Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbánék már Brüsszelben háborúznak a nem kormányzati szervezetek ellen

Orbánék már Brüsszelben háborúznak a nem kormányzati szervezetek ellen Orbánék már Brüsszelben háborúznak a nem kormányzati szervezetek ellen

Nem történt előrelépés a Lengyel- és Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági problémák ügyében tegnap Luxembourgban, ahol az uniós tagországok EU-ügyekben illetékes tárcavezetői tartottak megbeszélést – állapítja meg a Politico című amerikai portál európai kiadása.

A beszámoló szerint az unió soros elnökségét ellátó Ausztriának szemmel láthatóan kellemetlen feladata volt, hogy mindkét országot napirendre vegye, miután Sebastian Kurz kancellár a minap úgy foglalt állást, hogy ne taszítsák ki a Fideszt az Európai Néppártból. Gernot Blümeltől, az uniós ügyek osztrák miniszterétől a Politico idézi azt a tájékoztatást, hogy a vita Magyarországgal kapcsolatos része puszta formalitás volt: miután az Európai Parlament elindította az alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást, a tagállami miniszterek tanácsa most álláspontjának írásba foglalt kifejtésére kérte fel Magyarországot, a budapesti kormány képviselője pedig erre rábólintott. Emellett helyzetjelentés elkészítésére kérték fel az Európai Bizottságot. Lengyelországgal kapcsolatban Frans Timmermans bizottsági első alelnök sajnálattal állapította meg, hogy a bíróságok függetlenségét illetően a helyzet a közeli múltban tovább romlott.

Lengyelországot illetően a brüsszeli bizottság kezdeményezésére már korábban megkezdődött a hetes cikk szerinti eljárás. Mint a The New York Times által átvett, luxembourgi keltezésű Reuters-jelentés írja, sorrendben immár hatodik alkalommal vitatták meg a tárcavezetők a lengyel helyzetet. A Reuters idézi Timmermansnak azt a megállapítását, hogy a lengyel kormány, ahelyett, hogy az uniós aggályok miatt felfüggesztette volna, éppen ellenkezőleg, felgyorsította a legfelső bíróság bíráinak a kinevezési folyamatát. Magyarországgal kapcsolatban a The New York Timesban közölt beszámoló a média, a bíróságok és a civil szervezetek feletti ellenőrzés megszigorítását emeli ki a különböző jogállamisági problémák sorából. A Reuters szerint valószínűtlen, hogy az uniós eljárások elvezetnének a lengyel, illetve a magyar szavazati jog felfüggesztéséhez, hiszen ahhoz az érintett tagországon kívül az összes többinek az egyetértésére lenne szükség, így az eljárás inkább csak a két állam jóhírét rontja. A cikk felhívja a figyelmet Didier Reynders belga miniszternek a vitában elhangzott hozzászólására. A liberális politikus megjegyezte, hogy Romániában is veszélybe kerültek alapvető demokratikus jogok.

Megjelent a vezető amerikai lapokban egy másik, Magyarországot történetesen elismeréssel illető beszámoló is: mind a The New York Times, mind a The Washington Post közli az AP hírügynökség vatikánvárosi keltezésű jelentését arról, hogy az iraki káldeus katolikusok vezetője felpanaszolta: mindmáig nem valósult meg semmi az iraki vallási kisebbségeknek korábban megígért amerikai támogatásból. Magyarország ezzel szemben 5 millió dollár támogatást nyújtott iraki keresztény otthonok, iskolák és templomok helyreállítására – tájékoztat az AP a káldeusok bíborosának a közlése alapján.

Elkeserítő képsorokkal került be ugyanakkor Magyarország a nemzetközi médiába annak kapcsán, hogy hatályba lépett a hajléktalanokat a közterületeken való életvitelszerű tartózkodástól eltiltó törvény.

Az első, jórészt még csak szöveges beszámolók után most már videótudósítások is találhatók az interneten – így például a Die Welt című, nagy példányszámú német lap weboldalán – az utcán élő, hajléktalanná vált, tragikus sorsú, kukázó emberekről, minden szónál erősebb képi hatást keltve, a rövid tudósításokban nem igazán bemutatva, hanem inkább csak felvillantva a nyomorúságos élethelyzeteket, a rendőrök utcai jelenlétét és fellépését, a parlament előtt tartott tiltakozó megmozdulást, a hajléktalanszállók világát.

Visszatérve még Luxembourgra, ahol a hetes cikkel kapcsolatos, már említett tegnapi tanácskozást megelőzően, még hétfőn az uniós tagállamok külügyminiszterei folytattak megbeszélést, az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál tudósítása azt írja: Magyarország az Európai Unió szintjére vitte a nem kormányzati szervezetek ellen vívott harcát. Szijjártó Péter ugyanis felszólította az EU-t, hogy ne finanszírozza tovább az olyan NGO-kat, amelyek aláássák Izrael vagy Egyiptom szuverenitását, illetve amelyek segítik az illegális migrációt. A fellépés nem meglepő – írja Georgi Gotev, az EurActiv vezető tudósítója, és emlékeztet arra, hogy Magyarország odahaza már hosszabb ideje hadat visel Soros György és a migránsokat segítő civil szervezetek ellen, Orbán Viktor pedig szövetségben áll Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, valamint Abdel Fattah el-Sziszi egyiptomi elnökkel, akik szintén el akarják hallgattatni az őket bíráló nem kormányzati szervezeteket.