Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. március 20. Az év 79. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737535. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az újságíró archívumából: Japán–magyar információs pingpong – demokráciára várva…

Az újságíró archívumából: Japán–magyar információs pingpong – demokráciára várva… Az újságíró archívumából: Japán–magyar információs pingpong – demokráciára várva… Az újságíró archívumából: Japán–magyar információs pingpong – demokráciára várva… Az újságíró archívumából: Japán–magyar információs pingpong – demokráciára várva…
Trom András

Trom András – a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, az MTI egykori tokiói tudósítója – ma már csak archívumból előkereshető írásai jól ismertek lehetnek az Infovilág olvasói számára. Helyszíni jelentéseinek sajátossága, hogy újraolvasásukkor nemcsak állomáshelye történései, hanem az egykori magyarországi események, folyamatok is felidéződnek, mi több, sajátos megvilágításba kerülnek a japán prizmán keresztül. Igaz ez az MSZMP 1988. májusi országos pártértekezletre vonatkoztatva is.

Trom András akkori munkáját Sűdy Zoltán egykori tokiói nagykövet a következőképpen értékelte: „A magyar sajtó külföldi tudósítói tevékenysége kapcsán is joggal beszélünk az írástudók felelősségéről. Trom András tokiói tudósítói szolgálata a 80-as évek végén ennek a felelősségtudatnak ékes tanúbizonysága.  (…) A két ország sajtójának, azon belül Trom András tokiói MTI-tudósítónak nem egyszerűen az eseményeket követő, hanem bizonyos értelemben azok alakulására kiható tevékenységét felidézve, talán nem túlzás, némi aggodalommal tekinteni arra a provincializmusra, a nemzetközi élet fejleményeinek negligálására, ami az utóbbi évek magyar sajtóját szerintem jellemzi. A magyarországi események visszhangjának objektív, a belpolitikai lövészárkokon, pártérdekeken túltekintő tudósítása pedig már a nosztalgikus álmok birodalmába került.”

Az akkori eseményeket Romsics Ignác történész „Magyarország története a XX. században” című művéből (Osiris Kiadó, 2010) elevenítheti fel a kedves olvasó. A pártértekezletről így ír:

„A bomlás következő fázisát az 1988. május 20–22-ére összehívott rendkívüli pártértekezlet nyitotta meg, amit a pártellenzék erőszakolt ki. (Szgy. II/418-426.) Kádár azt remélte, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság egyharmadának kicserélésével és a Kreml által támogatott Grósz főtitkárrá választásával úgy elégítheti ki a pártellenzéket, hogy közben saját domináns befolyása nem rendül meg. A három évtizeden át sikeres taktika azonban ekkor már nem működött. Az előzetes megállapodást felrúgva Grósz Károly titokban olyan forgatókönyvet készített elő és játszatott el a küldöttekkel, amelynek eredményeként a vezető testületek totális átalakítására került sor. A 13 addigi PB-tagból a küldöttek mindössze 3-at választottak újjá. Beválasztották viszont Nyers Rezsőt és Pozsgay Imrét, valamint Grósz közvetlen támogatói közül mintegy féltucatnyit. Az új Központi Bizottság, amely a Politikai Bizottsághoz hasonlóan radikális átalakuláson esett át, a párt főtitkárává Grószt választotta, a meglepett és megalázott Kádárnak pedig az ekkor létesített, valódi hatalom nélküli pártelnöki pozíciót adta.” (Bővebben erről itt olvashatnak.)

Trom András japán politikusok, gazdasági vezetők, Magyarországgal foglalkozó szakértők véleményét gyűjtötte csokorba a pártértekezlet után. Az írás a Népszabadságban jelent meg. Kido professzor helyzetértékelése, a demokrácia és a szigorú központi intézkedések szükségessége közötti szinte feloldhatatlan ellentét megfogalmazása annyira találó volt, hogy Grósz Károly és Pozsgay Imre is reagált rá, szintén a  Népszabadságban. Ma már tudjuk, hogy az akkori reményt keltő folyamatok félresiklottak. Részben ezt nyögjük ma is – de ez már egy másik történet.

A „Japánban érdeklődés kíséri a magyar reformokat" című tudósítás a Népszabadság 1988. június 13-i számában jelent meg..

Bal oldalt részlet Pozsgay Imre, jobb oldalt (ugyancsak részlet) Grósz Károly Népszabadság-beli interjújából. A megjelenés idópontja: 1988. június 18., illetve 1988. július 16.

A tudósító és munkájának sokoldalúságát bizonyítja az ugyancsak a Népszabadságban 1988. július 23-án megjelent "Füstből – aranyat..." című cikk: