Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Botrány az osztrák belügyben – a sajtószabadság korlátozása elfogadhatatlan

Botrány az osztrák belügyben – a sajtószabadság korlátozása elfogadhatatlan

„A sajtószabadság érinthetetlen” – szögezte le tegnap még a szélsőjobboldali Szabadságpárthoz tartozó osztrák belügyminiszter is, miután az előző nap hatalmas felháborodást okozott egy ismertté vált belső hivatali körlevél, amelyben a belügyi tárca szóvivője azt javasolta a tartományi rendőri szervek kommunikációs illetékeseinek, hogy a kormányzattal szemben kritikus médiával szorítsák le a törvény által megkívánt minimumra a kommunikációt.

Mindezt a Christoph Pölzl szóvivő által a kritikus hangvételű médiához tartozó szereplők egyikeként – a Kurier és a Falter mellett – konkrétan megnevezett Der Standard című lap írta meg. A lap kedden egész nap kereste Herbert Kickl belügyminisztert, aki aztán este fél hat után tette közzé állásfoglalását. Eszerint a sajtószabadság a demokratikus társadalom érinthetetlen és lényegi alappillére, annak korlátozása teljességgel elképzelhetetlen. A miniszteri állásfoglalásból kitűnik, hogy Kickl elővette szóvivőjét, úgymond tisztázó beszélgetést folytatott vele, és Pölzl biztosította főnökét afelől, hogy a körlevéllel semmilyen korlátozási szándéka nem is volt a kritikus hangvételű médiát illetően. Mindazonáltal a miniszter leszögezte, hogy a körlevél megfogalmazása nem találkozott az ő egyetértésével.

Megszólalt az ügyben az ENSZ-közgyűlés ülésszakán New Yorkban tartózkodó Sebastian Kurz kancellár és Alexander Van der Bellen államfő is. Kurz leszögezte: a kommunikációs tisztségviselők nem rekeszthetnek ki a tájékoztatásból egyes médiaszereplőket, a sajtószabadság korlátozása elfogadhatatlan. Természetesen Van der Bellen is arról beszélt, hogy nem szabad diszkriminálni egyetlen médiaszereplőt sem.

A Der Standard megjegyzi, hogy a szerkesztőség valójában igenis gyakran tapasztal hátrányos megkülönböztetést, legutóbb például nem hívták meg a lapot az egészségügyi pénztárreformról szóló tájékoztatóra, és a Der Standard kérdéseire időnként a kancellári hivatal sem ad választ.

Az ügy nemzetközi visszhangot is keltetttt, rosszalló állásfoglalást tett közzé például a Nemzetközi Sajtóintézet, amely a médiaszabadság védelmezésében együttműködik az Európa Tanáccsal is.

A Der Standard külön kommentárt is szentel az ügynek, és abban leszögezi: a nyilvánosságra került levél írásban rögzíti a médiamanipulációs szándékot. A kommentátor szerint Kurz kancellárnak világossá kell tennie koalíciós partnere előtt, hogy a médiatevékenység szabadságpárti értelmezése demokratikus államban nem lehetséges.

Maradjunk még Bécsben, ahol az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége található, és ez az intézmény ezekben a napokban mintegy hétszáz fő részvételével nagyszabású nemzetközi konferenciát tart az alapvető jogok érvényesüléséről. Mint az APA osztrák hírügynökség, valamint a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása arról beszámol, a tanácskozást Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes cseh tagja nyitotta meg. Beszédében szólt arról, hogy az unióban a kirekesztés, a diszkrimináció, a kisebbségi jogok tiszteletének a hiánya a közélet pereméről behatolt annak centrumába, és a média szereplői, a politikusok, illetve a véleményformálók részéről nem ütközik elég határozott ellenállásba.

Jourová a rossz nacionalizmus kiemelt példájaként említette a magyarországi „Stop, Soros!”-plakátkampányt, a németországi Chemnitzben tapasztalt zavargásokat, valamint a franciaországi antiszemita támadásokat.

Jourová beszédét ismertetve a Politico kitér arra is, hogy az EU-biztos rendkívül negatív módon ítéli meg azt a szerepet, amit a média eddig játszott a Brexit, vagyis az EU-ból való brit kilépés témájában. „A Brexit-vita a legjobb példa arra, miként tudja a sajtó elhinteni a megosztottság magvát” – fogalmazott, és felmutatta az egyik brit bulvárlap címoldalát, amely „piszkos patkányoknak” bélyegezte az EU vezetőit. Az igazságügyi EU-biztos szerint szükség lenne a médiaügyek újraszabályozására. Ő maga azt vallja, hogy a média bizonyos mértékig szabályozásra szorul, nem lehet pusztán a piaci törvényekre hagyatkozni, támogatásban kell részesíteni a közmédiát és a független médiát.

Egy pillantás erejéig visszatérve a bécsi belügyminisztérium médiaafférjához, a müncheni Süddeutsche Zeitung kommentárt közöl arról, hogy az Osztrák Szabadságpárt kiüresíti a liberális demokráciát, és hogy az Európai Uniónak most már fel kellene emelnie ez ellen a szavát. A kommentátor felhívja a figyelmet arra, hogy az ominózus körlevélben nem csupán a kormánykritikus médiával való kapcsolattartás szűkítését javasolja a szóvivő, hanem például azt is, hogy a szexuális vonatkozású bűncselekményeket erősebben kellene kommunikálni, a gyanúsítottak állampolgárságát pedig kifejezetten meg kellene jelölni – ami manipulatív szándékokra utal. Az EU nem teheti meg, hogy – miként Magyarország esetében történt – éveken át hallgasson, és ne parancsoljon megálljt az önkénynek – írja a bajor lap.