Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Van-e a győrinél elhanyagoltabb vasútállomás? Válaszolt a MÁV

Van-e a győrinél elhanyagoltabb vasútállomás? Válaszolt a MÁV Van-e a győrinél elhanyagoltabb vasútállomás? Válaszolt a MÁV Van-e a győrinél elhanyagoltabb vasútállomás? Válaszolt a MÁV
Kulcsár László

Háromszor küldte el szerkesztőségünk az Infovilág 2018. szeptember 12-i számában megjelent Van-e a győrinél elhanyagoltabb vasútállomás? című írását a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának abból a célból, hogy a cikkben fölvetett kérdésekre, észrevételekre (megnyugtató, hivatalos, felvilágosító stb.) választ kapjon, és annak megfelelően tájékoztathassuk olvasóinkat. A sürgetések hatására kerek egy hónap elteltével megérkezett a válaszlevél. (Köszönjük.) Kérjük, hogy az olvasó döntse el: elégedett-e a kérdéseinkre adott válaszokkal.

A kérdéseink és a válaszok:

Van-e a győrinél elhanyagoltabb, zordabb, barátságtalanabb, koszosabb, kényelmetlenebb vasútállomás hazánkban? Ha igen, melyik az?

Nos, már az első kérdést eleve figyelmen kívül hagyta a vasúttársaság kommunikációs igazgatósága, mert nem felelt rá. Igaz, miként egyik munkatársunk fölhívta a felelős szerkesztő figyelmét, a kérdés a csiki-csuki iskolapéldája is lehetne. Mert ha azt válaszolja a MÁV, hogy nincs, akkor elismeri: a győri vasútállomás az összes között a legelhanyagoltabb. Ha meg azt, hogy van, akkor beismeri: másutt is hasonló a helyzet.

Másodikként arra voltunk kíváncsiak, hogy mikor adják át rendeltetésének a győri vasútállomás indulási oldalán a mintegy másfél hónappal ezelőtt a – mindenekelőtt a mozgásukban korlátozott, kerekesszékes utasok számára megépített – rámpát?

„„A szakembereink azon dolgoznak, hogy minél előbb meg lehessen nyitni a rámpát a törvényi előírásokat betartva. Október 5-én  a kivitelező készre jelentette, így megkezdődhet a műszaki átadás-átvételi folyamat. Várhatóan október második felében lezajlik a próbaüzem, a műszaki átadási eljárás, valamint a használatba vételi eljárás, így a hónap végéig megnyitható a rámpa. A rámpa használatbavételéhez nem kell megvárni a Kormányablak átadását.”

Tessék mondani, miféle próbaüzem kell egy sok héttel ezelőtt elkészült, mintegy nyolcvan centis szintkülönbséget meglehetősen lapos szögben áthidaló, két oldalt kb. tíz–tíz méter hosszúságú feljáró használatba vételéhez? Netán ki kell próbálni, elég teherbíró-e? Ellenáll-e a nedvességnek? Érthetetlen.

Ha már e rámpa elkészült, mikor épülnek ugyancsak a mozgásukban korlátozott, kerekesszékes utasok számára lejárók, liftek, amelyek segítségével megközelíthetők lennének a peronok? – kérdeztük harmadikként.

Sejthetően a kommunikációs igazgatóság levélnek ez a része szolgál válaszul, bár a "mikor" kérdőszóra nincs válasz a lifteket illetően:

„Addig (tehát a rámpák átadásáig – a szerk.) a vasútállomásra, a peronokra – az eddigieknek megfelelően – biztosítjuk az akadálymentes bejutást a mozgáskorlátozottak számára előzetes bejelentés esetén. A kormányablakhoz kapcsolódó munkálatoknak köszönhetően a főbejárat mindkét oldalán rámpák segítik majd a mozgáskorlátozottak közlekedését, emellett a jelenlegi pénztárak mellett egy akadálymentes, mozgáskorlátozottak számára is könnyen megközelíthető mosdót alakítanak ki.”

Ismétlés a tudás anyja: újra szerepelnek a főbejárati rámpák, amelyeket mostanáig nem sikerült átadni. Kiderül: ha a nagy váróterem egy részét nem kerítik el, hogy kormányablakot létesítsenek ott (persze, már hónapok óta építik), akkor rámpa sem lett volna (ma még persze teljesen mindegy, hogy van-e vagy nincs, hiszen még nem avatták föl). A mozgáskorlátozottak számára a mosdó/vécé sem kész (legalább is a válasz erre utal). Az viszont eleve furcsa, hogy ha egy mozgáskorlátozott ember valami miatt azonnal utazni kényszerül, akkor – mivel nem jelentette be előzetesen (órákkal, napokkal előtte?), mégsem jut be az állomásra, a peronokra, miután az esetleges segítők – információ híján – nem kapnak utasítást a szolgálattevő elöljárótól. A mozgáskorlátozott, kerekesszékes tehát nem utazik, csak akkor, ha előzetes bejelentését iktatják és kijelölik a segítőket.

