Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2019. február 23. Az év 54. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737510. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A talaj nem korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás

A talaj nem korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás
(mta.hu)
A jó minőségű talaj nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú. Fontos szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében és a biodiverzitás fenntartásában is. Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC. A dokumentum megírásában a magyar kutatók közül Hornung Erzsébet, az Állatorvostudományi Egyetem professzora, lektorálásában pedig Tóth Gergely, az MTA doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tanszékvezető egyetemi tanára vett részt. (Nyitó képünkön: A talajok gerinctelen élővilágának közösségében a felszínen ragadozó pókok fontos szabályozó szerepet töltenek be. Fotó: Ujvári Zsolt)
 
Hatvannyolcadik közgyűlési ülésszakán az ENSZ 2015-öt a talajok nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Soils). Annak ellenére, hogy a talaj egyaránt fontos a társadalom és a természet számára, a talajok védelmének átfogó jogi szabályozása 2014-ben lekerült az EU politikai napirendjéről. Mindamellett számos lehetősége maradt a politikának, hogy biztosítsa az európai talajok jövőjének védelmét, ami a talajromlás globális tendenciáinak megfordításában is szerepet játszhat – mondja az EU, Norvégia és Svájc nemzeti tudományos akadémiáit összefogó Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC).

Miután az Európai Bizottság 2014-ben visszavonta javaslatait, vita alakult ki a talajvédelmi irányelvekkel kapcsolatban a nem megfelelő EU-n belüli talajgazdálkodásról.

Ezzel szemben a nemzetközi érdeklődés nőtt a talajok nemzetközi évének és az azt követő kezdeményezéseknek, köztük a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek (SDG) köszönhetően. Számos üzleti ellátási lánc és a körkörös gazdaság is függ a talajoktól és azok ökoszisztéma-szolgáltatásától. Európában jelenleg mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talajdegradáció, vagyis a talaj minőségének romlása, és ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti.

Az EASAC most közreadott jelentésében, melynek címe: „Az európai talajok fenntarthatóságának lehetőségei”, rámutatott, hogy a politikai döntéshozóknak meg kell ragadniuk a lehetőséget, hogy tegyenek Európa talajainak védelméért, és biztosítsák a fenntarthatóságukat.

Az európai talajokra vonatkozó referenciaértékek még mindig hiányosak, ezért is kell fejleszteni a különböző nemzeti monitorozó rendszerek közötti összhangot. „A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést, csökkenti a talaj termékenységét, rontja a szerkezetét, vízmegtartó képességét. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket a témákat. A degradáció nemcsak a környezetet érinti, hanem az emberi egészséget és a megélhetést is”- mondta Michael Norton professzor, az EASAC környezetvédelmi igazgatója.


A talajeróziós károk veszélyeztetik az élelmiszer-biztonságot, és rontják a környezet állapotát.
Fotó: Tóth Gergely

„A talajok gondoskodnak a nélkülözhetetlen tápanyagokról, a vízről, oxigénről, így segítenek az élelmiszer megtermelésében, valamint mérséklik az árvíz kockázatát, tisztítják a vizeket, nagy mennyiségű szenet raktároznak, és segítenek megőrizni a biológiai sokféleséget fenntartó ökoszisztémákat, gátolva a talajfertőzéseket, továbbá új antibiotikumok megtalálásának lehetőségéről is gondoskodnak.

Nem szabad a talajokra korlátlanul rendelkezésre álló erőforrásként gondolni:

ha leromlanak, nem újíthatók meg, legalábbis nem a mi életünk során” – mondta Wim van der Putten professzor, a szakértői bizottság elnöke a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémián tartott munkaértekezleten.

Az EASAC által kiemelt legfontosabb témák közé tartozik a klímaváltozás, az erdőirtás és a tartós talajpusztulás, a biodiverzitás, a bioüzemanyagok, az egészség és a közös agrárpolitika.

