Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Merkelt is fölvették Orbán főellenségei közé

Merkelt is fölvették Orbán főellenségei közé Merkelt is fölvették Orbán főellenségei közé Merkelt is fölvették Orbán főellenségei közé

Az AFP francia hírügynökség beszámol arról, hogy kizárták a lengyel tagszervezetet az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata (angol rövidítéssel: ENCJ) elnevezésű nemzetközi szakmai szervezet munkájából. Ez a testület az uniós tagállamokban különböző elnevezéssel működő igazságügyi testületek, „országos bírói tanácsok” ernyőszervezete.

A Lengyel Nemzeti Igazságügyi Tanácstól, a KRS-től a most zajló bukaresti ülésen azért vették el a szavazati jogát, majd függesztették fel tagságát, mert az ernyőszervezet megítélése szerint elveszítette önállóságát, nem képes biztosítani a tagszervezetektől elvárt azon szerepet, hogy országában gondoskodjék a bírói függetlenség érvényesüléséről. A kizárásról szóló közlemény, amelyet az AFP ismertet, utal azokra a nemrég hatályba lépett lengyel igazságügyi reformtörvényekre, amelyek nyomán a KRS már nem képes betölteni funkcióját. A francia hírügynökség felhívja a figyelmet azokra az új lengyel törvényi előírásokra, amelyek a parlament – tehát politikai testület - kezébe adnak át bírói kinevezési jogosultságokat. Felidézi az AFP azt is, hogy a lengyel kormány ellen az Európai Bizottság döntése nyomán már folyik az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás a jogállamiság veszélyeztetése miatt. Az ENCJ-ben nincs vétójoguk az egyes tagszervezeteknek: a testületből száz bíró szavazott a felfüggesztésre, hat ellenszavazat és nyolc tartózkodás mellett.

Az Európai Parlament által a budapesti kormány ellen kezdeményezett eljárást Orbán Viktor Angela Merkel német kancellár bűnéül rója fel, és a magyar miniszterelnök minden eddiginél erőteljesebben vált a nyílt konfrontációra – állapítja meg a Die Welt című konzervatív hamburgi lap budapesti tudósítója, Boris Kálnoky. A szerző nem tartja kizártnak, hogy Orbán kifejezetten Merkel személyét fogja megcélozni a jövő évi európai parlamenti választási kampány során: őt bélyegzi majd név szerint a menekültpolitikát illetően minden rossz forrásának, illetve a demokratikus nemzetállamok szabadsága sírásójának. 

A nemzetközi média vérkeringésébe a Reuters brit és az AP amerikai hírügynökség jóvoltából bejutott több magyar vonatkozású hír – így az, hogy Spéder Zoltán eladta médiatulajdonát, illetve hogy Orbán Viktor szerint az EU alá akarja ásni a határvédelmet.

Ami az első témát illeti, a Reuters kiemeli: az Index fölött befolyással bíró Zrt. megvásárlói azt állították, hogy az ügylet nem érinti a portál helyzetét, Bodolai László, az Indexet kiadó alapítvány vezetője pedig a szerkesztői függetlenség megőrzésről nyilatkozott, ám Polyák Gábor a Mérték Médiaelemző Műhely részéről felhívta a figyelmet arra: a vevők kezébe jutott az Index hirdetéseinek a kezelése, ami jelentős befolyásoló tényező.

A határőrizet kérdésével kapcsolatban az AP azt írja, hogy a magyar miniszterelnök idézte Angela Merkel német kancellár azon kijelentését, hogy az uniós tagállamoknak le kell mondaniuk nemzeti jogosítványaik egy részéről a Frontex uniós határőrizeti ügynökség javára. Orbán azonban mellőzte a Merkel által mondottak következő mondatát, amely szerint az EU-országoknak szolidaritást kell tanúsítaniuk, és meg kell osztaniuk egymás közt a migráció terheit, aminek a magyar vezető mindmáig ellenáll – írja az AP.

A magyar médiában már nagy visszhangot keltett, hogy Heller Ágnes – a The New York Times tegnapi számában – zsarnoknak nevezte Orbán Viktort. Annyit azonban érdemes még kiemelni a „Mi történt Magyarországgal?” című írásból, hogy Heller felhívja a figyelmet arra: liberális demokrácia sohasem létezett Magyarországon. Most, amikor a jobboldali populizmus életerősebben, mint valaha, valósággal végigsöpör Európán, Orbán abban a helyzetben van, hogy tovább szilárdíthatja a hatalmát. A szabadságelméletek még ma is vonzóak ugyan ott, ahol a liberális demokráciának mélyek a gyökerei, de Európában továbbra is a nacionalizmus a legcsábítóbb ideológia, a kontinens pedig máig nem volt képes olyan európai identitást kialakítani, amely a nemzeti identitás helyére tudna lépni – írja Heller, és hangsúlyozza, hogy az úgynevezett populista pártok, amelyek valójában a nacionalista oligarchia érdekeit képviselik, az európai integráció ellen viselnek hadat.

A The New York Times egyébként a magyar filozófus írásának, valamint több más neves szerző cikkének a közlését szeptember 15., a demokrácia nemzetközi napja körülre időzítette. Ennek a meglehetősen kevesek tudatában élő emléknapnak a kapcsán a New York-i újság emlékeztet James Bovard szavaira, amelyek szerint a demokrácia több kellene legyen annál, mint hogy két farkas és egy bárány szavaz arról, mi legyen vacsorára.