Negyedik kérdésünk: Szándékoznak-e nem csupán az indulási, hanem az érkezési oldalon is hasonló rámpát, liftet építeni és üzembe helyezni?

Erre kaptuk a leghosszabb választ, íme:

„A győri állomáson mozgáskorlátozott utasaink vonatra szállását az állomásra telepített emelő berendezéssel segítjük. Az aluljáró szintről a peronra jutásban állomási kollégáink segédkeznek, készséggel állnak mozgáskorlátozott utasaink rendelkezésére.

Az állomási és vonatkísérő személyzet köteles be- és kiszállásnál, valamint az utazás során kiemelt figyelmet fordítani és minden szükséges segítséget megadni a fogyatékkal élő utasoknak az utazás zavartalan lebonyolítása érdekében. A mozgáskorlátozottak szállítására szolgáló speciálisan kialakított kocsik kiszolgálása mobil emelő berendezéssel történik az erre kijelölt állomásokon, melyet csak az erre kiképzett és levizsgáztatott személyzet kezelhet.” (A szerk. megj.: ebből nem derül ki, hogy a győri vasútállomás „kijelölt” állomás-e vagy sem és van-e vizsgázott személyzete.)

„A korszerű motorvonatok esetében az alacsony felépítésű járműveken a fel- és leszállásban a vonatszemélyzet, más vasúti kocsik esetében mobilemelő segítségével tud a vonatra fel- illetve leszállni, és a peronvégi átjáróban a forgalmi személyzet kíséretével tudja megközelíteni vagy elhagyni az állomás területét.” (A szerk. megj.: csakhogy a peronvégi átjárók Győrött lépcsősorban kezdődnek és végződnek, így a mozgáskorlátozott vagy kerekesszékes megint csak várhat a szállító személyzetre, amelyet – mondjuk – egy külföldről érkező aligha fog és tud előre értesíteni Münchenből vagy Brnóból…)

„A győri állomáson közvetlen elérési lehetőséget az 1. vágányon tudunk biztosítani, amennyiben ilyen igényt külön jeleznek (például mozgáskorlátozottak csoportos utazása esetén). A Budapest–Győr viszonylatban közlekedő személyszállító vonatok jellemzően ezt a peront használják.” (Ismét közbe kell vágnia a szerkesztőnek: a győri 1. vágányra csak személyvonatok érkeznek, és valóban alacsony padlósok, bizonnyal segítő mechanikával is ellátottak. De a peronról megint csak emberi segítséggel juthat tovább a mozgásában korlátozott személy, mert egy magas lépcsőn juthat be az indulási vagy érkezési csarnokba. Ráadásul az érkezési oldalon megint nincs sem rámpa, sem felhajtó.)

FRISSÍTÉS 2018. OKTÓBER 12., 09.55: Fotoriporterünk ezt a változást tapasztalta a győri vasútállomás indulási csarnokának falán, a megépült rámpa fölött, ahonnan eltávolították ugyan a dróthálós kerítést, ám a kiragasztott tábla szövege magáért beszél: "a hatóság veszi használatba" és nem a mozgássérültek rokkantkocsival, kismamák babakocsival és mindazok, akiknek nehezére esik a lépcsőzés, netán nem akarják emelgetni a biciklijüket...

„A Győrből induló vagy Győrött megálló személyszállító vonatok nagy része alkalmas kerekesszékkel közlekedő mozgáskorlátozott utasok szállítására: beépített, a jegyvizsgáló által kezelt emelő berendezés vagy rámpa, többcélú utastérrész, mozgáskorlátozottak által is használható mellékhelyiség. Ilyenek például a Győr és Budapest között gyakran közlekedő FLIRT motorvonatok, a Győrön át Budapest, illetve Bécs irányába közlekedő RailJet-vonatok, a Talent motorvonatok, valamint számos InterCity.” (További információk a mozgáskorlátozottak utazásáról.)

„Több fejlesztési elképzelés is létezik a győri vasútállomás akadálymentesítésével kapcsolatban, azonban ezek jelenleg még nem indultak el. Győr Megyei Jogú Város korábban pályázati forrást nyert el „Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött” címmel, amely a vasút- és buszállomás és azok környezetének felújítását is érinti. Kérjük, a témában forduljon a győri polgármesteri hivatalhoz.”

