Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hazai kastélyok bélyegen

Hazai kastélyok bélyegen
(Tudósítónktól)

Folytatja a Kastélyok Magyarországon bélyegsorozat tavaly megkezdett kiadását a Magyar Posta az ország ismert és kevésbé ismert díszes épületeinek a bemutatásával. A ma megjelent, nyolc bélyeget tartalmazó kisív Domé Eszter grafikusművész tervei szerint készült; az ország sok száz történelmi kastélyából mutat be néhány ikonikus műemléket. Íme:

Püspöki kastély, Sümeg. A gazdag építészeti és festészeti értékeket hordozó épület elődje már a 17. század második felében is létezett. Hagyományos provinciális barokk stílusban épült, ma az egyetlen közkézen levő barokk püspöki palota Magyarországon.

Széchenyi-kastély, Nagycenk. Az 1750 körül épült, korai klasszicista stílusú épület a kevés, szép állapotban megmaradt hazai kastélyaink között talán az egyik legismertebb. Az eredeti részek több átépítéssel ma is állnak, az U-alakú épületegyüttes középső részében és a nyugati keresztszárnyban a Széchenyi István Emlékmúzeum kapott helyet, a keleti szárnyban méntelep, a nyugati, a Vörös Kastélyban és a hozzátartozó virágházban szálloda és étterem működik.

Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó. A kastély a 19. században, klasszicista és eklektikus stílusban épült, tervezője Heinrich Koch és Ybl Miklós építész volt. Az épületegyüttesben jelenleg 20 szobás szálloda üzemel és igény esetén idegenvezetéssel látogatható. 40 hektáros, arborétum jellegű park tartozik hozzá.

Sándor – Metternich-kastély, Bajna. A Komárom-Esztergom megyei település legmagasabb pontján áll hazánk egyik szemet gyönyörködtető klasszicista kastélyegyüttese, amit egyik 19. századi uráról, gróf Sándor Móricról elnevezve, gyakran Ördöglovas kastélyként is említenek. Az épület mai klasszicista formáját Hild József tervei alapján 1834-ben nyerte el.

Festetics-kastély, Dég. Ez Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja ölel körül. Tervezője a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihályt volt. Az 1810–15 között emelt épület rendhagyó építészeti megoldások jegyeit viseli magán – például az ovális díszterem nem a kastély központi részén, hanem egyik sarkában található.

Esterházy-kastély, Tata. A tatai Öreg-tó partján álló, késő barokk kastélyt építészeti értékei, díszesen kialakított belső terei, valamint 18. századi eredetű, szentimentális kertje és angolparkja teszi egyedi látnivalóvá, ami Fellner Jakab, neves tatai építőmester tervei alapján épült 1765–80 között. A kastély saroktornyos főépületét nyugatról a – hajdan vendégek szállásaként szolgáló – földszintes kiskastély, valamint melléképületek sora öleli körül.

Kamalduli remeteség, Majk. A remeteség az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A kastély mellett 17 különálló kis remetelakás található és az általuk körülvett udvaron egy félig lerombolt templom áll.

Károlyi-kastély, Füzérradvány. A kastély kívülről a romantika és az eklektika hangulatát őrzi, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek.

A kisív hátterét a kastélyok belső részeiről, homlokzatairól és parkjairól készült képi montázs díszíti.