Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hosszú, forró nyár – meggyengült a sarki futóáramlás

Hosszú, forró nyár – meggyengült a sarki futóáramlás
(mta.hu)

Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula a Nagy-Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a világméretű felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz. (A kép forrása: https://study.com/academy/lesson/jet-streams-the-polar-front.html)
 
Ezen a nyáron megdőltek a melegrekordok Svédországban, Dániában és Norvégiában, pusztító erdőtüzek sújtották a skandináv térséget, 33,3 Celsius-fokot mértek a sarkkörön túli, finn Utsjokiban, aszály sújtotta Nagy-Britanniát és Írországot, és az eddigi leghosszabb kánikula volt az Alföldön.

Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagja, az Akadémia Földtudományi Osztályának elnöke szerint mindezek háttérében ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll, és ez arra is magyarázatul szolgál, hogy az extrém időjárási események miért tartottak ilyen hosszan.

Az északi szélesség 50–60. szélességi foka között – tehát Európa térségét is érintve – létezik a Föld légkörében egy állandó áramlat, az úgynevezett poláris futóáramlás (poláris jetstream). A poláris futóáramlás lényegében a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól.
Az egész bolygónkon tapasztalható felmelegedés miatt ma már egyértelműen megfigyelhető, hogy a sarkvidéki területek gyorsabb ütemben melegszenek, mint a trópusi-szubtrópusi területek. Emiatt pedig a poláris futóáramlás gyengül, vagyis minél kisebb a sarki–trópusi hőmérséklet-különbség, annál kevésbé markánsan jelenik meg.

Mi köze ennek a szokatlan nyári eseményekhez? A tavasszal és kora nyáron a futóáramlás fennállt ugyan, de Európa térségében a gyenge dinamikája miatt alakja – a szokásostól eltérően – egy hatalmas ómega betűre hasonlított. A kitüremkedő rész a kontinentális Nyugat-Európa északi területei, Nagy-Britannia és Skandinávia fölött helyezkedett el, ahol egy magas légnyomású képződmény, anticiklon tudott hosszú időn át kialakulni és fennmaradni a rá jellemző szélcsenddel, felhőtlen égbolttal és rekord magas hőmérsékletekkel. Az ómega-alakzat „zsákrészén” kívül a hűvös-hideg levegő dominált, Izlandon például már nem volt érzékelhető a hőhullám.

Évtizedes kitekintésben arra kell számítani, hogy folytatódik a sarkvidékek és a trópusok közötti hőmérséklet-kiegyenlítődés, tehát valószínűleg gyakrabban fog előfordulni, hogy ennyire hosszú időn át stabilizálódik a poláris futóáramlás. Ez jól illeszkedik a klímakutatás és -modellezés eredményeihez, amelyek szerint a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása várhatóan növekedni fog.

„Nyugat-Európa északi része és Skandinávia különösen érzékeny földrajzi helyzetben van, mert azokon a szélességeken fut a jet stream. Nyugat- és Észak-Európában arra kell számítani, hogy fokozódik a szélsőségesség, hűvös és csapadékos vagy extrém meleg időjárás alakul ki a nyári hónapokban attól függően, hogy a futóáramlás hullámformája éppen milyen pozícióba áll be” – mondja Bozó László.

Hazánk esetében a futóáramlás megváltozásának egy másik következménye is meghatározó. A mérsékelt övi ciklonok pályái is északabbra helyeződnek át, így térségünket az időjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el.

Időjárási frontok híján viszont nagyon hosszú meleg időszakok jöhetnek. Az idén ez július végétől augusztus végéig tartott, az Alföld egyes részein példátlanul hosszú kánikulai időszak alakult ki.

A 20. század vége óta látványosan emelkedik a hőségnapok száma Magyarországon. Az 1970-es években az ilyen napok száma nem haladta meg a tízet, ezzel szemben a 2000-es években 35-40-nél is több hőségnap volt egy-egy nyáron.

The Long Hot Summer / Zalatnay Sarolta Hosszú, forró nyár