(Meg fogjuk tenni, ám nagy kérdés, hogy a polgármesteri hivatal egyáltalán válaszol-e a kérdésekre, miután mostanáig erre egyéb ügyekben sem volt hajlandó. – a szerk.)

Van még kérdés! Miért nem takarítják az utazóközönség számára is észlelhető módon a vasútállomásnak legalább azokat a területeit, amelyeken naponta tízezrek fordulnak meg?

Továbbá: Miért nem gondoskodnak mindenekelőtt az aluljárók takarításáról és a falfirkák eltüntetéséről, hogy az utasoknak/érkezőknek legalább az első élménye ne legyen olyan lehangoló, mint manapság?

„Győrben a takarítást szerződött cég a Közszolgáltatási Szerződésben foglalt kritériumok teljesítésével végzi. A MÁV és a MÁV-START ellenőrzésért felelős munkatársai rendszeresen vizsgálják a tisztítás minőségét, hatékonyságát, és hiányosság esetén haladéktalanul intézkednek a takarításról. Bizonyos felületekről azonban még a legmodernebb technikával és tisztítószerekkel is nehéz, sőt szinte lehetetlen a mélyebb pórusokba régen bejutott szennyeződéseket eltávolítani.

A győri aluljáróban a firkálások eltávolítása csak rövid ideig hatásos, mert pár nap alatt újra graffitiket firkálnak a korábban letisztított felületekre. A győri aluljáróban várhatóan még idén letisztítjuk a graffitiket egy új, modernebb – tesztelés alatt lévő – szerrel.

Hozzátesszük, a hidak, gyalogos alul- és felüljárók graffitizése országos, nemcsak a vasúttársaságnál jelentkező társadalmi probléma. A kisebb, nagyobb felületű firkálások – bár elsősorban vizuális szennyezések – rongálják a falak felületét is, ezzel jelentős kárt okozva a MÁV-nak. Minden rongálásnál kezdeményezzük a hatósági eljárást. Az elmúlt évek tendenciája alapján az összefirkált felület mérete csökkent, az eltávolítási költségek kis mértékben nőttek, az esetszám pedig stagnál. A MÁV-csoport a rongálásokat megelőzendő a vasútőri jelenléten túl a médián keresztül is kér mindenkit, hogy ha graffitizőket, rongálókat lát, haladéktalanul jelezze ezt a vasút vagy a rendőrség munkatársainak, akik így gyorsan tudnak intézkedni.

A MÁV-csoport rongálások elleni kampányfilmjét itt tekintheti meg. A vasúttársaság emellett támogatja az olyan civil kezdeményezéseket, amelyek pl. egy aluljáró vagy egy falfelület igényes díszítését célozzák meg. Önálló kezdeményezésekre is van számos példa, de a tavalyi sikeres akció után a MÁV idén is meghirdetett saját pályázatot. Ezekről itt olvashat bővebben: https://www.mavcsoport.hu/mav/meg-egy-hetig-lehet-jelentkezni-mav-aluljarofesto-palyazatara; https://www.mavcsoport.hu/mav/alkotni-hivja-gyermekeket-mavhttps://www.mavcsoport.hu/mav-csoport/festes-elkezdodott-kihirdette-mav-aluljaro-festesi-palyazat-nyerteseit.”

A szerk. megj.: elismerjük, hogy a falfirka (graffitizés) általános jelenség, az óvodában, iskolában, a családban kellene elkezdeni a közvagyon védelmére nevelést. Ami pedig „…A győri aluljáróban várhatóan még idén letisztítjuk a graffitiket egy új, modernebb – tesztelés alatt lévő – szerrel” közlést illeti: ha értesítik róla az Infovilágot, lapunk elsőként kíván beszámolni az eredményről.

Végezetül erre a kérdésünkre – Mikor kezdődik el a győri vasútállomás (a politikai vezetés által állítólag kilátásba helyezett, megígért) teljes körű fölújítása? – akárcsak az elsőre, sajnos, megint csak elmaradt az érdemi válasz, miután nagy valószínűséggel nem (csupán) a győri polgármesteri hivatal dolga és hatásköre, hiszen a vasút országos entitás, még napjainkban is állam az államban, tehát a saját létesítményeit csak a saját nyereségéből, illetve – állami társaságról lévén szó – a költségvetésből juttatott milliárdokból képes fölújítani, korszerűsíteni. Mindehhez pedig politikai döntés szükségeltetik. Netán egy újabb választásig kell rá várni?