Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Meg kellene vizsgálni Orbán és Szijjártó kapcsolatait az orosz hírszerzéssel

Meg kellene vizsgálni Orbán és Szijjártó kapcsolatait az orosz hírszerzéssel Meg kellene vizsgálni Orbán és Szijjártó kapcsolatait az orosz hírszerzéssel

Helyén kell kezelnie Ukrajnának Magyarországot, és jobb lenne, ha utánanéznének Orbán és Szijjártó orosz hírszerzési kapcsolatainak – javasolta az ukrán „112” tévé politikai műsorában és a saját hírügynökségi portálján, a Gordonon is Dmitri Gordon, ukrán újságíró. Tanácsát kiegészítette azzal, hogy ha keresik a szálakat, ő biztos abban, hogy meg is fogják találni az említett személyek orosz titkosszolgálati kapcsolatait.

Dmitri Gordon szerint meg kell mutatni és meg kell magyarázni a világnak, miért viselkedik Orbán Viktor úgy, ahogy. Miért jelentheti ki azt, hogy neki senki ne mondja meg, mit csináljon, meg hogyan vezesse az országot. Ennek ismeretében az ukrán kormánynak sokkal merészebben kellene és lehetne visszavágnia Budapestnek. Semmi rosszat nem tett Ukrajna Magyarországnak, ezért oda kell csapni az asztalra és visszavágni, hogy más sem szólhat bele az ukrán belügyekbe. Gordon szerint ki kellene utasítani a magyar nagykövetet Kijevből. Az ukrán külügyminisztériumnak pedig utána kellene néznie, milyen Orbánék viszonya Romániával, vagy milyen az emberi jogok helyzete Magyarországon – utalt itt Gordon a sérülékeny támadási felületekre.

Az orosz és angol nyelvű portál tényszerűen ismerteti az ukrán–magyar viszony elmérgesedésének stációit, tekintve az oktatási, azaz nyelvtörvényt, majd a Beregszászon, az állampolgársági eskün készült titkos videofelvételt, aminek következtében mennie kellett a magyar konzulnak Beregszászról és az ukránnak is Budapestről. Végül ismerteti azt a közvélekedést, amely szerint Orbán úgy viselkedik,mintha Kárpátalja Magyarország területéhez tartoznék. Magyarország tudomására kellene hozni, Kijev szuverenitása szent és sérthetetlen.

Az orosz nyelvű Ukraina portálon pedig jó adag sorosozás fogadja az olvasót, igaz, nem ukrán, hanem lengyel szemszögből elemezve a helyzetet. A cikk címében hirdeti hatalmas Soros portré kíséretében, hogy Soros György Magyarország és Lengyelország ellensége. A volt lengyel védelmi miniszter nyilatkozatai alapján összeállított lehetséges értelmezésekből a szerző végül arra lyukad ki, hogy mivel Jarosław Kaczynski jó barátja, Anton Macserevics tulajdonképpen a volt kormányfő szócsöve. Mert a lengyelek nehezen emésztik meg Németország kétarcú, igencsak kiegyensúlyozott orosz- és Amerika-barát politikáját, már ami az oroszokkal kötött Északi Áramlat II. szerződést és az amerikai katonai bázis terjeszkedését illeti.

Itt jön be a képbe Soros György, aki a lengyel külpolitika kettős irányát szintén ellenzi, leginkább a lengyel vezetés Trump iránti szimpátiáját. Magyarországgal ugyanez a helyzet. Orbán orosz- és Amerika-barát politikájának szintén éles kritikusa Soros, ezért ő közös ellensége a lengyeleknek és a magyaroknak. Orbán kicsit előrébb jár, hisz’ Soros alapítványát sikerült elkergetni. De ez akár Orbán kérésére – megtörténhet Lengyelországgal is. Ismertetve a két ország elleni uniós kötelezettségszegésből eredő szankciókat, a cikk közli: Lengyelországnak szüksége van a magyar vétóra.

A Deutschlandfunk német közszolgálati rádió épp a frissen Berlinbe költözött Soros-féle Open Society székhelyére kopogtatott be. Vezetőjük, Goran Buldioski örömmel nyilatkozza: Budapesten állandó feszültség alatt éltek, Berlinben viszont megcsapta őket a szabadság szele. Már berendezkedtek, 85 dolgozót alkalmaztak eddig, de még legalább 200-at fognak felvenni. Már működik az integrációs, a migrációs valamint az emberi jogi részlegük.

A magyar Open Society vezetője, Csontos Csaba is nyilatkozott: kitartóan folytatják a Magyarországon megkezdett programokat, amiben természetesen az európai migrációs válságra keresendő válaszok között ott van az is, hogy az alapítvány évi 100 millió dollárt fog költeni közvetlenül erre a célra. Jó látni a kollégák arcán, hogy felszabadultak, hogy nem kell ellenséges és frusztráló közegben élniük. Az alapítvány továbbélése pedig nem más, mint az Orbán-kormány legyőzése.

Túl sokba került, nem volt hatékony és nem ösztönözte az építőipart, nem épültek új lakások a szükséges mértékben – foglalja össze a Reuters a kormány arra vonatkozó kifogásait, miért számolja fel szép lassan a lakástakarék intézményesült konstrukciót. Ezzel tulajdonképpen az OTP jár rosszul, valamint a részben német tulajdonban lévő Fundamenta. Noha Csányi Sándor ezt az alig 1%-os veszteséget nem tekinti megrázónak. Az állami megközelítés szerint másrészről a kölcsönt adó bankok jártak a legjobban, a kormány évi 70 milliárdot veszített.