Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Baden-Baden, avagy a fürdők fürdője

Baden-Baden, avagy a fürdők fürdője Baden-Baden, avagy a fürdők fürdője
Ferencz Ilona

Átélné a boldog békeidők hangulatát? Megnézné a „szépek és gazdagok” üdülőhelyét? Baden-Baden persze nemcsak az időutazásra vágyók és a hírességekre kíváncsiak számára ajánlott úti cél. Európa előkelőségei nyári fővárosuknak tekintették a gyógyforrásairól híres német várost a 19-20. század fordulóján. Ma már egész évben pezseg az élet a Baden-Württemberg tartománybeli településen: múzeumok, a híres játékkaszinó, kulturális és sportrendezvények, exkluzív bevásárlóutcák csalogatják a vendégeket. (A nyitó képen a Caracalla fürdő és a világhírű kaszinó; a képek forrása: www.baden-baden.de és www.germany.travel)

A fő attrakciók azonban napjainkban is a gyógyfürdők. Annyira, hogy a mi nyelvünkben oly hatásos retorikai alakzat, a szótőismétlés, azt az érzést kelti bennünk, mintha a német település a nevében hordozná a fürdőhelyek közti kitüntető címét Baden-Baden (a város nevéhez az azonos tartománynév kapcsolódik).

Régészeti feltárások szerint a rómaiak is élvezték a Florentin-hegy lábánál 1200 méterről feltörő hőforrások vizét. A patinás Friedrichsbad (jobb oldali kép) a római fürdőhagyományokat idézi. Mozaikokkal, míves csempékkel, freskókkal díszített csarnokokat, hőlégkamrák, medencék, gőzkabinok és masszázshelyiségek sorát, összesen 17 állomást jár végig egy szál lepedőben a látogató. Az óriáskupola friss vizű medencéjében Mark Twain is alámerült, s elragadtatással szólt élményeiről: „10 perc elteltével az idő múlásáról, 20 perc után a világról is megfeledkezik itt az ember”.

A szomszédos Caracalla fürdő modern épület, a fehérmárvány medencékben kéklő víz és a hatalmas üvegfalak látványa eleganciát sugároz.

Baden-Baden hangulata, építészeti emlékei a 19. századhoz köthetők, akkor lett vonzó a település a művészek és az arisztokrácia köreiben. Nyaralt itt Viktória királynő, Napóleon, Berlioz, Brahms, Turgenyev, Gogol… Arra az időre esik a lovassport térhódítása, ma az év legnagyobb eseményei közé tartoznak a galoppversenyek. Akkor létesült a Friedrichsbad, az ivócsarnok, a színház és a kaszinó, ahol Dosztojevszkij ruletten az egész vagyonát elherdálta – közben ihletet merített a Játékos című regényéhez... A kaszinó, amelyet Marlene Dietrich a legszebbnek tartott a világ játékbarlangjai között, a nagyvilági élet színhelye ma is. Termeinek berendezésében klasszikus és modern stíluselemek ötvöződnek. A helyiek is szívesen látogatják, az öteurós belépő ellenében kellemesen lehet szórakozni a bárban vagy az étteremben. A játék nem kötelező, de kevesen tudnak ellenállni a csábításnak, hogy kipróbálják szerencséjüket a kártya-, rulettasztaloknál vagy a számítógépes-játékokon.

A gyógypark nyáron szabadtéri koncertek, télen vásárok helyszíne. Az Oos patakot pihenőpark övezi, a fasor szegélyezte út (Lichtentaler Allee) eredetileg a középkori kolostort és a városkát kapcsolta össze. E városrész luxushoteljeiben prominens vendégek pihennek – vagy épp dolgoznak, hisz’ például a nemzetközi olimpiai bizottság tagjai a Brenners-Park-Hotelben (bal oldali kép) tartják üléseiket.

Az előkelő negyedben egy sor múzeum található, köztük a modern művészeti gyűjteményt bemutató Frieder Burda Múzeum. A városközpont különleges látnivalói közül emeljük ki a Fabergé Múzeumot. A francia származású cári ékszerész művészetének gyöngyszemeit elkótyavetyélte a bolsevik kormány. A világban szétszóródott műkincsek számos darabja (több Fabergé-tojás is) újra együtt látható a reprezentatív kiállításon.

Kirándulási célpontként Baden-Baden „házi hegye”, a Merkur ajánlható. Sétaúton vagy drótköteles felvonóval juthatunk fel a 670 méter magas fennsíkra, ahol geológiai tanösvény, római kori régészeti feltárások, pihenőpadok és étterem várja a kirándulókat. Az 1837-ben épült kilátótoronyból szép panoráma nyílik a Fekete-erdő északi részére.