Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Pokolgépet találtak Soros házánál

Pokolgépet találtak Soros házánál Pokolgépet találtak Soros házánál Pokolgépet találtak Soros házánál

Robbanószerkezetet találtak tegnap Soros György otthona közelében, a New York állambeli Westchester megyében – jelenti a The New York Times. Az eddigi hivatalos tájékoztatások nem részletezték, miként bukkantak a pokolgépre, csak annyit lehet tudni, hogy a rendőrségi tűzszerészek biztonságos körülmények közt felrobbantották. Az sem tudható, hogy Soros otthon tartózkodott-e, amikor mindez történt.

A The New York Times emlékeztet arra, hogy a magyarországi születésű milliárdos és filantróp a demokraták rendszeres adományzója, és több mint 18 milliárd dollárt szánt a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül a demokrácia és az emberi jogok világméretű előmozdítására. Tevékenysége folytán jobboldali csoportok antiszemita gyalázkodásainak a céltáblájává vált. Az Egyesült Államokban az utóbbi napokban a közfigyelem középpontjába került migrációs témával is kapcsolatba hozták: Matt Gaetz floridai republikánus képviselő azzal vádolta – hamisan – Soros Györgyöt, hogy ő pénzelte a Közép-Amerikából Mexikón keresztül az Egyesült Államok felé tartó migránskaravánt. 

A The Washington Post a – főként üzleti témákra összpontosító – Bloomberg hírügynökség terjedelmes menekültügyi és migrációs elemzését ismerteti. Az ENSZ elidegeníthetetlen emberi jognak minősítette a menedékhez való jogot, ám a menedékkérők száma az utóbbi időben olyan rekordokat döntött – ez év derekára közel 20 millióra emelkedett –, ami kétségessé teszi, hogy fenntartható-e az eredeti menekültügyi koncepció – olvasható a tanulmányban.

A legtöbb menekültet úgymond „kibocsátó” országok listájának az élén 2017 végén Szíria állt, 6,3 millió fővel. A második Afganisztán, 2,6 millióval, a harmadik pedig Dél-Szudán, 2,4 millióval. Ezután a sorrendben tizedik helyig kizárólag afrikai országok következnek. A legtöbb menekültet befogadó országok rangsorában mondhatni utcahosszal vezet Törökország, ahol 3 és félmillióan találtak menedéket. Mi itt Európában talán nem gondolnánk, de a második és a harmadik helyen Pakisztán és Uganda áll, mindkét ország 1,4 millió menekültet fogadott be. A dobogósak után is előbb Libanon, majd Irán következik, 999, illetve 979 ezer menekült befogadásával, és csak ezután jön az első európai állam, Németország, 970 ezer menekülttel. És a németek egyedül képviselik Európát az első tíz között – utánuk Banglades, Szudán, Etiópia és Jordánia következik, mint tömeges menekültbefogadó hely.

A Bloombergnél maradva, a hírügynökség weboldalán arról is olvashatunk, hogy különböző akadályok tornyosulnak Kína kelet-európai behatolása előtt. A kínai beruházások bővülésében reménykedő országok némelyikének csalódást okozott – írja a Bloomberg –, hogy a Kína által kínált hiteleknél kedvezőbb ügyletek érhetők el az uniós kereteken belül, így például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál. Az egyre növekvő költséggel járó beruházások tetemes eladósodási kockázattal járnak. A cikk e vonatkozásban kiemeli a montenegrói autópálya-építési projektet. Megemlíti azt is, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, alaposabban szemügyre veszi a Budapest–Belgrád gyorsvasút tervét. A 16 európai ország, amely intézményesített formában törekednék a kínai szálak szorosabbra fűzésére, a Bloomberg szerint úgy látja, hogy a Kína által felajánlott projektfeltételek nagyon hasonlóak azokhoz, amiket Peking az afrikai országoknak kínál, és ettől többen sértve érzik magukat. Az EU tisztségviselői kezdettől fogva amiatt aggódnak, hogy Kína az EU megosztására törekszik, amikor az unió szegényebb országaival – és nem Brüsszellel – igyekszik megállapodásra.

A Die Presse című bécsi lap közli az APA osztrák hírügynökség összeállítását, amiből az derül ki, hogy a Szlovákiából, illetve Romániából érkező munkaerő hiányában Ausztriában összeomlana az ápolási rendszer. A napi 24 órás szolgáltatást nyújtó ápolóknak a négyötöde jött csak ebből a két országból. Az osztrák szaktárca szerint január és augusztus között 45 ezer ilyen ápolási szerződésből 22 ezer 200-at román, 15 ezret pedig szlovák állampolgárral kötöttek. Magyarországról 2400, Horvátországból 2800 ilyen ápolót regisztráltak – osztrákot viszont összesen csak 96-ot, ami a szolgáltatásnyújtók 1,79 százalékának felel meg.

Szintén az APA osztrák hírügynökség beszámolóját ismerteti a német nyelvű európai sajtó egy része arról, hogy Magyarországon ügyvédek bírálják a minap életbe lépett jogszabályt, amely tiltja és büntetni rendeli a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását a közterületeken. Már több mint ötszáz ügyvéd írta alá a petíciót, amely az ilyen eljárások beszüntetésére szólítja fel a bíróságokat.