Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Januártól még nehezebb lesz áfát csalni az EU-ban

Januártól még nehezebb lesz áfát csalni az EU-ban
Infovilág

A néhány héttel ezelőtt elfogadott áfacsomaggal olyan problémákat szeretnének kezelni az Európai Unió döntéshozói, amelyek a különféle kereskedelmi ügyletek közben adódnak az áfa elszámolásakor. A januártól életbe lépő intézkedések sok vállalkozás számára technikai könnyítéssel járnak, mérsékelhetik a kockázatokat – adja tudtul szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Az Európai Unióban évek óta zajlik – és még további éveket vehet igénybe – az áfa rendszerének reformja a pénzmosás elleni küzdelem és az adózókat terhelő bürokrácia csökkentése jegyében. A Gazdasági és Pénzügyi Tanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslatok az uniós áfarendszer hosszútávú reformjának első lépéseiként értelmezhetők. Az egyik a „gyors megoldásokat” (quick-fix) tartalmazó ideiglenes hozzáadottértékadó-csomag elfogadása volt, amelynek célja az adózókat érintő néhány probléma hatékony és gyors kezelése. 

Az egyik lényeges pont a vevői készlethez (call-off stock) kapcsolódik: bár erre vonatkozó szabályok már ezelőtt is működtek Magyarországon, a mostani egyszerűsítést most minden tagállamra kiterjesztették. A lépéssel elkerülhetővé válhat az áfaregisztráció, valamint az áfabevallás készítése és az adószámlákban történő felszámítása. Földes Balázs, a Crowe FST szakértője szerint olyan magyar vállalkozások működését is meg fogja könnyíteni, amelynek készleteit előre kihelyezik a külföldi vevőhöz. A szabályok egységesítése néhány esetben viszont korlátozottabb lehet a jelenlegi magyar szabályoknál.
Fontos tisztázó intézkedés még: egy másik EU-s tagállamba csak akkor lehet áfa nélkül értékesíteni egy adott terméket, ha a vevő adószáma is rendelkezésre áll és az adat az unió online közösségi adószám-megerősítő rendszerében (VIES) is ellenőrizhető. Ez a rendelkezés alapvetően megerősíti az eddigi magyar gyakorlatot, de a határozottabb törvényi szabályozás egyes országok esetében (pl. Spanyolország) – ahol cégeket csak hosszas procedúrát követően vesznek áfa nyilvántartásba – okozhat némi fennakadást, ha az adott cég még nincs regisztrálva a VIES rendszerében. 

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén elfogadták a láncügyletekkel (chain transactions) kapcsolatos szabályozási reformokat is, amelyek a tagországok közötti kereskedelmet érintő áfa-kockázatokat minimalizálhatják a jövőben. Ráadásul ezt olyan egyszerű feltételekre lehet építeni, mint például a vevő által megadott adószám vizsgálata.  
Az új szabályozás azért is különösen fontos, mert az eladók gyakran nem is tudnak róla, hogy éppen láncügyletben vesznek részt: például az is ilyen esetnek számít, ha a közvetlen vevő a saját címe helyett már egyből a vevő vevőjének a címére kéri az áru szállítását. Rengeteg magyar cégnél azért keletkezett áfahiány, mert az ilyen sokszereplős ügyleteknél sokszor tévesen ítélték meg, hogy a sorban éppen melyik eladás minősül belföldi – tehát áfás –, és melyik a nemzetközi – áfamentes – értékesítésnek. Az új szabályozás nagy könnyebbség lehet sok hazai cég számára is, mivel egységes irányelveket ad azzal kapcsolatban, hogy egy adott láncügylet értékesítései során melyik ügylet számít nemzetközi szállításnak és melyik nem.

A forgalmi adókkal kapcsolatos negyedik fontos intézkedés a kiszállítási igazolások beszerzésével és elfogadtatásával kapcsolatos egységes szabályozásra vonatkozik. Az exportáló cégek ugyanis sok esetben nem tudták a magyar hatóságok számára is hitelesen bizonyítani, hogy a terméket kiszállították az EU másik tagállamába, ezért az ellenőrzések adóhiányt állapíthattak meg a cégnél. Ilyen például, amikor az árukat átvevő személy aláírásával hitelesített fuvarlevél-példány nem jut vissza az eladóhoz. Az egységes EU-s szabályozásnak köszönhetően a külföldi partnereket az eddiginél nagyobb eséllyel lehet majd rábírni az együttműködésre.