Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A lakossági fűtőeszközök a legnagyobb levegőszennyezők itthon – új szabvány

A lakossági fűtőeszközök a legnagyobb levegőszennyezők itthon – új szabvány
Infovilág

Hazánkban továbbra is aggasztó a levegő minősége, a legfrissebb uniós számvevőszéki jelentés szerint a kétes rangsorban Kínát és Indiát is előzzük. Nálunk az egyik legnagyobb szennyező a lakossági fűtés. A hagyományos energiahordozók felváltása, a jelenleginél szigorúbb energiahatékonysági szabványok bevezetése, a fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátásának csökkentése nem önmagában csak a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem hozzájárul környezetünk védelmén keresztül egészségünk javításához is. 

Még 2015 őszén lépett életbe az az európai uniós rendelet, amelynek hatására a kazánokon, bojlereken megjelent – a nagy háztartási eszközökről már jól ismert – energiacímke. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása. Akkor új fogalmakat is meg kellett tanulnia a fűtéskorszerűsítőknek, hiszen ma már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, melyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot. Egy készülék szezonális hatásfoka annak valós működési értékét mutatja a teljes fűtési időszakban. Jellemzően az új energiacímke szerinti „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új követelményeket.  

Szeptember 26: fordulónap a fűtőkészülékek NOx határérték-csökkentésében. Az uniós rendelet által érintett másik területen most lép életbe az új szabályozás, amely szerint az Európai Unió tagállamaiban a gázüzemű kazánok, illetve kombinált fűtő- és vízmelegítő készülékek esetén csökkenteni kell a nitrogénoxid-kibocsátást. A határnaptól csak olyan fűtőkészülékek forgalmazhatók és helyezhetők üzembe, melyeknek NOx-kibocsátása nem haladhatja meg az 56 mg/kWó értéket. A nitrogén-oxidok ugyanis károsak az emberi egészségre, és szerepet játszanak a savas esők kialakulásában is.

Ma csak a lakások mintegy harmadánál elégedettek a lakók az épületek állapotával, az energiahatékonyság javítása a múlt tíz évben központi kérdéssé vált a hazai ingatlanok megújításakor. Jól érzékelteti a magyar otthonok rossz épületenergetikai állapotát az is, hogy a fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nem csupán azért baj, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez, hanem azért is, mert a hagyományos készülékek a megengedettnél jobban szennyezik a levegőt. 

Az Európai Bizottság 2017 végén publikálta azt az országjelentést, mely az energiauniós szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos haladást összegzi az európai tagállamokra nézvést. A jelentés amellett, hogy egy fontos összefoglalója a 2005–15 közötti hazai energiapiaci irányzatoknak, foglalkozik az energiafelhasználás közvetett hatásaival, így a levegőminőséggel is. 
Megállapítja, hogy Magyarországon a levegőminőség továbbra is súlyos problémákat okoz. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon 2013-ban mintegy 13 ezer olyan korai haláleset történt, amelyet a szállópor (PM2,5) és a nitrogén-dioxid koncentrációja okozott. 

A jelentésben szereplő becslések szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5000 millió eurót. A közvetlen gazdasági költségek – a légszennyezéssel összefüggő megbetegedések miatt – az évente elvesztegetett munkanapokhoz, illetve társadalombiztosítási költségekhez kapcsolódnak.


Hazánkban a szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal[1]. Itt lényegesen kisebb a még nem is olyan rég fő problémaforrásnak megnevezett ipar (kb. 7%) és közlekedés (kb. 10%) részesedése. A szállópor mellett a nitrogénoxid-kibocsátás esetén is a háztartások az egyik legnagyobb szennyezők.
 

[1] Fűts okosan! kampány