Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Demokrácia-jelentés: Orbán Magyarországa és Erdogan Törökországa a két utolsó

Demokrácia-jelentés: Orbán Magyarországa és Erdogan Törökországa a két utolsó Demokrácia-jelentés: Orbán Magyarországa és Erdogan Törökországa a két utolsó

Növekszik a magyar, a lengyel és a török illiberális kormányzatba vetett állampolgári bizalom – ismerteti a londoni Financial Times a német Bertelsmann-alapítvány tegnap közzétett felmérésen alapuló jelentésének legfőbb megállapítását. A Bertelsmann abban látja ennek a jelenségnek az okát, hogy az említett társadalmakban nem eléggé erősen gyökereztek meg az alapvető demokratikus értékek.

A 41 ipari országra kiterjedő felmérés összességében is meglehetősen sötét képet fest arról, hogy milyen a demokratikus normák helyzete a nyugati világban: 26 országban állapították meg a demokrácia szintjének a romlását a Bertelsmann által 2014-ben végzett hasonló felmérés óta. Egy országban nem látszik változás, és csak 14 országban javult a helyzet. A demokrácia minőségét illetően az első öt helyen a négy észak-európai ország – Svédország, Finnország, Norvégia és Dánia, valamint Németország található.

A 41-es mezőny végén kullogó ötök: Lengyelország, Románia, Mexikó, Magyarország és Törökország. A legdrámaibb zuhanás a lengyeleknél figyelhető meg: az ország a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest 29 helyet esett, és most a 37., aminek a jelentés összeállítói szerint az az oka, hogy a 2015-ben megválasztott, konzervatív nacionalista, Jog és Igazságosságnak nevezett párt nyíltan megsérti a demokratikus normákat és a jogállamiság követelményeit.

Eközben – olvasható az ismertetésben – az ENSZ úgynevezett boldogságjelentése, amit ebben az évben márciusban tettek közzé, azt mutatja, hogy a 2017-i kikérdezés szerint a lengyelek fele bízott a kormányban, ami hatalmas emelkedés a tíz évvel azelőtti 19 százalékhoz képest. Törökországban, ahol az elmúlt években drasztikusan romlott a demokratikus, alkotmányos rend állapota, tavaly 59 százalék mondta azt, hogy bízik a kormányzatban.

Magyarországon szintén bizalomnövekedés mutatkozik, bár a görbe emelkedése kevésbé meredek, mint Lengyelország esetében: a 2007-i 25 százalékról 2017-re 38 százalékra nőtt a kormányba vetett bizalom. A Financial Times által ismertetett Bertelsmann-jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a lakosság számottevő hányada mindhárom országban ellenzi a demokrácia erózióját, és ebből következően nagyfokú társadalmi, ideológiai megosztottság mutatkozik.

A The Washington Post az AP amerikai hírügynökségnek azt a beszámolóját közli, amely szerint az orosz befolyás mind a Balkánon, mind a Baltikumban, mind pedig Közép-Európában növekedőben van. A cikk áttekintése szerint Bosznia-Hercegovinában a Vlagyimir Putyin orosz elnök által támogatott, szeparatista irányvonalat követő szerb vezető, Milorad Dodik sikerét hozták a hét végén tartott választások, Lettországban pedig szintén egy oroszbarát párt végzett az első helyen a parlamenti választáson – igaz, a kormányalakítással alighanem nehézségei lesznek.

Miközben az orosz befolyás a Balkánon a legszembetűnőbb, a populizmus közép-európai szárnyalása szintén Moszkva kezére játszik Magyarországon, Ausztriában, illetve a Cseh Köztársaságban – olvasható a Washington Post által közölt AP-helyzetképben. Oroszországnak a Balkánnal kapcsolatban e beszámoló szerint az a fő gondja, hogy igyekszik megakadályozni a térség országainak a NATO-hoz való csatlakozását. Ebben segítségére van a régióhoz fűződő, hagyományos pánszláv, illetve ortodox keresztény kapcsolatrendszer, valamint az ezekben az országokban tapasztalható nagyfokú nepotizmus és korrupció, ami akadályozza a nyugati demokráciákhoz való szorosabb kapcsolódást.

Az Európai Unió – olvasható a cikkben – éveken át elhanyagolta a Balkánt, mert lefoglalták a saját problémái, az adósságválság, bevándorlás, illetve a brit kilépési folyamat. Uniós tisztségviselők viszont most attól tartanak, hogy a Balkán újra konfliktusövezetté süllyedhet, ha sürgősen nem karolják fel.

E félelmek – írja az AP és annak nyomán a The Washington Post – nem alaptalanok. Újra éleződőben van például a Szerbia és az egykor Szerbiához tartozott, tőle 2008-ban elszakadt, saját függetlenségét kikiáltó Koszovó közötti feszültség. Belgrád növelte csapatainak harckészültségi fokát, miközben Koszovó különleges rendőri erőket vezényelt az északi, szerbek lakta országrészbe.

Oroszországnak könnyű dolga van a szerbek körében, hiszen támogatja a Szerbiától a NATO katonai támogatásával elszakított Koszovóra vonatkozó szerb igényeket.

A bonyolult államszerkezetű Bosznia-Hercegovinán belül a boszniai szerbek köztársasága ma az orosz érdekek védvára – szólaltatja meg az AP Boško Jakšić szerb politikai elemzőt.

Ami pedig Macedóniát illeti, ott a Nyugat az ország NATO-csatlakozását szeretné siettetni, miután Szkopje és Athén megállapodott, hogy Görögország északi szomszédját Észak-Macedóniára nevezik át. Csakhogy az erről rendezett, szeptember 30-i népszavazás az alacsony részvétel miatt eredménytelen lett, így most felerősödtek a félelmek, hogy Macedónia destabilizálódhat.