Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Keresd a nőt! Matyórózsák és harcias amazonok

Keresd a nőt! Matyórózsák és harcias amazonok Keresd a nőt! Matyórózsák és harcias amazonok Keresd a nőt! Matyórózsák és harcias amazonok
Elek Lenke

Keresd a nőt! – Nos, ha a francia értelemben nem is, inkább azt érzékeltetendő, mennyire fontos szerepet játszottak Eger történelmében és Heves megye hétköznapjaiban a hölgyek – és játszanak ma is. Ezt a jelmondatot választotta a térség turisztikai vezetése, és amelynek megfelelően egyedülálló, új programokkal várják a turistákat. (Okolicsányi Zoltán felvételei.)

Veronka, a sütőasszony. Az egri nők híresek bátorságukról, ezt eddig is tudtuk, megénekelte már Gárdonyi is. De nemcsak a vár védelmében álltak helyt. Az erőd udvarán Varga Veronika fogad korabeli viseletben, és vezet végig az Egri Csillagok túráján, miközben maga is bemutatkozik. Ő most egy korabeli sütőasszony – igen, ez legalább olyan fontos teendő volt, mint mondjuk az ágyúgolyók előkészítése, hiszen enni, méghozzá energiadúst, laktatót és finomat, minden harcosnak kellett.

Heves az egyike a legtöbb látnivalót felvonultató megyénknek, az egri vár és maga a megyeszékhely pedig a harmadik legnépszerűbb látnivaló a Budai Vár és a Mátyás templom után. Ott jártunkkor mindenütt turistákba botlottunk. Németek és osztrákok helyett inkább lengyelek, szlovákok látogatnak ide mostanság, olyannyira, hogy az éttermek étlapján lengyelül is olvashatók a fogások. Sok a belföldi vendég is, ilyenkor a tanév elején számos diákcsoport választja célnak Egert. Bár a mai gyerekek állítólag unják már a (számukra) régies nyelven megírt Gárdonyi-regényt, de ha élőben megtekintik a legendás ostrom helyszínét, és felmásznak a várba, még a mobiltelefonjukra is elfelejtenek ránézni.

Az idén a vendégéjszakák száma az előző évekhez mérten növekedni fog, és még inkább közelíti a másfél milliót – tudtuk meg az Eger Térsége Turisztikai Desztináció Menedzsment (a rettenetes kifejezés rövidítése: TDM) vezetőjétől, Szádeczky Kornéliától. Kiemelt időszakokban csaknem minden szálláshelyen telt ház van, hasznos az idejében foglalás.

Tavaly az MTÜ (az Országos Idegenforgalmi Tanácsból Országos Idegenforgalmi Hivatallá, Magyar Turisztikai Szolgálattá, Magyar Turizmus Rt.-vé és ki tudja, még milyen, követhetetlen nevű szervezetekké átalakult, végül egyelőre Magyar [most még nem nemzeti] Idegenforgalmi Ügynökséggé változott szervezet – a szerk.) által meghirdetett EDEN (European Destinations of ExcelleNce) pályázati felhívásra érdekes, összetett tematikájú kínálatot állítottak össze a helyi turisztikai szakemberek. Egerben a frissen elkészült weboldal öt nyelven tájékoztatja az idegent, miközben más online felületeken is példásan szerepel Eger. A klasszikus látnivalók – mint a Szépasszonyvölgy, a vár és a termálfürdő – változatlanul a legnépszerűbbek. Örömteli, hogy a közeli múltban mára már egyre ismertebb kiállítások is nyíltak a városban.

Sokan eleve az Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont, vagy éppen az Egri Road Beatles Múzeum miatt keresik fel Heves megyeszékhelyét. Az Egerben zajló felújítások a helyiek közérzetének javítása mellett a város vonzását erősítik.

