Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Gazdasági előrejelzés: nagy bizonytalanság közepette tartós, kevésbé dinamikus növekedés

Gazdasági előrejelzés: nagy bizonytalanság közepette tartós, kevésbé dinamikus növekedés
Infovilág

Az Európai Bizottság ma közzétett őszi előrejelzése szerint az euró-övezeti növekedés a 2017. évi 2,4%-os rekordszintről 2018-ban 2,1%-ra lassul, majd 2019-ben 1,9%, 2020-ban pedig 1,7%-ra mérséklődik.

Ugyanez a tendencia várható a 27 EU-tagállam esetében is: az előrejelzés 2018-ra 2,2, 2019-re 2, 2020-ra pedig 1,9%-os növekedést prognosztizál. Magyarországra vonatkozóan magasabb, bár ugyancsak csökkenő ütemű növekedésre számíthatunk, melynek mértéke 2018-ban várhatóan 4,3, 2019-ben 3,4, 2020-ban pedig 2,6% lesz. Az előrejelzés szerint tehát – az erőteljes belföldi fogyasztásnak és beruházásoknak köszönhetően – mindegyik tagállamban tovább nő majd a GDP, a növekedés üteme azonban lelassul. Az előrejelzést nagyfokú bizonytalanság és számos, egymással összefüggő lefelé mutató kockázat övezi, ám ha nem következik be számottevő sokkhatás, Európa várhatóan képes lesz a potenciálist meghaladó növekedés, a fokozott munkahely-teremtés és a csökkenő munkanélküliség fenntartására.

Az idei első félévben tovább javultak a munkaerő-piaci feltételek; a foglalkoztatás növekedése a gazdasági növekedés lassulása ellenére is egyenletes maradt. A folyamatos növekedés és a strukturális reformok végrehajtása egyes tagállamokban várhatóan továbbra is kedvező hatással lesz a munkahelyteremtésre. Az euró-övezetben a munkanélküliség ebben az évben várhatóan 8,4%-ra, majd 2019-ben 7,9%-ra, 2020-ban pedig 7,5%-ra csökken. A 27 uniós tagállamban a munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint az idén 7,4% lesz, majd 2019-ben 7%-ra, 2020-ban pedig 6,6%-ra csökken.

Az általános infláció várhatóan mérsékelt marad: az euró-övezetben 2018-ban és 2019-ben vélhetően eléri az 1,8%-ot, majd 2020-ban 1,6%-ra mérséklődik. 
Az előrejelzés szerint az euró-övezetben a GDP-hez mért költségvetési hiány az idén is tovább csökken. A csökkenés jövőre várhatóan megáll. A prognózis értelmében a GDP-arányos költségvetési hiány az euró-övezetben az idei 0,6%-ról jövőre 0,8%-ra nő, 2020-ra pedig 0,7%-ra csökken. Hasonló kép rajzolódik ki a 27 uniós tagállam esetében is (2018: 0,6%, 2019: 0,8%, 2020: 0,6%). 

A GDP-arányos államadósság az előrejelzések szerint az euró-övezetben és majdnem minden tagállamban tovább fog mérséklődni. Az euró-övezeti GDP-arányos államadósság a 2018. évi 86,9%-ról 2019-ben várhatóan 84,9%-ra, 2020-ban pedig 82,8%-ra csökken. A 27 uniós tagállam esetében is folyamatos csökkenés prognosztizálható a 2018. évi 80,6%-ról 2019-ben 78,6%-ra, 2020-ban pedig 76,7%-ra. (A teljes közlemény itt olvasható.)

 

Újabb kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen (is)


A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások végett teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéddel próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha a helyzetet a párbeszéddel nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

A Bizottság ma úgy határozott, hogy felszólító levelet küld hét tagállamnak, köztük Magyarországnak, amiért nem ültették át vagy nem hajtották végre megfelelően az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv egyes követelményeit. Az irányelv létrehozza az unión belüli energiahatékonyság előmozdítását célzó intézkedések közös keretrendszerét avégett, hogy az EU teljesíteni tudja az energiahatékonyság 20%-os javítására irányuló 2020-i uniós célt, illetve hogy a 2020 utáni időszakban további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyságban. Magyarországnak és a másik hat érintett tagállamnak (Ausztriának, Finn-, Németországnak, Romániának, Szlovákiának és Spanyolországnak) most két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott felvetésekre. Ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld nekik az ügyben. (A teljes közlemény itt olvasható.)

Uniós biztosok nyilatkozata a kristályéjszaka 80. évfordulóján

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és Věra Jourová jogérvényesülésért felelős uniós biztos ma nyilatkozatot adott ki a kristályéjszaka (Kristallnacht) 80. évfordulója alkalmából. A nyilatkozatban megemlékeznek arról a történelmi tragédiáról, hogy nyolcvan évvel ezelőtt az európai zsidók élete és történelme egy éjszaka leforgása alatt visszafordíthatatlanul megváltozott. A náci rendszer államilag támogatott antiszemitizmusa zsidók meggyilkolásához, zsinagógák felgyújtásához, valamint zsidó üzletek és lakóházak kifosztásához vezetett. A kristályéjszaka alatt mintegy harmincezer zsidót deportáltak, ezzel elindítva a holokausztot és hatmillió zsidó fizikai megsemmisítését.

Közleményében Frans Timmermans és Věra Jourová hangsúlyozza, hogy ma emlékeznünk kell ezekre az eseményekre, és fel kell idéznünk, miért kell minden tőlünk telhetőt megtennünk azért, hogy ilyesmi soha többé ne történhessen meg. (A teljes nyilatkozat itt olvasható.)

Uniós fellépés az antiszemitizmus ellen