Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Embertelen hajléktalanüldözés – Orbánnak már nincs helye az Európai Néppártban

Embertelen hajléktalanüldözés – Orbánnak már nincs helye az Európai Néppártban Embertelen hajléktalanüldözés – Orbánnak már nincs helye az Európai Néppártban Embertelen hajléktalanüldözés – Orbánnak már nincs helye az Európai Néppártban

A nemzetközi média nagy figyelmet szentel annak, hogy Magyarországon hatályba lépett a hajléktalanok közterületi tartózkodását tiltó törvény. A BBC felhívja a figyelmet arra, hogy Leilani Farha, az ENSZ lakhatási szakértője júniusban az emberi jogokkal ellentétesnek és kegyetlennek minősítette az Orbán Viktor kormánya által hozott jogszabályt.

Az egész világon mértékadó hírforrásnak tekintett brit közszolgálati műsorszóró beszámolója szerint mintegy 11 ezer hely van az állami hajléktalanszállókon, de szakértők úgy vélekednek, hogy az országban 20 ezer körül lehet a hajléktalanok száma.

A The New York Times a Reuters hírügynökség jelentését ismerteti az utcán alvást büntetőjogi eszközökkel tilalmazó, alkotmánymódosításon alapuló, júniusban elfogadott előírásról, amelynek értelmében a rendőrség őrizetbe veheti és személyes ingóságaitól megfoszthatja azt, aki 90 napon belül három alkalommal ellenszegül a hajléktalanszállóra való bevonulásra kötelezésnek. A Reuters megszólaltatja Iványi Gábort, akinek az Oltalom nevű csoportja 600 személynek gondoskodik szállásról Budapesten. Iványi szerint a kormányzat nem folytatott megfelelő párbeszédet a jótékonysági szervezetekkel, mielőtt elfogadta volna az új törvényt.

Szintén ismerteti a hírügynökség Rétvári Bence államtitkár szavait, amelyek szerint a kormány 9 milliárd forintot szán az idén a hajléktalanokról való gondoskodásra és további 300 milliót a szálláskapacitás bővítésére. Vasárnap mintegy ötszázan tiltakoztak a parlament előtt, és a Reutersnek nyilatkozó egyik tüntető, Merényi Ágnes, aki „A város mindenkié” elnevezésű csoport aktivistája, szégyenletesnek mondta, hogy ez az alkotmánymódosítás a legkiszolgáltatottabbakkal szemben ad új eszközöket a rendőrség kezébe.

Mind az előbb említett BBC-beszámoló, mind a Reuters-tudósítás emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament a múlt hónapban eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben az emberi jogok helyzete miatt.

A The Washington Post az AP amerikai hírügynökség jelentését közli a témában. Ez egyebek közt kitér arra, hogy a júniusban elfogadott hetedik alkotmánymódosítás a hajléktalanokkal szembeni fellépés mellett az ország keresztény kultúrájának a megőrzését deklarálja célkitűzésnek, valamint nagymértékben korlátozza a menedékjog megszerzésének a lehetőségét.

Az osztrák Die Presse is beszámol az utcán éjszakázás tilalmának az érvénybe léptetéséről, és kiemeli, hogy a hajléktalanokkal szemben eredetileg 2013-ban elrendelt, és most megszigorított korlátozások értelmében a rendőröknek a hevenyészett kunyhók, bódék kiüríttetéséhez is joguk van.

A Die Presse egy másik magyar vonatkozású cikket is közöl mai számában. Ez arról szól, hogy a magyar kormányfőt „körbeudvarolják” jobboldali szervezetek, miközben az Európai Néppárt hezitál, és halogatja a Fidesz kizárását.

A lap emlékeztet arra, hogy Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt vezetője már közvetlenül azt követően, hogy az Európai Parlament jogállamisági eljárást kezdeményezett a magyar kormány ellen, meghívta Orbán Viktort, hogy csatlakozzék az olyan jobboldali pártok szövetségéhez, mint saját pártja, illetve az olasz Liga.

Tegnap aztán a holland jobboldali populista Geert Wilders nyilatkozata jelent meg a Magyar Időkben: „fantasztikus” lenne az együttműködés Orbánnal. A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárton, vagyis a Fidesz pártcsaládján belül eközben tovább folyik a vita. Holnap, szerdán összeülnek Brüsszelben a tagpártok vezetői. A Die Presse úgy tudja, hogy a Fidesz kizárása hivatalosan nincs ugyan a napirenden, de megjegyzi, hogy a kérdésről napok óta vitáznak.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke leszögezte, hogy Orbánnak nincs többé helye az Európai Néppártban, mert a magyar vezető álláspontja összeegyeztethetetlen a kereszténydemokrácia értékeivel. Juncker ugyanakkor – írja a Die Presse – utalt arra, hogy Orbánnak még mindig van lehetősége álláspontjának a megváltoztatására. A Néppárton belül a Die Presse tudomása szerint a magyar vezető legélesebb bírálói közé tartozik Alexander Stubb volt finn miniszterelnök, aki pályázik arra, hogy ő legyen a Néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére a jövő májusi európai parlamenti választások eredményeképpen.

Sebastian Kurz osztrák kancellár viszont a Frankfurter Allgemeine Sonntagsblatt című német vasárnapi lapnak nyilatkozva ellenezte, hogy kizárják a Fideszt a Néppártból. Az osztrák szociáldemokraták Európa-politikai szóvivője, Jörg Leichtfried bírálta is az Osztrák Néppártot, mondván, Európa-pártinak mondja magát, ám továbbra is falaz a szociálisan érzéketlen, Európa-ellenes Orbánnak – írja a bécsi Die Presse.