbab és a borsó esetében a 20–50 százalékot is elér a terméscsökkenés mértéke. A hagymatermés is 15–50 százalékkal alacsonyabb a szokásosnál, és szintén visszaesett a cukkini- meg a spenóttemés. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az extrém szárazságra tekintettel enyhíti az úgynevezett zöldítési követelményeket, és hajlandó előbbre hozni bizonyos támogatások kifizetését a gazdák számára.