Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A kormány tovább szűkítené a gyülekezési jogot

A kormány tovább szűkítené a gyülekezési jogot
TASZ-sajtóközlemény

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyorselemzése szerint a kormány az alapjog-korlátozó új gyülekezési törvény elfogadása után ismét látványosan szűkítené a gyülekezési szabadságot. Ezúttal a településkép védelméről szóló törvénybe csempészve nehezítené meg a tüntetést. Ha a javaslatot elfogadja az országgyűlés, akkor például a pesti Kossuth téren egy egész hónapig nem lehet majd tüntetni télen, és a nemzeti ünnepek idején is kiszorulnak majd a szimbolikus helyszínekről azok a polgárok, akik nem az állami megemlékezéseken kívánnak részt venni.

A javaslat szerint bizonyos közterületek meghatározott időpontokra elveszítenék közterület-jellegüket, és ott kizárólag állami rendezvényeket lehetne tartani, gyűlést oda nem jelenthetne be bárki. A felsorolt közterületek Budapest belvárosának legfontosabb, tüntetésekre leggyakrabban használt területei, az időpontok (elsősorban nemzeti és állami ünnepek) pedig olyan eseményekre emlékeznek, amelyek az utóbbi évtizedekben rendszeresen kapcsolódtak össze a politikai véleménynyilvánítással. A tervezet által megnevezett több közterület kiválasztása egyébként teljesen önkényes; ezt várhatóan csak fokozni fogja, hogy a helyi önkormányzatok is további „tiltott” közterületeket nevezhetnek meg.

A tervezet elfogadása esetén súlyos jogkorlátozás valósulna meg. A gyülekezési szabadság ugyanis azt is jelenti, hogy egy demonstráció szervezője eldöntheti, hogy hol szeretne tüntetni. Ennek hiányában nem beszélhetünk a gyülekezési jog maradéktalan érvényesüléséről. Egy tüntetés éppoly legitim használata a közterületeknek, mint a közlekedési, az üzleti, vagy éppen az ünnepi célú használat.

Súlyos jogkorlátozás, hogy a tervezetben foglaltak ellehetetlenítenék, hogy egy állami rendezvényről gyülekezési jogával élve fejezhesse ki bárki az ellenvéleményét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy az önkormányzatok rendeleti úton vonhatják el a tüntetések helyszíneit.

A TASZ szerint tudatos csúsztatás, amikor az előterjesztő a módosítás mellett így érvel: ezzel akarják elkerülni, hogy az érintett közterületekért „méltatlan versengés” alakuljon ki. Az új gyülekezési törvény ugyanis már rendezi a versengő bejelentések esetén követendő eljárást. A módosítás másik hangsúlyos indoka, amely szerint az ünnepi célokra használt közterületek hagyományosan kialakultak, ezért e hagyományok törvényi megerősítése nemes cél, gyülekezési jogi szempontból értelmezhetetlen: ez nem alkotmányos indok egy alapjog korlátozására.

A jogvédő szervezet rámutat, hogy a módosítással egyedül azt lehet elérni, hogy kiemelt időpontokban, kiemelt jelentőségű közterületeken kizárólag az állami, kormányzati véleménynyilvánításnak legyen terepe, minden más vélemény fizikailag kiszorulna ezekről a terekről. A javaslat azt sugallja, hogy a nemzeti ünnepekről csak az állam tud méltó módon megemlékezni, illetve hogy bizonyos vallási ünnepnapok környékén nem ildomos közéleti eseményeket szervezni Budapest kiemelt közterületein.

„Az, hogy valaki tüntethet-e egy általa kiválasztott területen,  nem függhet állami «kegytől». Nem nevezhető méltatlannak, ha valaki gyakorolja a gyülekezési jogát,  ahogy az egyes közterületek használatáért folyó esetleges «versengés» sem. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó véleménynyilvánítás a polgárok alapjoga, nem az állam privilégiuma” – mondta el Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza.