Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Amerikai képviselők bírálják a független magyar médiatámogatás visszavonását

Amerikai képviselők bírálják a független magyar médiatámogatás visszavonását Amerikai képviselők bírálják a független magyar médiatámogatás visszavonását Amerikai képviselők bírálják a független magyar médiatámogatás visszavonását

Huszonkét amerikai demokrata képviselő írt levelet az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárnak, Wess Mitchelnek, hogy kérdőre vonják: miért vonta vissza a magyarországi független sajtó támogatására tervezett 700 ezer dolláros pályázatot – adta hírül a brüsszeli hírportál, a Politico.

A levél írói a helyzet tisztázását követelik akkor, amikor az a probléma, hogy egyre szűkül a szabad sajtó élettere Magyarországon, viszont az orosz kormány szócsövének tartott Russia Today és a Szputnyik sztorijai egyre nagyobb promóciót kapnak, és tálalják azokat bőségesen a magyar olvasóknak a kormány támogatásával – írja a magyar lobbicsoport kongresszusi vezetőhelyettese, Mercy Kaptur a levélben. A független média támogatásának ötlete 2017 novemberében vetődött fel, majd azt az amerikai külügyminisztérium az idén nyáron, júliusban megtorpedózta. Magyarázat a döntésre azóta sem érkezett, s a Politico tudósítói hiába érdeklődtek, sem Wess Mitcheltől, sem a külügyminisztériumtól, sem a budapesti amerikai nagykövetségtől válasz nem érkezett. Egykor a washingtoni külügyminisztérium nemcsak figyelemmel követte, de általában reagált is a sajtószabadságot, a demokráciát ért támadásokra Magyarországon, a világon mindenütt.

Trump elnöksége óta az általa kinevezett külügyér nem fordít gondot ezekre a kérdésekre. Sőt, folytonos kritikákat kap a Trump-kormány a republikánusoktól épp úgy, mint a demokratáktól a hazai-amerikai médiát és a demokratikus intézményeket ért méltatlan támadások miatt. A levél emellett kitér az Európai Parlament szavazására is a 7-es cikkelyről, és sorolja azokat a problémákat, amelyek aggodalommal töltik el az amerikai képviselőket.

Attól tartanak a hajléktalanok, hogy most őket vette célba Orbán Viktor – írja a brit The Guardian. Nagyon sok ország küzd a hajléktalanság problémájával, de jelek szerint Magyarország lesz az első, amelyik az alkotmányában is rögzíti éjszakai utcai tartózkodásuk tilalmát. Erre a jövő héttől kerül sor, elsőként és egyedüliként a világban. S hajléktalanok nyíltan beszélnek arról, hogy a menekültek és a migránsok után most rajtuk veri el a port Orbán Viktor.

Iványi Gábor metodista lelkészt idézi az írás, aki szerint nem lehet végeláthatatlan kampányt folytatni a migránsok ellen. Amúgy is, velük nem lehet egy belpolitikai kampányban hosszasan gyűlöletet kelteni úgy, hogy közben az ország nem fogadja be őket. Hozzátette, szinte már hozzátartoznak a hajléktalanok Budapest látványához, aminek az az egyik magyarázata, hogy nincs elég hely a menedékkérő intézetekben. Az érintettek pedig arról számoltak be, hogy számos hajléktalanszálló gyakorlatilag hasznavehetetlenül. A 47 éves Erik arról számolt be, hogy a rendőrég kesztyűt húzva gyakran elveri őket, ő 20 éve él az utcán, van tapasztalata. S ha kiűzik őket az adott kerületből, akkor a rendőrség mossa kezeit, nekik egy gonddal kevesebb. Ám ezzel semmi sincs megoldva. Kovács Zoltán kormányszóvivő védelmébe vette az október 15-én életbe lépő új törvényt, mert Nyugat-Európában szerinte egyetlen kormány sem költött annyi pénzt a hajléktalanokra, mint a magyar. Ezért teljesen abszurdnak tartja a kormányt ért kritikákat Kovács.

Iványi, aki Orbán két gyerekét is megkeresztelte, azt mondja, a kormány félrekezeli a problémát, mert hajléktalannak lenni, nem választás kérdése, ezért nem lehetne büntetni sem. 

Orosz és ukrán hírportálok – így a Kijev Post meg az Unian is – foglalkoznak a budapesti ukrán nagykövet behívásával a külügybe, akin a magyarellenes politikát kérik számon, ami a magyar külügyminiszter szerint az utóbbi időben megerősödött. A témáról egyébként a német nyelvű média is szép számban közölt cikkeket, mint például a Neue Zürcher Zeitung, amelyik Magyar Levente halállistás sajtótájékoztatóját idézi.

Az APA osztrák hírügynökségtől arról értesülhetünk, hogy Magyarország és Lengyelország példáját követve Ausztria sem kívánja aláírni decemberben az ENSZ menekültügyi paktumát. A Zöldek delegációja nevében Michel Reimon úgy fogalmazott, hogy a reakciós keleti blokkhoz csatlakozik ezzel hazája is, mert Sebastian Kurz kancellár mindent elkövet, hogy a bulvárlapoknak újabb és újabb témákat adva, népszerűséget hajhászva szerepelhessen a médiában. Reimon szerint Ausztria marginalizálódik, ezért fontos lenne, hogy megerősödjék az unió, amelyik folytatja a progresszív irányvonalat, és harcol az antidemokratikus és illiberális trendek ellen.