Időutazás Róza nénivel. Egerszalókon úgy tartja a mondás: „Mária kötényében vagyunk”. Erős katolikus gyökereire büszke kis faluban jártunk. Európa egyetlen sódombja is a településen található, amelyet a termálvízforrás környékén lerakódó ásványi sók hoztak létre. Időutazáson vehet részt az, aki bekukkant az egerszalóki barlanglakásokba. Ez a hely Róza néni otthona is egyben, aki az egyik lakás lócáján ül, derűvel az arcán. Ne zavarjon senkit, hogy Róza anyánk textilből készült és életnagyságú. A fontos, hogy a fülébe suttogott titkok, örökre elhallgatva maradnak, a titkos vágyak pedig megvalósulnak. A vallomások után a térhatású Barlangmoziban „utazhat” a kedves látogató. Érdekes és izgalmas találkozás ez. Megtudhatjuk, hogy mi köze a dinoszauruszoknak Róza néni lakhelyéhez

Barlanglakás, Tücsökbusz és subás tojás. Ezek a barlanglakások a hajdani nyomorról tanúskodnak, bár az ott lakók igyekeztek otthonukat tisztán tartani és minden évben kifesteni. Saját telkük, földjük nem volt, ezért vájták ki a barlangokból otthonukat. A tufába vájt ház véd a téli hidegtől, a nyári hőségtől. A tetején meghagyták a növényzetet, hogy szigeteljen. Télen az állatok is itt melegedtek. Ha rendesen szellőztették, nem vizesedett. Később már a villanyt is bevezették. Még pár évtizede is laktak itt helybéliek, és a faluban ma is él olyan, aki egykoron barlanglakásban született.

Egerszalókon, a turisztikai iroda udvarán a közeli múltban kibővült a rendezvénytér. Szépül a Sáfránykert is. Az itteni, legnépszerűbb látnivalók elé kanyarodó Tücsökbusz igen kedvelt a turisták körében. A 40 perces utazás alatt megtekinthetik a látogatók a sódombot, a templomot és a pincesort is, miközben hangulatos népzenét és minden érdemeset fölsoroló idegenvezetést is hallgathatnak.

A barlanglakások szomszédságában korszerű közösségi kert és csodás illatú fűszerültetvény fogadja a látogatókat, no, meg sokféle helyi ínyencség. A palócleves autentikus, a „subás tojások”, köztük a bükkfán füstölt, a marinált, a piemonti pácban érlelt, a tárkonyos vagy vörösborban pácolt fürjtojásos előételek különlegesek. A Sáfránykert verandáján tejfölös-sonkás lángos sül, ínycsiklandó illata messze száll, mellé jóféle egri borok illenek.

Nem csupán bikavér, mert ma már a fehér borok legalább olyan népszerűek itt, mint a világszerte ismert vörös. Olyan sztárborászoknak van errefelé szőlője és pincéje, mint Lőrincz György, aki a St. Andreával egy egészen másfajta borkultúrát teremtett itt meg.

Csodás hímzések, szépséges menyasszonyok. A megye számos fejlődő, a népességet megtartó olyan faluval büszkélkedhet, mint Noszvaj vagy Maklár. Ez utóbbi cukrászdája – az ott működő Stühmer csokoládégyár jóvoltából – Budapest belvárosában is megállná a helyét, ízléses enteriőrjével, kivételes választékával, gondolva a glutén- vagy laktózérzékenyekre, és a diabetikus kúrán lévő vendégekre is.

A térség legnevezetesebb értékei elsősorban a gyógyvizek és a csodás matyó hímzések. Nincs olyan turista, aki ne fotózkodnék szívesen a gyönyörű ruhákba öltöztetett lányokkal, asszonyokkal, akik szívesen bemutatják  hímzőtudományukat. Mezőkövesd Hadas városrészében még arra is lehetőség volt, hogy felpróbáljuk – nők és férfiak egyaránt – a színes, látványos matyó népviseletet. A matyó menyasszonyok szépsége messzi földön közismert volt.

A nehéz, míves, sok hónapi kézi munkával készített ruhák előteremtése régen kötelező volt, főleg a menyasszonyoknak, még akkor is, ha nehezen rakta össze a család a rávalót. A mintáknak, a színeknek, a szabásvonalaknak és díszeknek megvolt a maguk jelentése. A hímzést is kipróbálhattuk – viszonylag hamar meg lehet tanulni ezt a technikát, de hibátlanul öltögetni, ahhoz már gyakorlat és sok-sok türelem kell...

 

 

 

 

 

Címkék