Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Műanyaggal szennyezett a Duna: ötven részecske köbméterenként

Műanyaggal szennyezett a Duna: ötven részecske köbméterenként
Infovilág

A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. A Parányi Plasztiktalány kezdeményezés szellemében egy független laboratórium és partnerei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is. Környezetvédelmi, laboratóriumi, egyetemi és hatósági szakemberek a Wessling Tudásközpontban rendezett tudományos konferencián elmondták: az eredmény sajnos nyugtalanító, de a mérés csak az első lépés volt: összehangolt intézkedésekre van szükség világszerte.

Nemzetközi kutatások bebizonyították: a mikroműanyagok egyre növekvő mennyiségben vannak jelen az óceánokban, tengerekben, különösen súlyos a környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatuk. A Wessling Hungary Kft. partnereivel együtt az idén tavasszal azért kezdte el a Parányi Plasztiktalány (PPT) munkát, hogy a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szintjét is megvizsgálja.

Az előző mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok már felhívták a figyelmet arra: az európai mérésekhez hasonlóan Magyarországon is feltételezhető, hogy a mikroműanyagok megtalálhatók felszíni vizeinkben. A Tiszán Dombrádnál a Wessling mérései alapján a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben, a Tisza-tóból származó mintában pedig 23,1 részecskét találtak. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol.

A Parányi Plasztiktalány kezdeményezés részvevői először az Ipolyból vettek mintát: 1,7 részecskét mértek egy köbméter vízben. A viszonylag alacsony mikroműanyag-szint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól csaknem elzártan kanyarog. Az elterjedtebb (pl. polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott anyagtípusok (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) is kimutathatók voltak.

A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a Wessling Hungary Kft. Ez akár napi 20,7 millió részecske is lehet. Érdekes, hogy ezek a részecskék nem a Tisza vízgyűjtőjén is talált, széles körben felhasznált anyagtípusok, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).

A Parányi Plasztiktalány partnere az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Rábán az Észak-Dunántúli, az Ipolyon a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársai segítettek a mintavételi helyszínek kijelölésében. A Wessling szakemberei a mintavételi helyeken legalább kétezer liter mintát szűrtek át. Szűrőik akár 60 mikron „nagyságú” mikroműanyagokat is képesek befogni. 

Ötven részecske 1 m3 vízben! – így összegezhető a két, dunai mérés eredménye, ami azért is megdöbbentő, mert az eddigi magyarországi mérések közül kiemelkedően ez a legnagyobb érték. A szakemberek a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság segítségével a Megyeri hídtól északra, 1 m3 vízben átlagosan 45, a déli mintavételi ponton, a Csepeli Szabadkikötőnél 55 részecskét találtak. A Budapest alatti szakaszon a koncentráció nőtt. Mindez a városokra jellemző nagy népsűrűséggel lehet kapcsolatban: a csapadékkal bemosott szennyezés és a szennyvíztisztító-telepek is a mikroműanyagok első számú forrásai lehetnek.

A Dunán azonosított parányi plasztikok anyagfajtái: a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak kimutathatók.

A témában eddig megjelent írások az Infovilágon.