Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A korrupció Románia életének a szerves része

A korrupció Románia életének a szerves része A korrupció Románia életének a szerves része

Ostromlott demokrácia – ezzel a címmel kommentálja a liberális szemléletű Politico című amerikai portál és lap európai kiadása a romániai fejleményeket, kiemelve, hogy a bukaresti rendőri brutalitás arról tanúskodik, a kormány megveti a jogállamiságot.

A cikk – amelynek két román társszerzője Marius Stan, a Bukaresti Egyetem Hannah Arendt Központjának a kutatási igazgatója, illetve Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem politikatudományi professzora – hangsúlyozza, hogy számos városban volt demonstráció, de a rendőrség csak Bukarestben alkalmazott erőszakot. Az ország vezetése, amikor szembesült a jogos panaszokkal, könnygázzal és vízágyúval válaszolt. Az uralkodó szociáldemokrata párt – a Politico megfogalmazása szerint valójában kleptokrata maffia – tudta, hogy ha a tiltakozás sikerrel jár a fővárosban, akkor veszélybe kerül a hatalma.

A helyzetleírás szerint a korrupció az egész ország életének a szerves része – az egészségügyi és az oktatási rendszertől, a közlekedési hálózatokon át a postaszolgáltatásig. A tiltakozók önkényes őrizetbe vétele, a fizikai erőszak miatt kimondható, hogy Románia lett Európa Nicaraguája, és a szociáldemokrata pártot vezető Liviu Dragnea tölti be Daniel Ortega despota szerepét – fogalmaz a Politico. Megjegyzi, hogy Klaus Iohannis államfő a tiltakozók mellé állt ugyan, de felszólalása következetlen és gyenge volt. A történtek azonban a kommentár szerint azt tanúsítják, hogy zűrzavar és demoralizáltság idején is van lehetőség a cselekvésre, a jogok megvédésére.

„Olyan időpontban, amikor a térségben mások – nevezetesen Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság – egyre inkább bírálják az EU-t és annak értékeit, a románok határozott EU-párti, NATO-párti és Nyugat-barát irányt vettek” – írja a Politico kommentárja.  (A Politico képei.)

A Bloomberg amerikai hírportál, amelynek legfőbb erőssége az üzleti hírszolgáltatás, Romániáról szóló beszámolójában felhívja a figyelmet arra: a Nagy-Britanniából, Olaszországból, Spanyolországból hazatérő diaszpóra új elemmel gazdagította a tiltakozók tömegét. A Bloomberg szerint mintegy ötmillió román él külföldön, és nagy részük a gazdagabb nyugat-európai országokban is őrzi kapcsolatát a hazájával, rendszeresen utal pénzt az otthon maradt családnak. (Képek: bloomberg)

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című, tekintélyes, konzervatív német lap beszámol arról, hogy a magyar kormány száműzni kívánja az egyetemekről a gender-tanulmányokat. A cikk megírja, hogy e terület művelői azt kutatják, milyen társadalmi normák határozzák meg a nemi szerepek kialakulását. A stúdium kiélezett változatai szerint a nemek kizárólag társadalmi konstrukcióként foghatók fel, semmi közük a biológiához – írja a Frankfurter Allgemeine, és hozzáteszi: konzervatív erők a nemek közötti, természet adta, illetve isten által elrendelt hagyományos szerepmegosztás elleni támadásnak tekintik a gender-tanulmányokat. (A FAZ képe.)

„Orbán Viktor jobboldali nemzeti kormánya” – fogalmaz a német lap – az utóbbi időben többször támadta a gender-stúdiumot, azt állítva, hogy az aláássa a keresztény családi értékeket. Az egyetemi és főiskolai oktatók ernyőszervezete azonban – teszi hozzá a Frankfurter Allgemeine – az oktatás és a kutatás szabadságába való megengedhetetlen beavatkozásnak tekinti a tervezett tilalmat.

Fenyeget-e bennünket az, hogy véget ér a demokrácia? Ezt a kérdést járja körül a Süddeutsche Zeitung című, liberális szemléletű müncheni lapban Hedwig Richter, a Hamburgi Egyetem Társadalomkutatási és Demokráciatörténeti Intézetének a kutatója.

Az önmaga által megfogalmazott kérdésre nemleges választ ad, mondván, történelmi távlatból nézve egyetlen államforma sem bizonyult olyan sikeresnek és sokat ígérőnek, mint a néphatalom. A demokrácia azonban nem a szerencse ígérete, hanem mindig, újra és újra ki kell dolgozni, és meg kell érte küzdeni – írja.

Hedwig Richter megfogalmazása szerint statisztikai szempontból a múlt 13 évben valóban visszaszorult a demokrácia, a törökországi és a magyarországi fejlemények, illetve a latin-amerikai állapotok romlása miatt. Nagyobb történelmi távlatból nézve azonban megállapítható, hogy a múlt század húszas éveiben mintegy harminc országban volt demokratikus berendezkedés, 1989-re ez a szám hetvenre, 1995-re pedig 115-re nőtt. Jelenleg több mint 120 ország lakossága él demokráciában – tehát minden eddiginél több.

A két világháború közötti időszakkal összevetve a mai helyzetet, a szerző azt emeli ki, hogy ma már gyökeret vertek azok a hatalommegosztási mechanizmusok és alapvető jogok, amelyek képesek megszelidíteni a többség legrosszabb félrelépéseit.