Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Kis híján ezermilliárd forint volt a biztosítók díjbevétele tavaly

Kis híján ezermilliárd forint volt a biztosítók díjbevétele tavaly
(Tudósítónktól)

A magyar biztosítási szakma 2017-i díjbevétele az összesített mérlegadatok alapján csupán alig több, mint tízmilliárd forinttal maradt el az ezermilliárdtól – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) most megjelentetett magyar és angol nyelvű évkönyvéből.

Az évkönyv megjelenésének pillanatában a MABISZ-nak 27 tagja volt: kettő a Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, magyarországi székhellyel rendelkező 19 biztosító részvénytársaság és hat fióktelep szervezeti formában működik. (A részvénytársasági formában működő hazai biztosítók közül mindössze három nem tagja a szövetségnek.) A május végéig közölt mérlegadatok alapján a szövetség tagjainak tavalyi összesített díjbevétele 989,6 milliárd forintra rúgott. Ez történelmi adat, több mint ötvenmilliárddal sikerült meghaladni az éppen tíz évvel ezelőtti csúcsot – állapította meg az évkönyvhöz írt köszöntőjében Molnos Dániel MABISZ-főtitkár, hozzátéve: „Ha tartósan jól megy a gazdaság egészének, annak minden ágazat megérzi az áldásos hatását.”

Az évkönyvből kiderül, hogy a 2 491 428 életbiztosítási szerződés – baleset, betegség és utazási biztosítások nélkül – tavaly legalább egy százalékkal volt több az esztendővel azelőttinél. A nyugdíjbiztosítások számának lendületes növekedése folytatódik, a tavalyi emelkedés 11,6 százalék volt. A nyugdíjbiztosítások kedvező hatása nem csupán a díjbevétel növekedésén látszik, hanem egyéb kedvező irányt is mutat. Az életbiztosítási üzletág állományának jó ötöde már ebből a biztosítási termékből származik. A rendszeres díjú termékek aránya stabilizálódott, nyugdíjbiztosítások esetén a szerződések 96,7 százaléka már ilyen termék. Érdemben nőtt a szerződéskor várható megtartási idő (8 év fölé), a nyugdíjbiztosításoknál pedig az átlagos szerződéses tartam 19,2 év. Megnőtt az átlagos éves díj (a 2016 évi 184 662 Ft-ról 2017-ben 206 004 Ft-ra), továbbá stabillá vált a unit-linked és klasszikus biztosítások aránya (2/3–1/3).

A kedvező irányzatot erősíti az is, hogy az életbiztosítások költségszintje is egyre vonzóbbá válik, a költéseket bemutató TKM (teljesköltség-mutató) átlagos értéke 3,58 százalékra csökkent a 2015-i 4,29 százalékról. A magyarországi életbiztosítók továbbra is közös eljárásban hitelesíttetik évente egyszer a TKM-értékeket. Ennek köszönhető, hogy valamennyi biztosító valamennyi TKM-számítását azonos módon ellenőrzik, ami erősíti a rendszer iránti bizalmat.

A nem életbiztosítási szerződések száma összességében 12 087 673 volt, a növekedés 4,1% az előző év végihez képest. Ezen belül a gépjármű- és lakosságivagyon-biztosítások száma is az átlag fölött emelkedett 5,6, illetve 4,4%-kal. A gépjármű-biztosítások esetében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások 5,8%-os emelkedése ismét magasabb volt, mint a cascók 4,9%-os növekedése.

A biztosítók vagyona 2017. december 31-én 80,8 milliárd Ft-tal, 3,4 %-kal növekedett az előző év végihez képest, a teljes vagyon nagysága 2484 milliárd Ft volt. A felhalmozott vagyon nagysága alapján a biztosítók intézményi befektetőként továbbra is hatalmas befektetési tőkeerőt képviselnek a pénzpiacon. A biztosítók befektetéseiben 58,6 milliárd Ft-tal nőtt az állampapírokban lévő befektetések nagysága, az állampapírok részaránya az összes befektetésen belül az előző évi 46%-ról 46,9%-ra emelkedett. A biztosítók által befizetett társasági adó 2017-ben kb. 4,4 milliárd Ft-ot volt.

Az évkönyvből kiderül az is, hogy néhány uniós indíttatású törvénykezés hazai alkalmazása nehéz feladatok elé állította a biztosítótársaságokat, amelyeknek az átfogó szabályozás következményeként társasági rendszereikben, folyamatokban, nyomtatványaikban, oktatásukban stb. érvényesíteniük kellett a jórészt változó elvárásokat. A múlt évek szabályozási sorozatai után ugyanakkor a MABISZ bízik abban, hogy a biztosítótársaságok a folyamatos alkalmazkodási kényszert követően immár az alapvető tevékenységük végzésére fordíthatják erőforrásaikat. Ez pedig – a pénzügyi tudatosság erősödésével – hozzájárulhat mind az ügyfelek jobb kiszolgálásához, mind a biztosítottság és az öngondoskodás szintjének emeléséhez, és a nemzetgazdaság erősödését is biztosító szektor szolid növekedéséhez.