Klímaváltozás

A jelentés megállapítja, hogy a talajok 2-3-szor annyi szenet tartalmaznak, mint a légkör. Az EASAC támogatja a „4 ezrelék” kezdeményezését, amelynek célja a talaj széntartalmának növelése, ami klímaszabályozó szerepe mellett elengedhetetlen a talaj termékenységének és a talajszerkezet fenntartásának szempontjából is. Erősen ajánlottak azok az intézkedések és a gazdálkodóknak adott konkrét tanácsok, amelyek javítják a mezőgazdasági talajok minőségét, miközben mérséklik a klímaváltozást. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a talaj széntartalma – például a tőzeglápok pusztulása miatt – Európa-szerte továbbra is csökken. Klímavédelmi és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú lenne az EU-ban a tőzeglápok védelme és helyreállítása.

Az erdőirtás és a tartós talajfedés (beépítés)

Az EASAC aggodalmát fejezi ki a talajok növekvő beépítése miatt. Ez nemcsak az Unión belül okoz természeti és társadalmi károkat, hanem – mivel a csökkenő termőterületek növelik a mezőgazdasági import iránti keresletet – az EU-ba exportáló országokban erdőirtást is okoz. Meg kellene próbálni a területi tervezéssel, az infrastruktúra-fejlesztéssel és a bányászati tevékenységgel a lehető legkevésbé zavarni a talaj élelmiszer-előállításban és más ökoszisztéma-szolgáltatásokban betöltött szerepét.

Biodiverzitás

Az EASAC megjegyzi, hogy bár a felszín feletti biodiverzitást védi az élőhelyvédelmi irányelv, a Natura 2000 és más, biodiverzitással kapcsolatos kezdeményezések, a föld feletti élővilág a talajok biológiai sokféleségétől is függ. A talajok valóban rendkívül sokfélék, és egy maroknyi belőlük több ezer fajt rejt magában! A biodiverzitással kapcsolatos kezdeményezéseknek ezért a talaj biodiverzitását is tartalmazniuk kell intézkedéseikben.

A talajok gerinctelen élővilágának közösségében a felszínen ragadozó pókok fontos szabályozó szerepet töltenek be
Fotó: Ujvári Zsolt


Bioüzemanyagok

A bioüzemanyagokkal kapcsolatos politikák növelik az olyan növények (pl. kukorica) termesztésének kockázatát, amelyek nem védik a talajokat az erózióval szemben. A megfelelő bioüzemanyag-nyersanyagok ugyanakkor fokozhatják a talajvédelmet. A talajügynek tehát kapcsolódnia kellene a bioüzemanyagok és a velük kapcsolatos intézkedések témájához is.

Egészség

Az EASAC megjegyzi, hogy a humán- és állati gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok kikerülése a talajrendszerbe veszélyezteti a talaj biodiverzitását. A talajvédelem és a növénytermesztés szabályait is jobban ki kell dolgozni annak érdekében, hogy a magasabb terméshozamú növények megfelelő koncentrációban tartalmazzák az emberek számára szükséges mikrotápanyagokat.

Közös agrárpolitika (KAP)

A haszon rövid távú maximalizálása gyakran összeférhetetlen a talaj hosszú távú fenntarthatóságával. Ezért a KAP következő időszakában konkrét céloknak kell szerepelniük a talaj fenntarthatóságáról.

Olyan új minősítési rendszereket kell kialakítani, amelyek igazolják, hogy a mezőgazdasági termelők fenntartható módon kezelik a talajukat.

A teljes jelentés, amely elérhető az EASAC honlapján, 7. pontjában további részleteket tartalmaz a talaj fenntarthatóságának javítására vonatkozó szakpolitikai lehetőségekről.

Az EASAC (European Academies’ Science Advisory Council) az EU tagországai, valamint Norvégia és Svájc tudományos akadémiáit foglalja magába azzal a céllal, hogy független, tudományos tényeken alapuló javaslatokat fogalmazzon meg a politikai döntéshozók számára az Európát érintő fontos kérdésekben.