Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Ripityom - Jávor Pál, aki kétszer halt meg

Ripityom - Jávor Pál, aki kétszer halt meg
B. Mezei Éva

A főállásban ételkritikus Vajda Pierre regénye rendkívüli részletességgel meséli el a mindenekelőtt a filmjeiből (meg)ismert tragikus sorsú színész életét. Miközben végigkísérjük az Aradról Budapestre menekült ifjú sorsát, nem csupán egy ország által kedvelt művész élete bontakozik ki előttünk, de egyben a kor története is. (A nyitó képen: Karády Katalin és Jávor Pál a Valamit visz a víz (1943) forgatásán • Fotó: Mandarchív.hu)

A sármos, körülrajongott amorózót anyja 17 esztendősen szülte 1902-ben egy 53 éves férfi szenvedélyének gyümölcseként, aki akkor még a nevére sem vette. Gúnyolták is ezért az iskolában. Mivel tartósnak bizonyult a cserfes cselédlány és az öregedő férfi kapcsolata, Jávor Pál két öccse már a házasság szentségében fogant. Bár az anyakönyvben sokáig a Spannenberger név szerepelt a Jávor helyett, végül is hősünk az anyai Spannenberger helyett megkapta a vér szerinti apja, Jermann Pál vezetéknevét, amelyből Jávorra magyarosított.

A történet egy 1945 novemberében zajló per részeként bontakozik ki. A filmszínészt bíróság elé idézték a feleségével, Landesmann Olgával együtt. Jávor, mindenki szerelmetes bálványa, azóta, hogy elvette a gazdag Schmolka Lipót kétgyermekes, elvált feleségét, rá se néz a körülötte legyeskedő kis primadonna-pillangókra.

Bezzeg, azelőtt nem így volt. Miközben a népbírósági per zajlik, az olvasó megtudhatja, hogy Péter Gábor, az ávó és az ávh hírhedt vezetője, a koncepciós perek kidolgozója talált rá a színészre a bajorországi Pfarrkirchen tábori kórházában a háború végén. Péter Gáborék szeretnék Jávort rávenni arra, hogy hamisan valljon volt főnökére. A művészt azonban (bár nem voltak valami jó viszonyban a gyanúba fogott színházi vezetővel) nem ilyen fából faragták…

Kanyarodjunk vissza az időben! Az ifjú Jávor éppen aznap érkezik Aradról Budapestre, amikor pótfelvételit tartanak a Színművészeti Akadémián, ahová azonnal felveszik. A kötet a továbbiakban arról szól, hogy miként lett a vasúti vagonban nyomorgó fiatalemberből jól kereső, ünnepelt színész, akit ajnároznak a nők, s aki gyakran párbajok hőse… Továbbá miként hurcolják koncentrációs táborba, hogyan éli meg a háború utáni esztendőket, hogyan jut ki Amerikába, ahol nem tud igazán érvényesülni, ezért a honvágya hazahajtja, ahol nem sokkal később, 1959-ben, 57 évesen meghal… Erről olvashatunk sok-sok színes epizóddal tarkítva Vajda Pierre kötetében.

Bár a mai fiatalok zöme valószínűleg még csak nem is hallott Jávor Pálról, számukra is izgalmas lehet az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent regény, amelyből nem csupán a világháború előtti Magyarország színészvilága ismerhető meg, de az 1945 utáni eseményekkel, sőt, az amerikás magyarok életével is megismerkedhetünk – Jávor Pál életének fantasztikus fordulatai révén.

Mi lett/lehetett volna a tehetséges színész sorsa, ha karrierjét nem töri derékba a háború? – kérdezheti az olvasó. Hiábavaló, a történelem kerekét ugyanis nem lehet visszaforgatni, a megtörténteket nem lehet meg nem történtté tenni.