Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az ökomenza nem utópia: szarvasi gyermekétkeztetési modell

Az ökomenza nem utópia: szarvasi gyermekétkeztetési modell
Greenpeace-közlemény

A fenntartható közétkeztetés fontosságára hívja fel a figyelmet a Greenpeace Magyarország az élelmezési világnapon. A zöldszervezet által bemutatott szarvasi gyermekélelmezési modellben a menzakoszt alapanyagainak csaknem fele helyi termelőktől, részben ökogazdaságból származó élelmiszer.

Mivel a gyerekek a legérzékenyebbek az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokra, ezért különösen fontos, hogy legalább ők kapjanak egészséges alapanyagokból készült ételeket. A Greenpeace szorgalmazza, hogy legyen minél nagyobb arányban ökogazdálkodásból származó, káros vegyszereket nem tartalmazó alapanyag a közétkeztetésben.

Szarvason olyan előremutató gyermekélelmezési modellt hoztak létre, amelyben az alapanyagok csaknem fele helyi termelőktől származik, a felhasznált zöldségek 50-60%-a biozöldség, az élelmiszer-hulladék mennyiségét pedig egyszerű ötletekkel csökkentik. A mintául szolgáló modell működésének alapja az önkormányzat, a helyi gazdálkodók, a helyi biogazdaság, valamint gyermekélelmezési szakemberek és a pedagógusok összefogása.

Mivel az élelmiszerekben található vegyszermaradványokra a kisgyermekek a legérzékenyebbek, számukra különösen fontos, hogy egészséges, jó minőségű alapanyagból készült ételeket kapjanak. Az Európai Parlament tudományos szolgálatának 2016-i jelentése [1] szerint bizonyos rovarölő szerek például mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a fejlődésben lévő szervezetükben, és az egyre gyakoribb figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) is összefüggésbe hozható a növényvédő szerekkel.

A súlyos egészségügyi hatások mellett étkezésünknek súlyos környezeti hatásai is vannak. Mostanra bizonyított tény, hogy a nagyipari, a vegyszereken alapuló mezőgazdaság az egyik legsúlyosabb okozója a klímaváltozásnak, és óriási szerepe van az élővizek szennyezésében, valamint a vadon élő állatok és növények kihalásában is. A termelésnek ez a módja a földi élet fennmaradását veszélyezteti, ezért mindenképp változtatni kell rajta, és elmozdulni az ökológiai gazdálkodás irányába.

A kedvező változást a fogyasztói igények változása és a közétkeztetés megújítása is ösztönzi. „Meggyőződésünk, hogy olyan közétkeztetésre van szükség, amely minden gyerek számára biztosítja az egészséges ételeket, amelyben az alapanyagok a lehető legnagyobb arányban a természettel összhangban működő, helyi ökológiai gazdálkodásból származnak” – jelentette ki dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampányának vezetője.

A zöldszervezet azon dolgozik, hogy a hazai közétkeztetésben minél nagyobb arányban jelenjenek meg a hazai ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek. Ennek részeként az okosmenza.hu oldalon adományszervező kampányt hirdetett. A mozgalom támogatói hozzájárulhatnak az óvodai és az iskolai közétkeztetés egészségesebbé tételéhez.

[1] Human health implications of organic food and organic agriculture − European Parliamentary Research Service, 2016.

A Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft.-nél naponta 1200 adag ételt főznek, óvodákat, iskolákat és szociális intézményeket látnak el. Az alapanyagok majdnem fele helyi vagy környékbeli gazdálkodótól származik, az általuk felhasznált zöldségeknek pedig 50-60%-a biogazdaságból, nagyrészt a szarvasi BioHungaricum Kft.-től érkezik − ez körülbelül évi két kamionnyi zöldség.  

Az ökogazdálkodók bevonása, a helyi termelők és a rövid ellátási lánc, a szezonális termények előnyben részesítése és az élelmiszer-hulladék csökkentése mind olyan lépések, amelyek  hozzájárulnak egy környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontból is fenntartható élelmezési rendszer kialakításához.

Egy ilyen rendszer működtetéséhez erős elhatározás és sok szereplő összefogása kell, ez azonban nem lehetetlen. Szeretnénk, ha minél több településen követnék Szarvas példáját.

A Greenpeace szerint ma már bizonyított, hogy lehetséges elegendő egészséges élelmiszert termelni az emberiségnek ökológiai módszerekkel is. A legfrissebb, most szeptemberben bemutatott kutatás kimondottan Európa mezőgazdaságát [2] vizsgálva jutott erre a következtetésre.  

Ma a legtöbben egyáltalán nem tudjuk, honnan származnak az élelmiszereink. Nagy részét óriási, monokultúrás gazdaságokban, rengeteg vegyszer felhasználásával állítják elő, gyakran nem is a mi földrészünkön. Ha azonban csak Európát vizsgáljuk, itt is rohamosan nő a növényvédő szerek használata. Egy átlagos német almaültetvényt például 34-szer permeteznek le egyetlen szezonban.

A vegyszerhasználat súlyos következményekkel jár bolygónkra nézve is. A növényvédő szerek, a műtrágyák és az állattartó telepek szennyvizei bejutnak a folyókba és tavakba, „holt zónákat” hoznak létre a tengerekben és tönkreteszik a talajt. Az élővilág pusztulásában is óriási szerepet játszanak: a múlt 30 évben háromszázmillióval csökkent a madárállomány [3] az európai agrár-élőhelyeken. Emellett a jelenlegi élelmezési rendszer, ha minden járulékos ágazatot számításba veszünk (pl. feldolgozást, szállítást), az üvegházhatásúgáz-kibocsátás felét okozza.

A Greenpeace 2017 októberében végzett közvélemény-kutatása [4] szerint a magyar lakosság több mint kétharmada szeretné, ha vegyszermentes élelmiszert használnának a közétkeztetésben, továbbá az óvodai és iskolai menzákon kötelező legyen a vegyszert nem tartalmazó bio-élelmiszerek használata, ezért akár többet fizetni is hajlandó lenne.  

Október 16.: az ENSZ élelmezési világnapja; célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt a százmilliókat érintő élelmezési gondok orvoslására. A FAO 2017-i jelentése szerint jelenleg 815 millió ember éhezik a Földön, annak ellenére, hogy egy FAO-tanulmány szerint bolygónk 10-12 milliárd ember tudna táplálni, ha kevesebb élelmiszert dobnánk ki, és sokkal kevesebb húst és tejterméket fogyasztanánk.

[2] Agroecology can feed Europe pesticide-free in 2050, new study finds − euractive.com, 2018. szeptember 18.

[3] 30 év alatt 300 millió madár tűnt el az európai agrár-élőhelyekről − agrotrend, 2018. szeptember 28.

[4] A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research 2017 októberében készített reprezentatív közvélemény-kutatása

Címkék